A múlt héten nagy ugrást hajtott végre a Magyar Telekom árfolyama, a régóta jellemző 400 forint körüli szintről 444-ig ugrott, hogy aztán kissé visszaessen. Ennek felvásárlási pletykák terjedése volt az oka, amit egyelőre hivatalos források nem támasztottak alá.
Vajon hosszú távon mennyire volt jó üzlet Magyar Telekomot vásárolni? A “Matávot” annak idején, 1997-ben 730 forintos áron adták el a befektetőknek, ami nem tűnik túl jónak a mostani árfolyamon. A részvény azonban már régen osztalékpapírnak számít, és sok-sok nyereségrészesedést fizetett már ki a befektetőknek bő 20 év alatt.
De valójában mennyit? Nominálisan, tehát adókkal, az eltelt sok-sok év kamataival, inflációjával nem törődve is jelentős összeget, 783,13 forintot, ami a jelenlegi 430 forintos ár mintegy 182 százaléka, tehát közel duplája. Ha viszont a mostani piaci árat és az osztalékokat együtt számoljuk, akkor is csak 1213 forintot kapunk, ami csak 66 százalékkal magasabb a réges-régi kibocsátási árnál.
Forgassuk vissza a nyereséget
Csakhogy azóta volt számításunk szerint 176 százaléknyi infláció, azaz az árak közel a háromszorosukra nőttek. A korábbi osztalékfizetéseket azonban valahogy fel kell kamatolni, azaz a múltbeli értéküket a jelenlegi árakhoz kell igazítani. Ennek egyik módja, megközelítési formája, hogy megnézzük, mi történt volna, ha a Telekom-osztalékot mindig újra Telekomba fektettük volna.
Ha például a részvény értéke 500 forint, és kifizet 25 forint osztalékot, amit visszaforgatunk a papírba, akkor azon túl a befektetésünk öt százalékkal többet ér. Hasonlóan, mint amikor egy nyílt végű alap visszaforgatja a kapott osztalékokat részvénybe, vagy ahogyan a BUX és más tőzsdeindexek a kifizetett osztalékokat kezelik. (Nem minden fajta részvényindex, csak a total return-típusúak.)
Mi történt itt?
Ebben az esetben jelenleg csupán 1362 forintot érne egy Magyar Telekom-részvény, ami szintén csak 86,6 százalékkal haladja meg az 1997-es 730 forintos kibocsátási árat. Hogyan lehet ez, egy ilyen szorgalmasan osztalékot fizető társaságnál? Hogy lehet, hogy a visszaforgatott osztalékkal, “kamatos kamattal” számolt ár (1362 forint) alig magasabb, mint az árfolyam+összes osztalék sima összege (1213 forint)?
Vesztünk a vámon
Úgy, hogy a részvény értéke folyamatosan csökkent, sőt, egyes szintekről nagyon sokat csökkent. Így a visszaforgatás rossz ötlet volt, a “kamatos kamat” kamata sokszor épphogy negatív.
A 2000-es dotkom-lufi idején a papír volt 2500-2600 forint körül is, de későb is többször ostromolta az 1500 forintot és évekig tartózkodott 1000 felett. Ha például egy 1200 forintos árfolyamnál kapunk X osztalékot, és azt visszaforgatjuk Magyar Telekom-részvénybe, akkor az idei 400 forintos részvényárnál az már csak harmadát éri, X/3 forintot. Amit nyerünk az osztalékon, vagy legalábbis annak egy részét, elveszítjük a lecsorgó részvényáron.
Növekedés helyett csökkenés
Azt mondhatjuk tehát, hogy a szép osztalék mit sem ér, hogyha nincs mellette legalább nagyjából szinten maradó részvényárfolyam. Persze a Magyar Telekom árfolyamát most sok minden húzza. Például a kamatszint, állampapírhozam lehet, hogy emelkedni fog a következő években világszerte, ami az osztalékot kevésbé teszi vonzóvá.
A két évnyi nulla osztalék 2013 és 2014 után, a különadók és recesszió nyomán, biztosan sok befektető kedvét elvette a részvénytől, megmutatta, hogy a részvényesek ki vannak szolgáltatva a politikának. A legutóbbi 25 forint körüli osztalékok még mindig csak a felét teszik ki a 2011-2013-as évek értékének (50-50 forint). Utoljára lényegében a 2007-es osztalék mutatott igazi növekedést, 70-ről 74 forintra, ennek alig több mint harmada volt idén és tavaly napirenden.
Bezzeg az OTP
A papír forgalma csekély, növekedési esélyekről sincs sok szó, alig lehet már “blue chipről” beszélni. Nem úgy, mint az OTP vagy a Mol: ezen két részvénynél a magas részvényár-növekedést alaposan megdobják az osztalékok, ha azokat is az adott részvényben fialtatta valaki tovább. (Az OTP osztalékkal növelt értékéről itt, a Mol osztalékos árfolyamáról itt írtunk. Amerikai részvények osztalékáról pedig itt.)
|
Elég jókor adott el a magyar állam A Magyar Telekom (akkor még Matáv) részvényeinek belföldi és nemzetközi nyilvános tőzsdei bevezetése 1997. novemberében történt. A társaság részvényeit a Budapesti Értéktőzsdére, ADR-jeit (letéti igazolásait) pedig, amelyek egyenként öt darab törzsrészvényt testesítettek meg, a New York-i Értéktőzsdére vezették be. Az akkori teljes részvénydarabszám 26,31%-át jelentő 272 861 367 darab részvényt adtak el, összesen több mint egymilliárd dollár értékben. A forgalomba hozatali ár a részvényeknél 730 forint, az ADS-eknél 18,65 dollár volt. Az ÁPV Rt. 1999. júniusban eladta a Matávban még meglévő 5,75 százalékos részesedését (60 096 515 darab) másodlagos nyilvános forgalomba hozatal keretében. Az ár a részvényeknél 1273 forint, ADS-ek esetében pedig 26,5 USD volt. (Forrás: Magyar Telekom.) |
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
