Megugrott a Telekom-részvény – érdemes volt vásárolni?

A múlt héten nagy ugrást hajtott végre a Magyar Telekom árfolyama, a régóta jellemző 400 forint körüli szintről 444-ig ugrott, hogy aztán kissé visszaessen. Ennek felvásárlási pletykák terjedése volt az oka, amit egyelőre hivatalos források nem támasztottak alá.

Vajon hosszú távon mennyire volt jó üzlet Magyar Telekomot vásárolni? A “Matávot” annak idején, 1997-ben 730 forintos áron adták el a befektetőknek, ami nem tűnik túl jónak a mostani árfolyamon. A részvény azonban már régen osztalékpapírnak számít, és sok-sok nyereségrészesedést fizetett már ki a befektetőknek bő 20 év alatt.

De valójában mennyit? Nominálisan, tehát adókkal, az eltelt sok-sok év kamataival, inflációjával nem törődve is jelentős összeget, 783,13 forintot, ami a jelenlegi 430 forintos ár mintegy 182 százaléka, tehát közel duplája. Ha viszont a mostani piaci árat és az osztalékokat együtt számoljuk, akkor is csak 1213 forintot kapunk, ami csak 66 százalékkal magasabb a réges-régi kibocsátási árnál.

Forgassuk vissza a nyereséget

Csakhogy azóta volt számításunk szerint 176 százaléknyi infláció, azaz az árak közel a háromszorosukra nőttek. A korábbi osztalékfizetéseket azonban valahogy fel kell kamatolni, azaz a múltbeli értéküket a jelenlegi árakhoz kell igazítani. Ennek egyik módja, megközelítési formája, hogy megnézzük, mi történt volna, ha a Telekom-osztalékot mindig újra Telekomba fektettük volna.

Ha például a részvény értéke 500 forint, és kifizet 25 forint osztalékot, amit visszaforgatunk a papírba, akkor azon túl a befektetésünk öt százalékkal többet ér. Hasonlóan, mint amikor egy nyílt végű alap visszaforgatja a kapott osztalékokat részvénybe, vagy ahogyan a BUX és más tőzsdeindexek a kifizetett osztalékokat kezelik. (Nem minden fajta részvényindex, csak a total return-típusúak.)

Mi történt itt?

Ebben az esetben jelenleg csupán 1362 forintot érne egy Magyar Telekom-részvény, ami szintén csak 86,6 százalékkal haladja meg az 1997-es 730 forintos kibocsátási árat. Hogyan lehet ez, egy ilyen szorgalmasan osztalékot fizető társaságnál? Hogy lehet, hogy a visszaforgatott osztalékkal, “kamatos kamattal” számolt ár (1362 forint) alig magasabb, mint az árfolyam+összes osztalék sima összege (1213 forint)?

Vesztünk a vámon

Úgy, hogy a részvény értéke folyamatosan csökkent, sőt, egyes szintekről nagyon sokat csökkent. Így a visszaforgatás rossz ötlet volt, a “kamatos kamat” kamata sokszor épphogy negatív.

A 2000-es dotkom-lufi idején a papír volt 2500-2600 forint körül is, de későb is többször ostromolta az 1500 forintot és évekig tartózkodott 1000 felett. Ha például egy 1200 forintos árfolyamnál kapunk X osztalékot, és azt visszaforgatjuk Magyar Telekom-részvénybe, akkor az idei 400 forintos részvényárnál az már csak harmadát éri, X/3 forintot. Amit nyerünk az osztalékon, vagy legalábbis annak egy részét, elveszítjük a lecsorgó részvényáron.

Növekedés helyett csökkenés

Azt mondhatjuk tehát, hogy a szép osztalék mit sem ér, hogyha nincs mellette legalább nagyjából szinten maradó részvényárfolyam. Persze a Magyar Telekom árfolyamát most sok minden húzza. Például a kamatszint, állampapírhozam lehet, hogy emelkedni fog a következő években világszerte, ami az osztalékot kevésbé teszi vonzóvá.

A két évnyi nulla osztalék 2013 és 2014 után, a különadók és recesszió nyomán, biztosan sok befektető kedvét elvette a részvénytől, megmutatta, hogy a részvényesek ki vannak szolgáltatva a politikának. A  legutóbbi 25 forint körüli osztalékok még mindig csak a felét teszik ki a 2011-2013-as évek értékének (50-50 forint). Utoljára lényegében a 2007-es osztalék mutatott igazi növekedést, 70-ről 74 forintra, ennek alig több mint harmada volt idén és tavaly napirenden.

Bezzeg az OTP

A papír forgalma csekély, növekedési esélyekről sincs sok szó, alig lehet már “blue chipről” beszélni. Nem úgy, mint az OTP vagy a Mol: ezen két részvénynél a magas részvényár-növekedést alaposan megdobják az osztalékok, ha azokat is az adott részvényben fialtatta valaki tovább. (Az OTP osztalékkal növelt értékéről itt, a Mol osztalékos árfolyamáról itt írtunk. Amerikai részvények osztalékáról pedig itt.)