Belép Amerika a közel-keleti háborúba? És Oroszország?
Hatodik napja tart az izraeli-iráni háború legújabb felvonása – ahogy a világ, úgy a befektetők figyelme is főként az itteni fejleményekre irányul, a piaci mozgásoknak a konfliktus alakulása a fő mozgatórugója. Donald Trump elnök korábban tárgyalásos megoldásban gondolkozott Irán atomprogramját illetően, de Izrael lépését követően jó eséllyel változtatni kényszerül stratégiáján. Ez általában azért nem okoz gondot az elnöknek, kedden már meglehetősen harcos hangnemben szólította fel Iránt a teljes, azonnali és feltétel nélküli kapitulációra, és még Ali Hámeini ajatollah lehetséges megölésére is tett utalásokat. Amerika növeli a térségbe vezényelt harci repülők számát is – kérdés, hogy valóban beszáll-e Izrael oldalán a háborúba.
Korábban minden elhúzódó háború lehetőségétől elzárkózott Donald Trump – a Közel-Keleten mégis belefuthat egy ilyenbe, tekintve hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont némi kivárás után Irán mellett foglalt állást a konfliktusban.
Kivárás a tőzsdén – a Fed is készül egy fontos bejelentéssel
A helyzet egyelőre rendkívül bizonytalan, a tőzsdei befektetők egyelőre kivárnak. Szerdán nap közben nincs jelentős elmozdulás a vezető indexekben: a párizsi és frankfurti index is gyakorlatilag stagnált késő délelőtt, a londoni FTSE100 is mindössze 0,1 százalékos pluszban járt. A jól teljesítő európai részvények közt a Rheinmetall német hadiipari gyártó 1 százalék fölötti emelkedését lehet kiemelni, de a Lockheed Martin és a Northrop Grumman is másfél százalék körüli napon belüli erősödésnél jár.
A háborús helyzet kissé eltereli a figyelmet egy másik fontos szerdai eseményről: a Fed kétnapos kamatdöntő ülésének végén nagyon nagy eséllyel a kamat szinten tartását jelentik majd be. Ennél izgalmasabb azonban, hogy frissítik azt az előrejelzést, ami a kamatszint várható jövőbeli alakulásáról ad előrejelzést – ez negyedévente történik meg. Legutóbb két kamatvágásra számítottak a Fednél 2025-re, ma kiderülhet, hogy van-e ebben változás. Az biztos, hogy Donald Trump figyelmét nem kerülik el a mai Fed-bejelentések – rendszerint nagyon éles hangon kritizálja Jerome Powell Fed-elnököt amiatt, hogy még mindig nem kezdte meg az érdemi lazítást a monetáris politikában, így szerinte útjában áll az amerikai gazdasági növekedés felpörgetésének, az amerikai vállalatok számára elérhető hitelek túl drágán tartásával. Az infláció egyébként csökken, az amerikai GDP-re pedig valóban ráférne egy lökés, így Trump követelése nem teljesen alaptalan, még ha a mostani döntésnél tényleg nem is látszik semmi esély egy vágásra.
Felrobbant egy ismeretlen kis svéd cég részvényárfolyama
Egy kevéssé ismert svéd vállalat, a Bambuser részvényei mintegy 75 százalékkal emelkedtek szerda reggel, miután nyilvánosságra hozta a kínai Alibabával kötött üzlet részleteit – írja a CNBC. A Bambuser partnerségre lépett az Alibaba Clouddal, a kínai óriás leányvállalatával, hogy élő videós vásárlási technológiáját elérhetővé tegye a kínai piacon. Így néz ki a Bambuser 2025-ös grafikonja a Privátbankár Árfolyamkeresőben:
A „livestream shopping” egy 2016-ban Kínából indult marketingmódszer, ahol vállalatok és magánszemélyek élő videós közvetítésen keresztül értékesítik portékáikat. A McKinsey tanácsadócég szerint a trend az Egyesült Államokban és Európában is növekszik, amihez a TikTok növekedése is hozzájárult ezeken a piacokon.
Budapest jobban teljesít – sajátrészvény-vásárlások és tőzsdéző OTP-vezérek
A Budapesti Értéktőzsde vezető indexe, a BUX szerdán felülteljesít: az egyik legmagasabb emelkedést mutatja a magyar index egész Európában. A húzóerő most az OTP amely délelőtt 1 százalékos erősödésnél jár – a bluechipek közül Richter és a Mol erősödik még, a Magyar Telekom viszont fél százalék körüli mínuszban volt délelőtt.
Itt nézheti meg, hogyan állnak részvényei >>
Sajátrészvény-vásárlásokról és vezetői részvényeladásokról két hír érkezett szerdán:
- A Magyar Telekom a közzététel szerint a részvényesek javadalmazása céljából kedden 172 000 darab Magyar Telekom törzsrészvényt vásárolt 1 783,03 forint/darab átlagáron. A bő 300 millió forint összértékű tranzakciót követően a társaság tulajdonában lévő saját részvények száma 52 182 148 darab. A 39,1 milliárdos sajátrészvény-vásárlási keretből még 1,2 milliárd forint maradt meg.
