TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

A magyar befektetők körében az osztalék kérdése nem szokott döntő súllyal latba esni, ám ha a cégek nem fizetnek, annak rossz üzenete van és az árfolyamokban is visszaköszön. Az osztalékok visszavágására azonban nem csak Magyarországon volt példa, globálisan szintén óriási csökkentés volt jellemző.

A világon végigsöprő koronavírus-járvány és az azt követő gazdasági visszaesés a vállalati bevételeket is megtépázta, nagyon sok cég került nehéz helyzetbe. Más kérdés, hogy ez például az amerikai tőzsdeindexekben nem tükröződik, hiszen a Nasdaq mutatója júniusban történelmi csúcsra ugrott, amit azóta számos alkalommal megdöntött, az S&P 500 index pedig a héten hagyta maga mögött korábbi legmagasabb értékét. (Az indexek torzító hatásáról itt írtunk korábban.)

Azok a vállalatok, amelyek bevétele csökkent, vagy kockázatokat láttak, érthető módon meghúzták a nadrágszíjat, aminek az egyik módja a korábban felhalmozott tartalékok őrzése volt. Mindez az osztalék fizetés leállítását vagy legalább a visszafogását jelentette. Hogy a csillogó kirakat, vagyis az újabb és újabb tőzsdei rekordok mögött sokkal borúsabb a valós helyzet, azt jelzi, hogy a héten napvilágot látott számok szerint a globális osztalékfizetés a több mint egy évtized legalacsonyabb szintjére esett vissza.

Fizet, nem fizet.... (Fotó: privatbankar.hu) Fizet, nem fizet.... (Fotó: privatbankar.hu)

A Janus Henderson alapkezelő által készített index azt jelzi, hogy a vállalatok által világszerte kifizetett teljes osztalék mértéke 108 milliárd dollárral 382 milliárd dollárra esett vissza, ami a legalacsonyabb érték 2012 második negyedéve óta.

A 2009 óta számított index szerint a most mért 22 százalékos mínusz az eddig mért legnagyobb mértékű visszaesés.

A mutatót számoló alapkezelő több forgatókönyvet is felvázolt az idei évre, ezek mindegyike visszaeséssel számol 2020 egészére vonatkozóan. A legoptimistább verzió szerint a világ vállalatai 1180 milliárd dollárt fizethetnek ki osztalékként, ami 19 százalékos éves visszaesésnek felelne meg. Ugyanakkor azt sem zárják ki, hogy a helyzet a féléves számokhoz képest nem fog javulni később sem, ami pedig további osztalékcsökkentéssel járna. A pesszimista szcenárió szerint az éves visszaesés így akár 25 százalékos is lehet.

Amerikában még mindig fontos az osztalék

Érdekesség, hogy a legnagyobb árfolyamnövekedést elérő technológiai cégek közül nagyon sok egyáltalán nem fizet osztalékot, részben azért, mert nincs miből. Számos olyan pénzügyi mutató van, amelyik jelzi, hogy képesek-e a cégek kifizetésekre, a legfontosabb ilyen sorok az adózás előtti nyereség, az EBITDA, vagy a szabad cashflow. A gyorsan növekvő cégek általában még annál is gyorsabban égetik a pénzt, mint ahogy megkeresik, így volt ez a még tavalyi is pótlólagos tőkére szoruló Tesla esetében is, amely az elmúlt egy évben viszont közel megtízszerezte az árfolyamát. De még ennél is extrémebb például az egyik feltörekvő versenytársuk, a Nikola, amely az idén az első félévben a legnagyobb árfolyamemelkedést elérve 15 milliárdos tőzsdei értékig jutott, úgy, hogy közben csupán 80 ezer dollár (!) volt a teljes bevétele. (A 2020-as év másik nagy csodájának tartott papírról, a Zoomról és annak értékeléséről itt írtunk.)

