Kína lázas, de ha hozzábújunk, melegít
Beigazolódtak azok a félelmek, amelyek szerint a kínai gazdaság tovább lassul. A helyzet faramuci, ugyanis a piacok gyakorlatilag annak örülnek, hogy a kínai vezetés és a központi bank beavatkozik majd a lassulás megállítás érdekében. A hajnali kínai adatdömping megerősítette, hogy a "világ motorja" bizony masszív lassulásnak indult. Úgyhogy a kérdés most már nem is ez, hanem az , hogy mekkora erővel áll bele a földbe és hogy ez milyen hatással lesz az amúgy is válsággal küzdő tengerentúli gazdaságokra.
Érdemes kiemelni, hogy hajnalban először az inflációs adat érkezett, ami további árszínvonal-csökkenést mutatott. Az éves infláció 2 százalék alá csökkent. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője a Gazdasági Rádió reggeli műsorában azt mondta: ez lehet az infláció csökkenésének az alja, szerinte várhatóan nemsokára kiderül, hogy eredményesek voltak-e a gazdaságösztönző lépések. Az elemző szerint a kínai központi kormányzat is léphet a közeljövőben a jegybank mellett, akár a jüan árfolyamának befolyásolásával is.
A hivatalos közlés szerint egyébként 30 hónap legalacsonyabb - 1,8 százalékos - inflációját mérték júliusban Kínában. A legmagasabb értéket tavaly júliusban jelentették, amikor 6,5 százalék volt a fogyasztói árindex. Idén júniusban 2,2 százalékos volt a drágulás az előző év azonos időszakához képest. A Kínában egyharmadot kitevő élelmiszerárak júliusban 2,4 százalékkal nőttek éves összevetésben, a júniusi 3,8 százalékhoz képest ez csökkenést jelent.
A szakértők egybehangzóan úgy vélik, hogy az éves 4 százalék körüli inflációs terv mindenképpen teljesülni fog, ahogyan az előirányzott 7,5 százalékos gazdasági növekedés is tartható cél. Megfigyelők szerint a júniusi és júliusi kamatcsökkentés után lazító monetáris intézkedésekre kerülhet sor, bővülhet a hitelezés, s nem valószínű a kötelező banki tartalékráta növelése. Ez utóbbit 2011 novembere óta a központi bank három alkalommal írta elő.
Az inflációs adat volt, ami a legjobban megütötte a piacokat, ugyanakkor fontos beszámoló jöttek még az ipari termelés alakulásáról, a kiskereskedelemről, illetve a beruházásokról. Az adatok egyértelműen egy irányba mutatnak: Kína lassul. Az adatok szinte kivétel nélkül gyengébbek lettek az előző havi és az elvárt számoknál. A piacokon ugyanakkor messze nincsen emiatt pánik, sőt: a monetáris enyhítésbe vetett hit további üzemanyagot szolgáltatott a parkettekre.
Hoztam is meg nem is? - Mi lesz az EKB és a Fed akcióival?
Az elmúlt héten viszonylagos csalódást hozott a piacokra, hogy sem az amerikai sem az euróövezet jegybankja nem jelentett be konkrét lépéseket. A háttérben valószínűleg összehangolt kommunikáció lehet. A világ két legfontosabb jegybankja (a kínai meglepően kiszámítható) gyakorlatilag ugyanazt közvetítette: lépnek, ha szükség van rá. A "szükség" mértékét ugyanakkor láthatóan máshogy fogalmazzák meg, ahogy mások a lehetőségeik is. A Fed QE3 programjával kapcsolatban Ben Bernanke elnök sokat sejtetően következetesen azt kommunikálja, hogy nem segít a küszöbön álló "fiscal cliffen". (Ez a január elsejével életbe lépő automatikus adóemelések és megszorítások együttes hatása, amely várhatóan kemény munkanélküli rohamot okoz majd.) A Fed elnöke ráadásul többször is az eurózóna válságától tette függővé a beavatkozást.
Közben az Európai Központi Bank sem tudott túllépni az európeriféria kötvényeinek vásárlásán, illetve nem vásárlásán, hiszen saját bevallása szerint is régen avatkozott be a másodlagos piacon. Az EKB elnöke sejtelmesen arra utalgat hónapok óta - amit múlt héten meg is erősített - hogy ugyan azonnal nem avatkoznak be a kritikus szinten levő spanyol, olasz és görög kötvények hozamának letörésébe, viszont készek "a rendkívüli intézkedésekre". Akárhogy is szépítjük a dolgot, ha nem is nyomtat majd pénzt az EKB a Fedhez hasonlóan, mégiscsak pénznyomda szerűen nyeli majd el az adósságot, mégha ez a német alkotmánybíróságon parkoló ESM segítségével is történik.
De akkor mi lesz a forinttal és a magyar alapkamattal?
Az MNB Monetáris Tanácsa tegnap tette közzé a legutóbbi kamatdöntő ülésén készült jegyzőkönyvet. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint a tanács belső tagjai várhatóan továbbra is "héják" maradnak, azaz tartani fogják az irányadó rátát, ugyanakkor a külsősöknél már látszik a kamatcsökkentés akarata. Az elemző szerint a korábban a kamatvágás pártján nyilatkozó Gerhardt Ferenc azért nem szavazott most a kamatcsökkentés mellett, mert a kamatvágás napján éppen turbulencia volt a pénzpiacokon. Ugyanakkor ez is éppen amellett szól, hogy tartós javulás kell a magyar piacnak az újabb kamatvágáshoz.
A hazai devizát az elmúlt héten a világszerte erősödő kockázatvállalás emelte egy éves magasságba. A tény, hogy az IMF-tárgyalások elkezdődtek és a nézeteltérések ellenére jól nyomonkövethetőek a konfliktusok témakörei, eleve bizalmat adott a magyar piacnak. Valószínűleg sokat segít az is, hogy törvényhozási és úgy tűnik, hogy nyilatkozati szünet is van a kormánytagok részéről, ez pedig feledteti a korábbi, sokszor ellentmondásos és elbizonytalanító híreket. A napokban a Költségvetési Tanács is azon a véleményen volt, hogy bár vannak bizonytalanságok, alapvető kifogások nincsenek a kormány terveivel kapcsolatban. Két napja megérkezett az első ajánlás is a forintra: a Morgan Stanley szerint érdemes a lengyel zlotyt shortolni a forint ellenében, bár ezt még nem tették hivatalos állásponttá.Az viszont teljesen egyértelmű, hogy amennyiben vészforgatókönyv szerint alakulnak a folyamatok a piacokon (spanyol-olasz-csőd, váratlan kínai bejelentés, brutális hurrikán, vagy akár terrortámadás), akkor a magyar piacon nem lesz olyan hír, ami megállítaná a továbbra is sebezhető magyar devizát a lejtőn.
Az alapokba hullott az állampapír-piaci kamateső 