- Az OTP vezérhelyettese, Kiss-Haypál György valamint a management committee tagja, Bertalan Imre is nagyjából 50-50 millió forint értékben adott el OTP részvényt kedden. Ugyanezen a napon az OTP 33 722 darab OTP-törzsrészvényt vásárolt 26 521 forint/darab átlagáron. A közel 900 millió forint értékű tranzakció nyomán az OTP Csoport tulajdonában lévő saját részvények állománya 8 920 147 darabra változott – a saját részvény állomány 3,19 százalék.
Stabilan áll a forint a háborús viharban
A háború szele pár napja megcsapta a forintot is – éppen akkor, amikor az elmúlt hetek unalmas oldalazásából végre az erős irányba tört ki a magyar deviza. Az izraeli támadás hírére aztán visszagyengült a forint, azóta azonban ismét nem mozdul érdemben – egyelőre elég stabilan viseli tehát a megpróbáltatásokat. Az euróval szemben némi erősödés látszik szerdán, de ismét csak szűk sávban mozog az árfolyam: az éjszakai 404,40 körüli jegyzések után késő délelőtt 403,50 körül lehet hozzájutni az euróhoz a bankközi devizapiacon.
A dollár jegyzése sem mozog ma érdemben, 350 és 351 forint között mozog a zöldhasú. A legfrissebb devizaárfolyamokat a Privátbankár Árfolyamkeresőben követheti nyomon >>
Egyelőre nem szállt el az olaj ára – az aranyba sem menekülnek annyian
A háború – mivel a fontos olajszállítási útvonal mentén fekvő Irán az egyik hadviselő fél, aki maga is jelentős olajtermelő – az árupiacon fejti ki leginkább hatását. Komoly félelmeket keltett az első napon a konfliktus kirobbanása, jelentősen meg is ugrott az olajár. A 10 százalék körüli drágulás azonban nem robbant tovább, és bár már 100-120 dolláros hordónkénti árakat vizionáló előrejelzések is megjelentek, ez továbbra is rendkívül extrém forgatókönyvnek tűnik (még ha ennek a valószínűsége biztosan nem nulla). A 76 dollár körüli csúcsokról lefelé korrigált a WTI olajfajta ára, Donald Trump háborúpárti kijelentései után aztán újra 74 dollár környékére emelkedett a jegyzés kedden. Szerdán késő délelőtt 73 dollár alá csökkent a hordónkénti olajár.
Háborús helyzetben mindig elsődleges menedék a befektetőknek az arany - ez most sem volt máshogy, a háború első napjaiban szépen emelkedett is a jegyzés. Az elmúlt két napban azonban hiába az eszkaláció veszélye, egyelőre nem drágul tovább az arany – nagyjából 3403 és 3373 dolláros unciánkénti ár között ragadt be a jegyzés. Elemzők szerint a befektetők a többi piachoz hasonló kivárás mellett azt is számolgatják, vajon nem túlrtékelt-e még az arany a jelenlegi szinteken.
Mérföldkő a kriptovilágban? Amerika törvényt hoz a stablecoinokról
A kriptodevizák világában is van izgalom: az Egyesült Államok Szenátusa kedden elfogadta az első átfogó stablecoin-szabályozást, a GENIUS Act nevű törvényjavaslatot, amely ma a Képviselőház elé kerülhet, és ha ott is átmegy, Donald Trump elnök írhatja alá. A stablecoin a stabil kriptodevizákra utaló kifejezés, amelyek árfolyamát valamilyen hagyományos eszköz, jellemzően a dollár árfolyamához kötik. Ez mérföldkő a kriptodevizák piacán, mert elsőként hoz szövetségi szintű szabályozást ezen a téren. Az amerikai stablecoin szabályozás célja, hogy átlátható, biztonságos és szigorúan ellenőrzött keretek között működhessenek a dollárhoz kötött kriptodevizák. A törvény jelentősen felgyorsíthatja a stablecoinok intézményi és vállalati használatát, hiszen világos jogi keretet teremt az eddigi „vadnyugati” körülményekhez képest.
Azért kritika is éri a szabályozást: például azért, mert megtiltja a kongresszusi képviselőknek és családtagjaiknak, hogy profitáljanak a stablecoinokból, de ez a tilalom nem vonatkozik Trump elnökre és családjára...
A bitcoin közel egy hónapja a 100 és 110 ezer dollár közötti sávban mozog, szerda délelőtt a sáv közepén, 104 600 dollár körül mozog a jegyzés. Friss kriptoárfolyamok itt >>
Ettől függetlenül jogértelmezés miatt a bírósághoz fordulnak. 
