Miből élnek a nyugdíjas részvényesek?

Ezt jelzi például, hogy a társaságok, vagy egyes befektetési alapok, ETF-ek (tőzsdén jegyzett alapok) körében általános a negyedéves osztalékfizetés, sőt havi kifizetési gyakoriság is előfordul. Az Apple például februárban, májusban, augusztusban fizetett osztalékot, és november 8-án, azaz holnap fog. A 0,63 dollárt közben 0,73 dollárra emelték részvényenként, így évente 2,92 dollár várható tőle a jelenlegi állapot szerint.

Ez azonban a 203,77 dolláros legutóbbi árfolyamnak csak 1,43 százaléka, miközben a tíz éves dollárkötvények hozama évi három százalék körül mozog. Akkor az Apple nem jó osztalékfizető részvény, rossz befektetés? Dehogy. Annak ellenére sem, hogy más cégek egyébként jóval többet fizetnek, az IBM vagy a British Petrol osztalékhozama (az évesített osztalék/árfolyam hányados) évi 5-6 százalékos.

Növekedők és sorvadók

Egyrészt a befektetők többsége persze nemcsak azért veszi a részvényeket, mert most jó osztalékot fizetnek. Hanem azért is, mert az adott cég növekedésének, fejlődésének, az általános gazdasági növekedésnek, és nem mellesleg az inflációnak köszönhetően ez az osztalék nagy átlagban emelkedni szokott. Eközben a fix kamatú kötvények kamata, megvásárláskori hozama, természetesen, változatlan.

Az S&P 500 index osztalékok nélkül (SPX) és osztalékokat is tartalmazó, "Total Return" változata (SPXTR) (Stockcharts.com)

Az is előfordul, hogy valamilyen részvénynek azért nagyon magas az osztalékhozama, mert valami baj van vele. A kifizetést még magasan tartják a korábbi eredmény alapján, de a növekedési kilátásokat lenullázta valami, az osztalék csökkentése vártató, vagy túl kockázatossá vált a cég. Ilyen például csekély tőkeellátottságú bankoknál vagy romló nyersanyagárak mellett működő bányavállalatoknál, vagy súlyosan eladósodott (magas tőkeáttétellel működő) vállalatoknál gyakori.

Kockázatok itt is, ott is

Például a Dividata.com oldal szerint az Intesa Sanpaolo bank osztalékhozama jelenleg évi 16 százalék (más forrás szerint csak tíz), de a részvény elvesztette egy év alatt értékének harmadát. Az olasz bankok nem biztos, hogy a nyugodt alvás megfelelő kellékei mostanság. Az olajcégek az ingadozó olajárnak vannak erősen kitéve, de politikai, környezetvédelmi kockázatoknak is és hosszú távon az elektromos járművek konkurenciája is fenyeget.

Az Apple-re visszatérve, azt kell mondjuk, hogy az osztalék önmagában nem sokat mond egy cég értékéről. A társaság ugyanis az idén kifizetett 14 milliárd dollárt osztalékra – de ennek több mint ötszörösét, 73 milliárdot sajátrészvény-visszavásárlásokra. (A Fool.com adatai.)

Trump-hatások

Ha ez is osztalékra ment volna el, akkor valószínűleg ennek a cégnek az osztalékhozama valahol hét százalék közelében lenne, ami már dollárban is, forintban is érdekfeszítő. (De a részvény áremelkedése hosszabb távon vélhetően lassabb lenne.) De miért vesznek saját részvényeket a cégek?

Az USA-ban a júniusig eltelt 12 hónapban a DataTrek Research adatai szerint az S&P 500 indexben levő cégek óriási összeget, 646 milliárd dollárt költöttek részvény-visszavásárlásokra. Ennek részben az az oka, hogy a Trump-féle adócsomag részeként az amerikai vállalatok külföldön keletkezett jövedelmeinek hazavitele kedvezőbbé vált. De a cégek jövőre is hasonló mértékű visszavásárlást terveznek idén. Részben erre is alapozva sokan az amerikai részvénypiaci emelkedés folytatódását várják.

Mennyi a hozam valójában?

Ez a 646 milliárd az S&DP 500 index 22 870 milliárdos kapitalizációjának 2,8 százaléka, miközben az index átlagos osztalékhozama 1,93 százalék. (Október végi adatok, Ycharts.) A részvénytársaságok által a részvényeseknek kifizetett, visszajuttatott nyereség tehát inkább e kettő összegeként írható le, azaz évi 4,7 százalék körüli. (Különböző adatforrásokat és időpontokat használtunk, így az eredmény nem teljesen pontos, csak becslés.)

A hosszú távon gondolkodó befektetők egy részének, akik nem napi kenyerüket vásárolják meg az osztalékokból, egyébként szintén jól jön, ha inkább a részvény árfolyama emelkedik. Az osztalékból ugyanis hamarosan osztalékadót kell fizetniük, míg az árfolyamnyereség adóját majd csak akkor, amikor a részvényt eladják. Tehát valamikor a jövőben.

Mit csinálnak az arisztokraták?

Híresek az USA-ban az “osztalékarisztokraták”, azok a cégek, amelyek sok éve osztalékot fizetnek, és legalább 25 éve folyamatosan növelik is annak értékét. Ránéztünk az egyik ezzel foglalkozó ETF-re, a ProShares S&P 500 Dividend Aristocrats (NOBL) nevűre, amely szintén negyedévente fizet osztalékot.

Az osztalékhozama az S&P 500 indexhez hasonló, évi két százalékos, az utóbbi egy évben az árfolyama 7,5 százalékkal emelkedett. Az S&P 500 ez idő alatt csak 5,3 százalékkal ment fel. De nagyon sok más hasonló, osztalékrészvényekre bazírozó alap van az USA-ban. (Európában ezek a Mifid 2 miatt már nem biztos, hogy megvehetők, de akad európai párjuk, rokonuk.)

(Nemrég az OTP osztalékos hozamáról itt, a Mol-éról itt írtunk. A hazai kisbefektetők viselkedéséről krachok idején pedig itt.)