A hazai részvények tulajdonosi szerkezetében a háztartások részesedése 7,42 százalékra emelkedett 2008 negyedik negyedévében az előző negyedévi 5,09 százalékról – jelentette büszkén a Budapesti Értéktőzsde közleménye közel kilenc éve, 2009 decemberében. A válságnak megvolt legalább az az előnye, hogy az olcsó részvények felkeltették a magyar kisbefektetők figyelmét.
“Olyan mértékben aktivizálódott a magyar magánbefektetői réteg, hogy az még a legoptimistább szereplőket is meglepte” – írták akkor. A "háziasszonyok" érdeklődésére jellemző volt ekkor, hogy gyakran sorba kellett állni a brókercégeknél, ha számlát akart valaki nyitni.
A 2008 október 27-i első mélyponton az OTP 2550 forinton zárt, a 2009 március 9-i második gödörben pedig 1355 forint volt a nap végén. (Hogy az OTP mennyit is érne manapság, ha az osztalékot mindig OTP-be újra befektettük volna, arról itt írtunk.)
Ma mint a 2011-es zuhanáskor
De mi a helyzet ma? A június végi MNB-adatok szerint 8,1 százalékos a magyar magánbefektetők, azaz a “háztartások” részesedése a hazai tőzsdei részvényekből. (Augusztusi adat is van már, akkor picivel 8 százalék alatt volt.) Ez utoljára 2011 harmadik negyedévében fordult elő, akkor 8,3 százalékot mértek, de akkor is csak rövid időre, egyetlen negyedévre.
Abban az évben egyébként szintén kiadósat zuhant a BUX, 24-25 ezer pontról 16 ezerre. (Vélhetően olyan főbb hatások miatt, mint a nyugdíjpénztárak államosítása, egy kisebb recesszió, az euróválság, a Mol-csomag megvétele az orosz tulajdonostól.) Évekig nem is tért magához a hazai piac, a magánbefektetők pedig, vélhetően ezért, elég hamar lemorzsolódtak.
Telibe kapta őket a válság
Előtte csak 1999-ben volt hasonlóan magas a háztartások részesedése a hazai tőzsdei részvényekből. Ahogy a BÉT régen írta, “A hazai magánbefektetők részvényállományának aránya 1998-ban, az orosz válság kitörésekor volt a legmagasabb, értéke 11,81%-os volt.”
Csakhogy ezt már a második negyedévben elérték, a válság jó része viszont a harmadik, negyedik negyedévre esett, vagyis a kisrészvényeseket elég csúnyán telibe kapta. (Nem mellesleg pedig egy sor brókercéget is bedöntött.) Vélhetően ennek volt köszönhető akkor is, hogy évekig csak csökkent az érdeklődés. A dotkom-lufi idején is némileg megnőtt, majd jó pár évig csökkent a hazai kisbefektetők részvénytulajdona.
Ki lesz most a nyertes?
A múltban, ahogy az a második ábrán megfigyelhető, általában egymásnak-egymástól adták-vették a háztartások és a külföldiek a részvényeket. Bár az utóbbi pár évben a hazai pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok részvényeinek értéke is sokat nőtt. Valamint az Opus-Konzum páros felfutása is több tízmilliárddal módosíthatja a képet a hazai tulajdonosok javára.
A múltban a nagyobb mozgások idején volt, amikor a magyar kisbefektetőknek lett igazuk, hogy bevásároltak – 2008-2009-ben –, és volt, amikor nem (1997-1998, illetve 2011.) Hogy ezúttal ki bizonyul sikeresebbnek, az majd elválik.
Szijjártó Pétert bizalmatlanság veszi körül uniós körökben. 
