Az emberiség java

A Facebook egy dologban kiemelkedik az összes mostanában sikeres vállalkozás közül: meghódította a létező legnagyobb ügyfélkört, azaz az emberiség színe-javát. A negyedév végére másfél milliárd olyan felhasználója volt, aki havonta egyszer belép a felületre, őket már valódi ügyfélnek lehet tekinteni. Jóllehet ezek közül sok cég, egyesület stb. is van, tehát az elért emberek száma valamivel kevesebb, de ha mondjuk csak 1,4 milliárd, akkor is az emberiség egyötöde.

És ha figyelembe vesszük, hogy a 7 milliárdos emberiségből mennyi az, aki elvileg sem lehetne felhasználó (gyerekek valamint olyan szegénységben élők, akik nem jutnak telefonhoz, internethez stb.), akkor azt mondhatjuk, hogy a cég elérte a világon elméletileg lehetséges teljes felhasználói kör felét. Ez páratlan siker, ezt ebben a formában valószínűleg nem is fogja senki felülmúlni.

A legtöbb önkéntes felhasználó

Persze vannak a jelenlegi legsikeresebb cégek között olyanok, akik igen sok ügyfelet érnek el, de legfeljebb egy van, aki a Facebookkal összemérhető, de az ő esetében az felhasználók nem feltétlen tudnak erről. Ez a Google, amely a keresőmotor és a Gmail által eleve milliárdos közönséget érhet el, azt pedig fel sem tudjuk mérni, hány számítópépre, telefonra jut be így vagy úgy a keresőrendszerével. Lehet, hogy az összes létezőre, de ezt nem tekinthetjük az ügyfelek részéről tudatos választásnak, szemben a Facebook regisztrációval.

Ami a Facebook és a Google esetében egyaránt zseniális, az, hogy az ügyfeleket nem kell közvetlen pénzköltésre rávenni. Jönnek maguktól, ingyenes szolgáltatást vesznek igénybe, és ha akarnak, igénybe vehetnek persze fizetős extrákat is, de végül is majdnem minden mást a reklámozók fizetnek, akik így elérik az emberiség fizetőképes részét, ráadásul egyre kifinomultabban, célzottabban.

Miért nem a legnagyobb?

A kérdés az, hogy ha ez így van, akkor miért nem a Facebook a világ legnagyobb cége, miért nem övé a legnagyobb profit? A válasz benne is rejlik az előző gondolatmenetben: az ügyfél nem fizet közvetlenül, az árbevétel közvetetten érkezik. Reklámból pedig nem lehet fejenként olyan értékben eladni, mint más termékből, mondjuk egy iPhone-ból. Apple vásárló kevesebb van, mint Facebook felhasználó, de ők sokat költenek, nagy rajtuk a cég profitja, így jogosan az Apple a világ legnagyobb cége.

Na de visszatérve a Facebookra: a cég még mindig növekszik, és ez a lényeg. Felhasználóinak számát nyilván nem növelheti akármilyen ütemben tovább, ha egyszer elérte már az emberiség színe-javát. A naponta aktív felhasználók száma 970 millió, a profit szempontjából ők a lényegesek, és a cég szerint örvendetes, hogy a havonta aktív felhasználók közül sokan válnak napi felhasználókká, így ez a szám rövidesen vastagon meghaladhatja a milliárdot.

Ami növelhető még, az a felhasználónkénti árbevétel. Ezt a cég komoly beruházásokkal próbálja elérni, ami el is viszi profitja nem kis hányadát: fejleszti a Messangert, a WhatsApp-ot és az Oculust. Így a költségek 55-60 százalékkal nőttek az idei első félévben, de a cég várakozásai szerint már nem sokáig kell ilyen nagy összegeket költeni a fejlesztésekre, azok ugyanakkor már kezdenek termőre fordulni, mivel a felhasználók egyre aktívabbak.

A reklámokból származó árbevétel a negyedévben 43 százalékkal nőtt, 3,83 milliárd dollárra. Az összes árbevétel kevéssel 4 milliárd dollár fölött volt, a részvényenkénti profit 50 cent lett.

Árazás

Nézzük meg ezek után, milyen a részvények árazása. A papír nagy utat tett meg a két évvel ezelőtti 17 dolláros mélypontról, hisz közel 100 dollárig szárnyalt, vastagon megjutalmazva azokat, akik a bevezetés kudarcát követően vásároltak a mélységben, vagy amikor az árfolyam meghaladta újra a kibocsátási árat. Ami a P/E értéket illeti: részvényenként évi 2 dollár számolva ez 45-50 közti, ami önmagában igen magas, de a cég árbevétele és profitja még mindig nagy ütemben növekszik, így már sokkal reálisabb a kép. A P/S, vagyis az ár osztva a részvényenkénti árbevétellel 20 körüli, ami ugyancsak magas, de a növekedés fényében reális.

Facebook, 3 év

Mindent összevetve a részvény árfolyamába még nagy növekedés van árazva, és a növekedés zajlik is, így kissé leegyszerűsítve a dolgot: a papír árfolyama reálisnak tűnik, de olcsónak már semmiképp nem mondható. A kérdés az, hogy az árfolyam által számítható jövőbeni profitot túl tudja-e majd szárnyalni a cég eredménye. Ez konkrétan 100 dolláros ár mellett részvényenkénti 7-8 dolláros profitot jelentene, nagyjából a jelenlegi négyszeresét. A befektető fantáziájára van bízva, hogy el tud-e képzelni még ennél is nagyobb növekedést.