Csütörtökön az USA-ban a korábbi napok lelkesedése után elfogyott az erő, és már csak néhány nagy technológiai cég volt képes érdemleges pozitív mozgásra. Az S&P 500 index 0,04, a Dow Jones 0,22 százalékos csökkenéssel, a Nasdaq Composite 0,27 százalékos emelkedéssel zárt. Ázsiában is vegyes mozgásokat láthattunk, a Hang Seng 1,32, a Shanghai Composite 0,13 százalékos csökkenést, a Nikkei 0,11 százalékos emelkedést mutatott.
Az európai részvények ugyanakkor pénteken emelkedtek, ennek hátterében az áll, hogy a kínai gyári tevékenységre vonatkozó gyenge adatok felcsillantották a további politikai ösztönzők nyújtásával kapcsolatos reményeket. Emellett a tovább csökkenő európai infláció is segítette a pozitív befektetői hangulatot.
A német DAX és a francia CAC 40-es index is 1 százalék körüli pluszban állt a délelőtt végén, míg a londoni FTSE mutatója 0,6 százalékkal emelkedett. A főbb európai szektorok közül a bankok érték el a legnagyobb nyereséget ebben a negyedévben, 6 százalékos emelkedéssel, igaz, ez részben annak volt köszönhető, hogy az amerikai bankcsődök és a Credit Suisse csődje miatt korábban komoly nyomás alá kerültek a területen működő vállalatok részvényei. A leggyengébben pedig a bányászati cégek muzsikáltak a második negyedévben, a szektor vállalatainak értéke 9 százalékkal esett vissza, mivel a fémek legnagyobb fogyasztója, Kína gyengébb gazdasági teljesítménye miatti aggodalmak súlyosan befolyásolták a fémárakat.
Ha már a távol-keleti állam szóba került, érdemes kiemelni, hogy a gyengébb kínai termelési adatok kapcsán többen azt várják, egy gazdaságösztönző programról dönthetnek majd Pekingben. A most publikált számok szerint továbbra sem mutat erőt a kínai feldolgozóipar, így a júniusi PMI-adat is 50 pont alatt ragadt, immár zsinórban harmadik hónapja nem tud e szint fölé kerülni az index. Ezzel együtt a nem-feldolgozóipari PMI is tovább gyengült, habár pozitívum, hogy 53,2 pontos eredményével pozitív tartományban tudott maradni. Az esetleges gazdasági stimulusról persze csak találgatások vannak, arról viszont pénteken szivárogtak ki hírek, hogy a kínai központi bank az elmúlt héten felmérést végzett néhány külföldi banknál arról, hogy milyen kamatokat kínálnak ügyfeleiknek a dollárbetétekre. Ennek a háttérben a szakértők szerint az áll, hogy a hatóságok igyekeznek fokozni a jüan leértékelődésének lassítására tett erőfeszítéseiket. Informálisan állítólag a központi bank azt szeretné elérni, hogy a pénzintézetek csökkentsék a dollárbetétekre adott kamatokat.
Az európai tőzsdékhez képest a magyar börze erősen alulteljesítő, hiszen a BUX mínuszban állt délelőtt, az index 50 400 és 50 500 között hintázott. Az irányadó mutató 0,3 százalékos vesztesége nem meglepő abból a szempontból, hogy az indexben óriási súlyú három nagy papír hasonló mértékű veszteséget szenvedett el. A délelőtt végéhez közeledve az OTP 12 035 forint körül forgott, a Molt 2 988 forint körül jegyzik, míg a Richter 8 500 forint alatt állt.
Több fontos hírre érdemes pénteken is figyelni, az alábbiakban összefoglaljuk ezeket.
Csökken az európai infláció, bár még nem lehet hátradőlni
Az euróövezetben júniusban már a harmadik egymást követő hónapban csökkent az infláció, mivel az üzemanyagárak mérséklődtek és az élelmiszerárak emelkedése lelassult - derült ki az előzetes számokból pénteken. Az adat, amely csak minimális csökkenést mutatott az alapinflációban, valószínűleg nem befolyásolta az Európai Központi Bankot (EKB), amely júliusra már a kilencedik egymást követő kamatemelést írta elő, és szeptemberre is tervez egyet.
