Nagyon szép emelkedést mutatnak az európai tőzsdeindexek szerda délelőtt, egy és másfél százalék közötti a plusz a fontosabb tőzsdéken. A Stoxx 600 index 1,3 százalékos növekedést ért el a kedd esti állapothoz képest. Így a francia CAC 40 index az 5000 pontot súrolja, a német DAX ismét átlépte a 13 ezer pontot. A brit FTSE 100 azonban még egy kicsit odébb van a 6000 pontos határtól. Az amerikai határidős indexek is újabb fél-egy százalékos emelkedést mutatnak.
Az emelkedés okaként azt jelölik meg a nemzetközi sajtóban, hogy sokat javultak a gazdaságok növekedési kilátásai a tegnap közzétett beszerzésimenedzser-indexek után. (Ezek Kínában, az Európai Unióban és Amerikában is nagyobb növekedést jeleztek előre a vártnál.) Furcsa, hogy ugyan ugyanezek a beszerzésimenedzser-indexek tegnap nem okoztak emelkedést Európában, inkább stagnálás történt.
Az euró/dollár a kulcs?
A jelenség kulcsa valószínűleg az euró / dollárban keresendő. Tegnap ugyanis a dollár még javában gyengült, egy időre átlépte az 1,2-es határt is az árfolyam. Mára viszont határozottan visszapattant onnét, korrekció történt, a keresztárfolyam 1,1873. A dollárerősödés, pontosabban az euró gyengülése pedig jó az európai exportőröknek. Ez sokat javíthatott a mai tőzsdei hangulaton. E hét végén is nagyon várják a szokásos amerikai foglalkoztatási adatokat.
Térségünk kissé alulteljesítő, a lengyel index fél százalékkal, a magyar 0,7 százalékkal emelkedik. Az OTP 0,6 százalékos emelkedése 10 010 forintot jelent. A Richter 0,4 százalékkal 7135-ig emelkedik. A Mol három százalékkal süllyed 1681 forintra, pluszban van az Opus, stagnál a Magyar Telekom. A forint határozottan gyengül, 357,20 Ft az euró, ami 1,4 forintos drágulást jelent a tegnap esti állapothoz képest.
További és frissebb árfolyamok, grafikonok itt láthatók
A dollár gyengülése jót tesz, emelkedése viszont a rosszat a legtöbb árupiaci termék dollárárfolyamának. Ez az aranyszabály ma is érvényesülni látszik, az arany fél százalékkal, az ezüst 2,2 százalékkal esik. Süllyed a réz, a palládium és a platina is. A kőolaj viszont szerényen tovább erősödik, a WTI 43, a Brent 46 dollár körül jár.
Soros szolid befektetéseket vesz
„Ha a befektetés szórakoztató, ha jól érzed magad, valószínűleg nem keresel pénzt. A jó befektetés unalmas” – idézi a Yahoo Finance Soros Györgyöt. A befektetési legenda (vagy az általa korábban kinevezett vagyonkezelők) három magas osztalékhozamú, konzervatívnak mondható részvényt vásároltak a cikk szerint. A Truist Financial (TFC) pénzintézet évi 4,5, a Blackstone Mortgage Trust (BXMT) ingatlancég 10,3 és a US Bancorp (USB) bank 4,5 százalékos osztalékhozammal kecsegtet.
Az osztalékhozam (az éves osztalék és az árfolyam hányadosa) persze csak egy elméleti érték, becslés, amivel az osztalékot a kötvények hozamával lehet összevetni. Az osztalék ugyanis változik. Ezért a cikk bőven emlegeti azt a potenciált is, amely abból adódik, ha a cégek a jövőben emelik osztalékukat. Ekkor könnyen két számjegyűvé válhat az osztalékhozam, a kötvény-egyenértékes megtérülés. (Korábbi cikkünk osztalékokról.)
Még egy fontos indexet átrendeznek
Több indexet is átrendeznek szeptemberben, mint a Dow Jones Ipari Átlag vagy a DAX. (Nemrég beszámoltunk róla.) Ez azért lényeges, mert az indexkövető alapok ennek alapján adnak el vagy vesznek az adott részvényekből. Most arról jött hír, hogy az EuroStoxx 50 európai blue-chip indexben is változások lesznek az augusztus végi piaci kapitalizáció alapján.
Öt új papír érkezik, az Adyen holland fizetési szolgáltató, a Prosus holland befektetési társaság, a Pernod Ricard francia italcég, a Vonovia német ingatlanvállalat és a felvonókra szakosodott finn Kone. Kikerülnek a francia Société Générale és a spanyol BBVA pénzintézetek, a spanyol Telefonica és a francia Orange telekommunikációs cégek és az egészségügyben érdekelt német Fresenius. A változások szeptember 21-től lépnek életbe.
A nem csak Európai Uniós papírokat tartalmazó Stoxx 50 index összetétele különböző, itt az Adyena a spanyol Santander Bank helyébe lép. A Lloyds Bank kiesése pedig az Adidasnak csinál helyet – írta a Finanzen.net.
A Tisza-kormány első GDP-bizonyítványa. 