Ha eltekintünk a legkockázatosabb, ám sokszor kétségkívül elképesztő árfolyamnyereséget elérő tech vagy éppen biotechnológiai vállalatoktól, és a reálgazdaságban működő bevételt és nyereséget realizáló cégekre fókuszálunk, akkor azt láthatjuk, hogy a tengerentúlon a hagyományos, úgynevezett értékalapú befektetések esetében az osztalékfizetés egy fontos mutató. Az persze más kérdés, hogy az idei évben a Robin Hood kereskedési rendszer apropóján a Robin Hood generáció tagjai alaposan felforgatták a piacokat. Ezek az általában 20-as, 30-as éveikben járó spekulánsok többségében pénzügyi ismeretek nélkül léptek a piacra, többnyire „unaloműzésként”. Sokan közülük a sportfogadás helyett kezdtek tőzsdézni. Egyes szakértők szerint a tőzsdei árfolyamoknál számos esetben alakult ki miattuk lufi. Nagy tömegben, sokszor a nagy tőkeáttétek miatt komoly összegeket forgatva játszanak, ezért képesek piaci anomáliát okozni. Ráadásul a piacokon egyre fontosabb szerepet betöltő robotok is ráerősítenek ezekre a folyamatokra.

Visszatérve azonban az értékalapú befektetésekre, a cégvezetők a mostani őrült helyzetben is igyekeznek kedvezni a professzionális befektetőknek, alapkezelőknek, ennek tudható be, hogy

az Egyesült Államokban csupán a tőzsdei cégek 10 százaléka hajtott végre osztalékcsökkentést. Sokan inkább a saját részvények vásárlását állították le annak érdekben, hogy a tulajdonosoknak ki tudják fizetni a szokásos juttatást.

Mi a helyzet itthon?

A magyar piacon a nagy bluechipek (OTP, Mol, Richter, Telekom) évek óta igyekeznek osztalék formájában meghálálni a befektetők bizalmát. Más kérdés, hogy az árfolyamra vetítve (mivel az folyamatosan nőtt korábban) sem az OTP, sem a Richter esetében nem beszélhetünk magas osztalékhozamról, igaz, a nulla közeli bankbetétekhez képest manapság a 2-3 százalékos osztalék is akár vonzó lehet.

A Magyar Telekom esetében viszont fordított a helyzet, a társaság csak mérsékelt árfolyammozgást mutatott évekig, ellenben stabilan viszonylag magas osztalékot fizetett, ami miatt megérte tartani a részvényt. De nem csak a Telekom számított itthon ilyen osztalékpapírnak, hiszen az ANY (egykoron Állami Nyomda), a BIF, a Graphisoft Park, a Masterplast és Zwack részvényeit is jellemzően azért vették a befektetők, mert relatív magas osztalékhozamot biztosítottak.

Sajnos a magyar gazdaságot és a hazai tőzsdei cégeket sem kerülte el a koronavírus-járvány, ez pedig a vállalatok osztalékpolitikájában is visszaköszönt. A tőzsde két legnagyobb vállalata, az OTP és a Mol is úgy döntött, hogy idén nem fizetnek osztalékot. Más kérdés, hogy a bank vezérigazgató-helyettese, Bencsik László a féléves eredmények ismertetésekor kilátásba helyezte, hogy jövőre kárpótolják a részvényeseket, aminek lehetséges módja a duplájára emelt osztalék lehet.

Ugyanakkor a hazai osztalékrészvény kategóriába sorolt cégek között is volt, amely csalódást okozott. Ha betűrendben haladunk, akkor az ANY-nyel érdemes kezdeni, hiszen hiába ért el 2019-ben részvényenként 89 forintot, a járvány miatti bizonytalanságra hivatkozva az igazgatóság végül úgy döntött, hogy a nyereségből semmit nem fizet ki. Részben a gazdasági bizonytalanságra, részben egy folyamatban lévő akvizícióra hivatkozott a Masterplast is, amely idén a nemfizetők táborát erősíti.

