Közismert, hogy a magyarok találékonyak. Ezúttal sem vártak sokáig szemfüles honfitársaink, hogy lecsapjanak a június 3-án debütált új szuperkötvény, – a kamatadó-mentessége mellett az 5 éves futamideje alatt évi közel 5 százalékos átlaghozamot biztosító – Magyar Állampapír (MÁP) Pluszban rejlő lehetőségekre.
Az egyik ilyen – amit az Mfor korábbi cikkében már kivesézett –, hogy a gyermekvállalásért cserébe ingyen kapott babaváró hitel 10 millió forintját be lehet fektetni. S mi sem természetesebb, mint azt MÁP Pluszba invesztálni. Hiszen így gyakorlatilag kockázatmentesen lehet keresni egy gyermek születése esetén a Bankmonitor.hu számításai szerint több mint 5, kettőnél már 14 százalékot, háromnál pedig – fogódzkodjanak meg – több mint 200 százalékot.
A másik trükk lényege: venni a MÁP Pluszból, majd annak fedezetére felvenni hitelt – ezt hívják lombardhitelnek –, amelyből aztán ismét szuperkötvényt vásárolni. Ez a babavárós megoldástól egy lényeges elemben különbözik. Nevezetesen, hogy itt az élelmesnek kell rendelkeznie induló tőkével ahhoz, hogy megvegye az állampapírt – szemben a babaváróval, ahol az ingyen kapott 10 millióját költi el.
Szűk körnek
Ami már be is határolta, hogy kik éltek e lehetőséggel: zömében a tehetősebbek, akik vagyonukat privátbankároknál fialtatják. Ők ugyanis a pénzügyi szolgáltatóktól – mert nemcsak bankok foglalkoznak ezzel a biznisszel – alacsony kamatra, akár évi 2 százalékos kamatra kaphatták meg a lombardhitelt. Ez azt jelenti, hogy azt mintegy 3 százalékponttal alacsonyabb kamatra kellett visszafizetniük, mint amennyit kaptak a MÁP Pluszra.
Persze lombardhitelt nemcsak a privátbanki ügyfelek vehetnek fel. Az OTP Bank például ezt mindenki számára elérhetővé teszi, csakhogy annak kamata évi 5,19-7,47 százalék, azaz azt a MÁP Plusz miatt nem éri meg igényelni – az ennél kevesebbet fialó többi állampapírról nem is beszélve.
Október 14-étől pedig Magyarországon már a bankok és pénzügyi szolgáltatók nem is fogadhatnak el lakossági állampapírt a lombardhitel fedezeteként. E tiltással kívánt véget vetni az ÁKK az alapvetően a MÁP Plusszal végrehajtott trükközésnek. Mint indoklásukban írták: „a magyar állam, mint kibocsátó szándéka, hogy a lakosságnak szánt állampapírok kizárólag a tényleges megtakarítással rendelkező magánszemélyek számára biztosítsák a kiemelkedő kamatozást”.
N.a.
Csakhogy ezzel azok lehetőségeit is szűkítik, akik nem ügyeskedési szándékkal ajánlották fel fedezetként állampapírjukat egy hitel reményében. Hogy ezt mekkora mennyiségben tették, azt csak hozzávetőlegesen lehet megmondani. Bármilyen furcsa ugyanis, a lombardhitelek állományáról nincsenek adatok. Azt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az egyéb fogyasztási hitelek között tünteti fel, de azon belül nincs további részletezés.
Jobb híján csak annyit sikerült megtudnunk, hogy az egyéb fogyasztási hitelek „nagy része” lombard. Így kell tekinteni arra az adatra, miszerint az egyéb fogyasztási hitelek állománya május végén – tehát a MÁP Plusz június 3-ai debütálását megelőzően – 162,7 milliárdot tett ki, augusztus végén viszont már 222,9 milliárdot. Mivel májust megelőzően hónapról hónapra néhány milliárddal változott az egyéb fogyasztási hitelek állománya – közel másfél évvel korábban, 2018 januárjában például 127 milliárd volt –, az ÁKK joggal feltételezte, hogy a 60 milliárdos növekmény alapvetően a MÁP Plusz-fedezetű lombardhitelek folyósításának tudható be.
Ám abból, hogy az egyéb fogyasztási hitelek 162,7 milliárdos májusi állományának „nagy része” lehetett lombardhitel, még nem lehet belőni, hogy abból mennyihez teremtett fedezetet állampapír. Hiszen „a megtakarítás fedezete mellett nyújtott hitel átmeneti pénzzavarok áthidalására szolgál olyan fogyasztók számára, akiknek például hosszabb távra lekötött betétjük, értékpapírjuk, esetleg pénztári, biztosítási megtakarításuk van, és ezeket még nem szeretnék pénzzé tenni” – olvasható az MNB fogyasztóvédelmi tájékoztatásai között.
Kanada és az Egyesült Államok július óta folytatott intenzív tárgyalásokat. 
