A részvénypiaci mítoszok megint itt járnak köztünk – írja a Marketwatch szerzője, Brett Arends. Az amerikai piac szinte egész évben rallyzik, a Dow Jones Ipari átlag egy időre 14 000 pont fölé is felment. A kisebb kapitalizációjú részvények most értek történelmi csúcsra, és a háziasszonyok visszatérni készülnek a részvényekhez.
„Ezt a filmet láttuk már” – mondja a szerző. Lehet, hogy innét még duplájára emelkedik a Dow Jones és kitart a jó klíma, de akkor is van öt részvénypiaci mítosz, amelyek makacsul tartják magukat, újra és újra körbejárnak.
1. A részvények jól fognak teljesíteni, mert az amerikai vállalatok jó formában vannak
Sok amerikai nagyvállalat hatalmas összegeket tart készpénzben a bankban. Csakhogy rengeteg adósságuk is van – teszi hozzá a cikk. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szerint az USA nem pénzügyi vállalatainak teljes tartozása nemrég mindenkori csúcsra érkezett 13,9 ezer milliárd dollárral, ami 40 százalékos növekedés tíz év alatt.
A vállalatok hozzávetőleg annyi tartozást halmoztak már fel, mint a szövetségi kormány. Csak az utóbbi három évben több mint ezer milliárd dollár új kölcsönt vettek fel. Eközben a közbeszédben egyre csak azt ismételgetik, mekkora nagy problémái vannak a szövetségi kormánynak az adósság miatt. Ha nem lenne adósságuk, akkor lennének valóban jó formában az amerikai vállalatok.
A nemzetgazdaság százalékában vett vállalati profitok nem emelkedhetnek vég nélkül, ha felmegy az arányuk, később csökkenni is fog. Az USA kereskedelmi minisztériumának adatai szerint a vállalatok adózott eredménye a gazdaság százalékában a jelenlegi szintet eddig csak néhány alkalommal érte el a feljegyzett gazdaságtörténetben. Mégpedig 2006-ban, 1967-ben – és 1929-ben. (Mindegyik után nagy részvénypiaci összeomlás következett.)
2. A részvények jól fognak teljesíteni, mert a gazdaság talpra áll
Így van, a gazdaság magára talál. De következik ebből, hogy a részvénypiac is tovább fog dübörögni? A gazdaság az USA-ban 1968 és 1982 között közel 300 százalékkal nőtt, de ez idő alatt a részvénypiac gyakorlatilag sehová sem jutott. Sőt, reálértékben és adózás után számolva, a befektetők pénzt veszítettek.
Az amerikai gazdaság kétharmaddal, mintegy 66 százalékkal nőtt 1999 óta, a részvények viszont nagyjából ugyanazon a szinten vannak, mint akkor. A japán gazdaság pedig duplájára növekedett az 1989 óta eltelt évek során, ám a Nikkei index csak negyedét éri az akkori csúcsoknak.
A szerző Elroy Dimson és a London Business School tanulmányait idézi, amelyekben számos példát találtak arra, amikor a részvénybefektetőknek évtizedeken keresztül nélkülözniük kellett a hozamot, annak ellenére, hogy a gazdaság eközben növekedett. A gazdasági növekedés tehát nem mindig produkál jó megtérülést a befektetésekben, ez csak egy mítosz.---- Tényleg pénz fog ömölni a részvénypiacra? ----
3. A részvények évi kilenc százalékos hozamot kell hozzanak
Valóban kimutatták a tudósok, hogy 1928 és 2011 között a részvények az USA-ban éves szinten átlagosan 9,2 százalékos hozamot értek el. Csakhogy ezt nem lehet előrevetíteni a jövőre. Ezek a számok egyrészt inflációt is tartalmaztak, a reálértékben, azaz inflációtól megtisztítva vett hozam szerényebb volt, évi hat százalék.
Másrészt pedig ez csak egy átlag, ami nagyon félrevezető lehet. Igazából a részvényhozamok csak két időszakban haladták túl számottevően az inflációt, 1949 és 1967 között, majd pedig 1982 és 1999 között. Mindkét ilyen időszakot komoly medvepiac követte, ami elemésztette a korábbi hozamok zömét. Aki kimaradt ebből a két hatalmas hosszból, az a többi, 1928 óta eltelt 54 szerényebb esztendőben csak hét százalék hozamot ért el az infláció felett. Nem, nem éves szinten hetet, hanem összesen.
4. A részvényekből és kötvényekből álló kiegyensúlyozott portfólió mindig jövedelmező lesz
A szerző egy kutatásra hivatkozik, amely szerint egy 60 százalék részvényből és 40 százalék kötvényből álló portfólió is masszívan veszíteni tudott, legalább két hosszabb időszakban. Egyszer 1937 és 1950 között, majd pedig 1965-től 1982-ig. És ha ez korábban így volt, ezután is bekövetkezhet, semmi mágikus nincsen egy vegyes portfólióban, ami miatt jól kéne teljesítenie.
A múltban az államkötvények általában az infláció felett átlagosan két százalékpontnyi hozamot biztosítottak vevőiknek az USA-ban évente. Jelenleg azonban a tíz éves államkötvények fél százalékkal a tíz évre előre becsült infláció alatt hoznak éves szinten. Így ezek a kötvények nem lehetnek alulértékeltek, majdnem biztos, hogy túlértékeltek inkább. Csak akkor nem fog a befektető ezeken a kötvényeken reálértékben pénzt veszíteni, ha deflációs összeomlás, válság alakul ki. Ez azonban a részvények árfolyamát taszítaná gödörbe, így a vegyes portfólió megint nem hozna jól.
5. Sok milliárd dollár vár a partvonal mellett, hogy a piacra ömöljön
Minden egyes alkalommal, amikor valaki megvásárol egy részvényt, akkor valaki más eladja azt. Ha a nagymamánk tízezer dollárt fordít részvényekre, akkor valaki más tízezer dollárt von ki a részvénypiacról.
Ha veszek egy Apple-részvényt 470 dollárért, akkor ezt valaki mástól veszem meg. A tranzakció előtt nekem volt 470 dollárom, neki egy részvénye. Utána nekem lesz részvényem, neki viszont dollárja. Mennyi új pénz is érkezett akkor a részvénypiacra? Semennyi – írja a szerző.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
