EPA/MOHAMED MESSARA

Az OPEC 14 tagállamának szakminiszterei csütörtökön Bécsben ültek össze, hogy áttekintsék az új koronavírus által okozott járványnak az olaj iránti keresletre és ezáltal az árakra gyakorolt kedvezőtlen hatását, valamint döntsenek a piaci stabilitást és az olajárak támogatását szolgáló lépésekről. Pénteken csatlakoznak hozzájuk az olajkartellen kívüli szövetségesek szakminiszterei, hogy döntést hozzanak a március végén lejáró kitermeléscsökkentési megállapodás sorsáról.

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének tagállamait és az olajkartellen kívüli szövetségeseket, köztük Oroszországot tömörítő, OPEC+ néven emlegetett csoport az idei első negyedévben napi 1,7 millió hordóval fogja vissza kitermelését. Az olajkartell azt javasolja, hogy az OPEC+ csoport tagjai a második negyedévben további másfél millió hordóval emeljék napi 3,2 millió hordóra kitermelésük korlátozásának szintjét, és hosszabbítsák meg az év végéig az 1,7 millió hordóra vonatkozó egyezséget. A másfél millió hordóból egymillió jutna az OPEC-tagállamokra, 500 ezer hordó pedig a szövetségesekre. A színfalak mögött állítólag nagyon komoly diplomáciai tárgyalások folynak, a sajtóhírek szerint Abdulaziz bin Salman szaúdi energiaügyi miniszter mindenképpen szeretné, ha elfogadnák a partnerek a már-már sokkoló kitermelés visszafogást.

A legkeményebb dió a hírek szerint Oroszország, amely támogatja a kitermeléskorlátozási megállapodás meghosszabbítását, de egyelőre vonakodik a jelenlegi 1,7 millió hordós szint bármilyen mértékű emelésétől. Vlagyimir Putyin orosz elnök a hét végén kifejezte készségét a külföldi partnerekkel az OPEC+ csoport keretében való együttműködésre, de jelezte azt is, hogy Oroszország számára elfogadható a jelenlegi, 50 dollár körüli olajár.

A kőolaj világpiaci ára idén nagyjából 20 százalékkal csökkent, ami jelentősen megnehezíti az OPEC-tagállamok számára költségvetésük egyensúlyban tartását. Oroszország viszont akár 40 dolláros ár mellett is egyensúlyban tudja tartani költségvetését. Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter csütörtökön megerősítette, hogy még nem jutottak dűlőre az OPEC-tagállamokkal a kitermelés korlátozásának mértékéről, és Moszkvának nem okoz gondot az olajárak esetleges további csökkenése.

Az oroszok vonakodása mellett az is az olajár emelkedés ellen hat, hogy csütörtökön ismét nagyon komolyan esnek az amerikai tőzsdék. Az S&P 500 körülbelül 3,5 százalékkal zuhant, miután Kalifornia vészhelyzetet hirdetett ki a koronavírus terjedése miatt. A globális járvány eddig legalább 11 amerikait ölt meg, és több mint 100 embert fertőzött meg. Egyre többen tartanak attól a tengerentúlon is, hogy széles körben elterjedhet a járvány, ami az olajkereslet további erős visszaesésével járhat. Ha ugyanis a világ legnagyobb gazdasága, az Egyesült Államokban is felerősödnek a recessziós aggodalmak, akkor további durva olajár esés jön majd.

A Nemzetközi Energiaügynökség becslései szerint az olaj iránti kereslet az egész világon visszaesett 2020 első negyedévében, a csökkenés napi 435 ezer hordóra rúg, ami annak tükrében figyelmeztető, hogy egy évtizede nem volt ilyenre példa.

Csütörtök este az északi-tengeri Brent hordónként 50,30 dolláron forgott, ami 1 százalék feletti áresést jelent, míg az Egyesült Államokban irányadó West Texas Intermediate (WTI) olajfajta hasonló százalékos veszteséget mutatva 46,20 dolláron forgott a legközelebbi határidős jegyzésekben. A Brent ára a múlt héten 48,4 dolláron közel hároméves mélyponton is járt, 2017 júliusa óta először esett az 50 dolláros küszöb alá a jegyzés.