Teljesen más stratégiát követett a Graphisoft Park SE Ingatlanfejlesztő Európai Részvénytársaság, amely a bejelentéskor 20 százalék feletti osztalékhozamról döntött, ami példátlan a magyar piacon. Az ingatlanfejlesztő cég a törzsrészvények után részvényenként 1060 forint osztalékról döntött ugyanis. A BÉT másik ingatlanfejlesztő és kezelő vállalkozása, a BIF mondhatni a középutat választotta, hiszen a banki kamatokat meghaladó mértékű osztalékhozamot láthattunk esetükben a részvényenként kifizetett 10 forintos járandósággal. A tőzsde „ingatlanszekciójának” harmadik prominense, a 2019-ben még részvényenként 250 forintot fizető Duna House-nál is megijedt az igazgatóság. A társaság ugyanis az idei év elején közölt 2019 negyedik negyedéves jelentésében még 450 millió forint összegű, törzsrészvényenként 130 forintos osztalékfizetést jelzett előre, a járvány miatt azonban az igazgatóság úgy döntött: a közgyűlés számára már azt javasolja, hogy ne legyen idén osztalékfizetés. Ezt a döntést el is fogadták.

A fentiek alapján talán nem meglepő, hogy a magyar tőzsde legrégebbi osztalékrészvénye, a Zwack Unicum esetében is megfontolt lépést láthattunk. A korábbi években rendre magas osztalékhozamot biztosító vállalat ugyan nem nullázta le a részvényeseknek járó juttatást, ám a papíronként adott 300 forint sokkal kisebb, mint amihez az elmúlt években szokhattak.

