|
| Al-Hilal István |
Mivel senki nem tudja előre megmondani, mikor lesznek ezek a napok, általánosságban véve több értelme van a piaci ciklusok teljes időtartamán át, folyamatosan megtartani a befektetést. Ez azért van így, mert ha valaki akár csak néhány jó tőzsdei napot kihagy, jelentősen alacsonyabb hozammal kénytelen beérni hosszabb távon. A részvénybefektetések esetében ez fontosabb, mint az időzítés – állítja Al-Hilal.
A részvényárfolyamok elemzése hosszú távon azt mutatja, hogy az a befektető, aki 1000 eurót fektetett az MSCI Europe index részvényeibe az euró 1998. december 31-i bevezetésekor, 2016. május 31-én már 1992 euróval rendelkezett – tehát közel megduplázta befektetése értékét.
Ha azonban ugyanez a befektető kihagyta volna az időszak 10 legjobb tőzsdei napját, ez az érték 1023 euróra csökkent volna. A legjobb 40 nap kihagyása esetén pedig mindössze 324 eurója maradt volna az induláskor befektetett összegből.
Ugyanez mondható el a német részvénypiacról is. Ha valaki 1998 végén 1000 eurót fektetett az MSCI Germany indexben szereplő német bluechip értékpapírokba, 2016. május végére már 2124 euróval rendelkezett. Az időszak 10 legjobb napját nem számítva 963 eurót, a legjobb 40 napot kihagyva pedig mindössze 216 eurót ért volna a befektetése 2016. május végén.
|
| Források: MSCI, Feri, Fidelity |
„A volatilitás a részvénypiacok természetes tulajdonsága. Ez az ára annak, hogy a részvénybefektetések hosszabb távon jobban teljesítenek más befektetési formáknál. Ezért a befektetőknek a részvénypiac ingadozásai közepette is érdemes megőrizniük a hidegvérüket, és tartózkodniuk az elhamarkodott lépésektől. Ha megpróbálják előre jelezni a megfelelő belépési vagy kilépési időt és ez alapján megvásárolni vagy eladni a részvényeket, kudarcra vannak ítélve. Sokkal fontosabb ennél a befektetés hosszabb távú, folyamatos megtartása. Ez azért van így, mert ha egy befektető elmulasztja az árfolyam-emelkedést, számottevően csökken befektetése hozama” – teszi hozzá Al-Hilal István.
A Fehér Ház egyelőre kivár. 
