Nem volt jó napjuk az európai tőzsdéknek a szerdai. A vezető részvényindexek közül a londoni FTSE-100 0,01, a frankfurti DAX 0,41, a párizsi CAC-40 pedig 0,42 százalékkal gyengült. A kedvezőtlen kontinentális hangulatban a BUX sem tudott domborítani, 0,22 százalékos mínuszban zárt. Amerikában már kedvezőbb volt az összkép, ott csak a 30 vezető iparvállalat Dow Jones indexe veszített az értékéből, 0,2 százaléknyit, ezzel szemben az S&P 500-as 0,2, míg a technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 0,29 százalékkal ment feljebb.

A csütörtökön elsőként kinyitott ázsiai tőzsdék viszont már egyöntetűen jól teljesítettek. A vezető börzebarométerek közül a tokiói Nikkei 1,41, a hongkongi Hang Seng 0,3, a kínai Shanghai 0,11 százalékkal erősödött.

A távol-keleti jó hangulat nem ragadt át teljes egészében Európára. Az öreg kontinens vezető tőzsdéi közül a FTSE-100 0,93, a CAC-40 0,07 százalékkal ment felfelé dél körül, a DAX viszont stagnált.

Gyenge kezdés után a BUX index megemberelte magát, így közelebb került az 57 455 pontos történelmi rekord megdöntéséhez. Az előző záróárához viszonyítva 0,12 százalékos növekedéshez a mozgását legnagyobb arányban befolyásoló négy blue chip közül három is hozzájárult: az OTP 0,1, a Magyar Telekom 0,42, a Richter 0,22 százalékkal drágult, mindössze a Mol veszített az értékéből, 0,07 százaléknyit.

A forint a szerdai erősödése után csütörtökön délelőtt gyengült, az euróval szemben a 384,5-ös szint környékén tanyázott. Láthatóan nem igazán hatotta meg tehát a befektetőket, hogy Gulyás Gergely a szerdai Kormányinfón azt mondta, az Orbán-kabinet minden feltételt teljesített, így már csak az Európai Bizottságon múlik a források kifizetése. Ez ugyanis csak a kohéziós pénzek felfüggesztésének feloldását jelentheti, azt ugyanis a Miniszterelnökséget vezető miniszter is elismerte, hogy a Helyreállítási Alap forrásairól további tárgyalások szükségesek.

A világpiaci energiaárak ellentétesen mozognak. Nem túl bíztató a már így is hétről hétre magasabb hazai üzemanyagárakat elszenvedő autósok számára, hogy az irányadó olajfajták jegyzése egyaránt 1-1 százalék körüli mértékben ment fel, az északi-tengeri Brenté 92,72, míg az észak-amerikai könnyűolajé (WTI) 89,36 dollárra. 

A KBC Equitas arra hívja fel a figyelmet, hogy változatlanul szűk kínálat mutatkozik, amely túlkeresletet okoz a piacokon. Nem várható egyelőre, hogy az OPEC+ növelne a kitermelés mértékén, nemrég jelezte Szaúd-Arábia és Oroszország is, hogy az év végéig fenntartják a kitermelés visszavágását. Egyelőre a dollár erősödése is elapadni látszik, ez pedig a nyersanyagok számára is kedvező hír lehet.

A nemzetközi gázügyletek elszámolásánál figyelembe vett TTF-típus jegyzése viszont lefelé tartott, az 1,44 százalékos csökkenés eredményeként egy megawattóra 36,3 euróba került, amely az utóbbi hónapokban megszokotthoz képest még mindig magas szint.

Miután az USA-dollár erősödött, senkit nem lephet meg, hogy a vele általában ellentétesen mozgó nemesfémárak lefelé vették az irányt. Az arany unciája (1 uncia=31,1035 gramm) 0,22 százalékos csökkenés után 1928 dolláron állapodott meg, míg az ezüst 1,38 százalékkal, 22,8 dollárra gyengült.

A kriptoeszközök viszont élik a világukat. Az ismertebbek közül a Bitcoin 0,46 százalékkal, 26 ezer dollár, míg az Ethereum 1,16 százalékkal, 1600 dollár fölé erősödött.

A vigyázó szemek csütörtök délután negyed 3-kor Frankfurtra vetődnek, akkor jelenik az Európai Központi Bank (EKB) kamatdöntését ismertető közlemény, mely után fél órával indul Christine Lagarde szokásos sajtótájékoztatója. A Bloomberg összesítése alapján 34 elemző számít a jelenlegi 4,25 százalékos kamat szinten tartására, míg 32 elemző arra számít, hogy sorozatban tizedik alkalommal is emelni fog a jegybank az alapkamaton.

Ugyancsak délután látnak napvilágot a friss makrogazdasági előrejelzés keretszámai. A kiszivárgott információk szerint az EKB a jövő évi inflációs előrejelzését 3 százalék fölé fogja emelni, míg az idei és a 2024-es növekedési prognózisát csökkentheti.

A német kormány az októberi GDP előrejelzés alkalmával jelentősen csökkenteni fogja az idei évi gazdasági előrejelzését – osztotta meg az Erste ügyfeleivel a Bloomberg értesülését. A legutolsó, áprilisi előrejelzésben 0,4 százalékos növekedéssel kalkuláltak az idei évre, a kiszivárgott hírek szerint ezt módosíthatják 0,3 százalékos visszaesésre, ami összhangban lenne a piaci elemzők aktuális várakozásával, így a kormányzati előrejelzés rontása nem lenne váratlan. Ráadásul az IMF és az Európai Bizottság is hasonló méretű, 0,3, illetve 0,4 százalékos GDP-visszaesést vár a német gazdaságtól. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a harmadik negyedévben is még csökkenni fog a GDP, és majd csak a negyedik negyedév fog enyhe növekedést hozni.

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)