A fenti elvek köszöntek vissza a Magyar Telekom döntésében is, amely, ha nem is ilyen erősen, de visszavágta az osztalék mértékét, így idén a részvényesek 20 forintot kaptak az egy évvel korábbi 25 helyett. Kis mértékben a Richter Gedeon esetében is csökkent a kifizetett összeg nagysága, ám ott a magas részvényárfolyam miatt a 63 forintos osztalék még egy százalékos hozamnak sem felel meg.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Részvény / Deviza / Áru Megroggyant a forint, merre tovább MNB – A hét videója
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 25. 19:32
Izgalmas hét volt a devizapiacon, a forint ugyanis felült a hullámvasútra, amelynek tempóját részben az MNB lépései határozták meg.
Részvény / Deviza / Áru Eladták a CIG Pannónia negyedét, Dánia felhajtja a Tesla árát
Eidenpenz József | 2020. szeptember 25. 18:58
Európában rossz volt a hangulat, a fontosabb tőzsdék mínuszban zártak, a BUX index éppen hogy pluszban tudott maradni. De legalább négy részvényünkből három pluszban zárt. Bejelentették a CIG Pannónia Életbiztosító eladását, a vevőt egy nagyon híres dunántúli faluban jegyezték be. Dániában nagyon drága lesz a Tesla.
Részvény / Deviza / Áru Megszületett egy láthatatlan euró/forint árfolyamplafon?
Eidenpenz József | 2020. szeptember 25. 12:33
A BUX index ma ledolgozta a tegnapi csúnya esés több mint felét, ismét 9000 fölött jár az OTP és javított a Mol is. Európában valamivel több a mínusz a tőzsdéken, mint a plusz, de nincs határozott irány. A forint enyhén erősödik, elemzők szerint azért, mert egy bizonyos sávban az MNB közbeléphet. Warren Buffet meglepően régimódi befektetést eszközölt.
Részvény / Deviza / Áru El sem hinnéd, melyik két országban volt ma kamatemelés
Eidenpenz József | 2020. szeptember 24. 18:51
A rossz hír lett a jó hír, a munkanélküli kérelmek meglehetősen magas száma ellenére Amerikában felfelé indultak el a tőzsdeindexek. Arra számítanak, hogy a rossz adatok kikényszerítik a gazdaságpolitikusok válaszlépéseit. A BUX 1,9 százalékos eséssel zárt, a Mol és az OTP húzta le. A forint kissé erősödni tudott, ehhez azonban az MNB közbelépésére is szükség volt.
Részvény / Deviza / Áru Támadó üzemmódban a német elektromosautó-gyártók, csökkentették a Mol célárát
Eidenpenz József | 2020. szeptember 24. 11:20
A tegnap esti csúnya amerikai esés után ma Európában és Ázsiában is lefelé tartanak az indexek. A fő okok a járvány terjedése és az amerikai mentőcsomag hiánya lehetnek. A BUX is süllyed, főleg a Mol húzza le. Egy elemző csökkentette a Mol-ra vonatkozó célárát és az egész piacot pesszimistán látja. A Tesla beperli az amerikai kormányzatot a Kínával szemben kivetett büntetővámok miatt.
Részvény / Deviza / Áru Óriási részvénykibocsátás készül, nemsoká 370 lehet az euró
Eidenpenz József | 2020. szeptember 23. 18:44
Az európai tőzsdék még pluszban tudtak végezni, de elromlott a hangulat az amerikai értékpapír-piacon, elsősorban a technológiai részvényeket adják. Jött egy kellemetlen adat az amerikai gazdasági aktivitásról, sokan már a karácsonyi szezont temetik. Jött egy ígéretes hír az egyik oltóanyagról, de tönkremehet néhány német bank. Kilenc százalékkal esik a Tesla, gyengécske a forint.
Részvény / Deviza / Áru Bárki is vezeti az informatikai robbanást, ez a cég benne lesz a sűrűjében
MFC Equity | 2020. szeptember 23. 15:11
Stock Picking rovatunkban az MFC Equity nemzetközi befektetési klub olyan növekedésorientált cégeket keres, amelyek részvényeinek ára nem tükrözi valódi értéküket. A sorozat 7. részében a Lam Research vállalatot elemzik, amely sokat profiltálhat a növekvő adatigényekből a felhőalapú számítástechnika térnyerésével.
Részvény / Deviza / Áru A gyenge forint esete a kolbásztöltéssel, Tesla-meghallgatás Berlinben
Eidenpenz József | 2020. szeptember 23. 11:23
Miután tegnap este szép emelkedéssel zárt Amerika, ma jó a hangulat Európában is, másfél-két százalékos pluszban vannak az indexek. A BUX index épphogy kilóg kicsit ebből a tartományból, elsősorban az OTP és a Richter viszi. A forint kissé tovább süllyedt, elemzők szerint az MNB enyhe csalódást okozott tegnap. Nagyot esett a Tesla, nem volt meggyőző a bemutatója.
Részvény / Deviza / Áru Nem lesz több segélycsomag? Fúziók a bankszektorban?
Eidenpenz József | 2020. szeptember 22. 19:00
Mára megnyugodtak a tőkepiacok, az indexek többsége emelkedik, bár kivételek is vannak. A BUX előnye a nap végére csökkent, végül csak 0,2 százalékos pluszban végzett. Főleg a Mol tartotta meg, miközben az OTP folytatta az esést. Az MNB nagy napján tovább drágult az euró, nincs már túl messze a tavasszal beállított történelmi csúcstól. Fúziókról beszélnek az európai bankszektorban, nem várható második csomag az USA-ban.
Részvény / Deviza / Áru A forint gyengülése hosszú távú trend, a pénzbőség hajtja az árupiacokat
Eidenpenz József | 2020. szeptember 22. 13:05
A magyar gazdaság 2022-re érheti el a válság előtti szintet, a forintnak pedig lehetnek erősödő szakaszai, de hosszú távon megmaradhat a lassú gyengülő trend – mondja az Equilor Befektetési Zrt. A pénzbőség meglepetéseket hozott az árupiacokon is, több terméknél kitarthat az emelkedés lendülete. Az OTP-t alulsúlyozásra, a Richtert felülsúlyozásra javasolják.
hírlevél