Az infláció az eurót használó 20 országban a májusi 6,1 százalékról ebben a hónapban 5,5 százalékra csökkent, ami a közgazdászok előrejelzésénél valamivel nagyobb visszaesés, és az Eurostat gyorsbecslése szerint egyedül Németországban volt növekedés. Az energia és élelmiszerek nélküli "maginfláció", amely az EKB döntéshozói szerint jobban jelzi a mögöttes tendenciát, csak kis mértékben csökkent, 6,9-ről 6,8 százalékra mérséklődött.
Hasonlóan a magyarországi folyamatokhoz, az euróövezetben is a szolgáltatások mutatnak továbbra is gyorsulást. Ebben a kategóriában az árnövekedés 5-ről 5,4 százalékra ment fel. Ebben szerepet játszhat az is, hogy az európai munkaerőpiacokon is látszik a feszítettség, és az alacsony munkanélküliség miatti béremelkedések visszaköszönnek a szolgáltatások árazásában. Csütörtökön az EKB ebben a hónapban 22 év óta a legmagasabb szintre emelte a kamatlábakat, mivel előrejelzése szerint az infláció 2025 végéig a 2 százalékos cél felett marad.
Fontos amerikai adat érkezik
A befektetők most az amerikai személyes fogyasztási kiadások (PCE) májusi adataira várnak még. Ez megerősítheti a főbb központi bankárok közelmúltbeli, további kamatemelésekre vonatkozó jelzéseit. Az utóbbi időben az USA-ban egy sor adat, többek között a munkaerőpiacról érkezők, jelezték, hogy a Fed-nek többet kell tennie az infláció megfékezése érdekében. Ennek jegyében csütörtöki beszédében az amerikai jegybankelnök kiemelte, hogy a továbbra is magas infláció miatt a döntéshozóknak az a véleménye, hogy még több kamatemelésre van szükség az Egyesült Államokban. Jerome Powell a magas inflációért elsősorban a továbbra is rendkívül feszes munkaerőpiacot tette felelőssé, nem zárta ki, hogy egymást követő üléseken több kamatemelést is végre kell hajtani, de felvetette az egyszeri "agresszív kamatemelés" lehetőségét is, mely minden bizonnyal 50 bázispontos szigorítást takar.
Gondban van a Nike?
A Nike pénteken valószínűleg reflektorfénybe kerül, miután a sportruházati óriás csütörtökön,v a zárás után borús negyedéves előrejelzést adott közre a bevételekről, azt jósolva, hogy a még mindig magas infláció miatt a fogyasztók visszafogják a kiadásokat Észak-Amerikában, a vállalat legnagyobb piacán.
A Nike részvényei több mint 3 százalékos csökkenéssel kereskedtek a pénteki piaci nyitás előtt, amit indokolhat az a tény, hogy a menedzsment várakozása szerint az első negyedévi bevételek várhatóan stagnálnak majd, miközben az elemzők 6 százalék körüli növekedéssel számoltak. Emellett a vállalat bruttó árrése is számottevően csökkent, amit a Nike a magasabb költségeknek és árleírásoknak, valamint a nettó devizaárfolyamok folyamatos "kedvezőtlen változásainak" tud be.
Ellentétes hatások az olaj piacán
A nyersolaj ára pénteken emelkedett, amit az amerikai olajkészletek nagymértékű csökkenése, valamint a világ legnagyobb nyersolajfogyasztójának számító amerikai gazdaság viszonylag jó teljesítménye táplált. Pénteken délelőtt mind a Brent, mind az amerikai WTI árfolyama 1 százalékkal növekedett. Igaz,v a negyedéves teljesítményeket nézve mindkét olajfajta komoly veszteséget mutat.
Az árupiacokon maradva,v minimális elmozdulás volt csak a földgáz árfolyamában. Az irányadó európai TTF 35 euró/megawattóra körül mozog. Az arany és az ezüst kismértékben gyengült pénteken.
A devizapiacra áttérve megemlíthetjük, hogy a csütörtöki kereskedésben fontos támaszt tört le az euró-dollár árfolyama, miután a vártnál erősebb növekedési adat jött ki az Egyesült Államokban. Az euró gyengülését támogatja a fent említett kedvezőnek mondható inflációs adat is.
A dollár erősödése jellemzően a feltörekvő devizák gyengülésével jár, így van ez most a forint esetében is. Igaz, csak kisebb csökkenést láthatunk, az euróval szemben a keresztárfolyam 371,30 körül mozog.
A magyar fizetőeszköz ismét elkezdett gyengülni. 
