|
| (Fotó: Eidenpenz József) |
Egy éve annak, amikor a bitcoin árfolyama átlépte a 2000 dollárt, de vele együtt egy csomó más kriptodeviza is addigi mindenkori maximumára érkezett. Ma meg sokan sírnak, hogy 8000 dollár alá esett Csabai Csaba, az Inlock vezérigazgatója, a Variance blog szerzője szerint, aki a Blockchaineum konferencián beszélt.
Már egy éve voltak, akik azt gyanították, hogy intézményi befektetők léptek be a piacra. Azóta is újra és újra téma, hogy egyre nagyobb szereplők, fintech-vállalkozások, nagyvállalatok teszik le a voksukat a technológia mellett.
Korábban a kriptodevizák sokak számára csak játékként funkcionáltak. A szereplők nagy része ma főleg rövid távú meggazdagodásra törekszik a kriptopénzekkel, de sok vállalkozás már komoly üzleti modellt épít rájuk, itt Magyarországon is.
Pénz, amit alig lehet elkölteni
Sokszor hasonlítják a kriptodevizák világát az egykori internet-forradalomhoz, ami nagyon jó példa – mondta az előadó. De van egy adaptációs paradoxon, ami azt jelenti, hogy megvan ugyan a kriptodevizák “adaptációs layere” (kb. infrastruktúrája, kezelőfelülete), de alig lehet az eszközöket elkölteni.
Nincs megfelelő szabályozás, probléma a skálázhatóság (szűk keresztmetszetek vannak például a bitcoin tranzakciós rendszerében), kevés helyen fogadnak el kriptodevizát a gazdaságban (hiányzik a “spendability”).
Magas adók, költségek
De nemcsak nehéz elkölteni a kriptodevizákat, sokan nem is akarják, ülnek raja, megtakarítják. (“HODL-olják”, tartogatják, a “hold” szóból.) A jog ezeket az eszközöket nem kezeli pénzként, jó esetben valamiféle értékpapírként tekintenek rájuk, és magas adókulcsot vetnek ki (Magyarországon ez 32-34 százalék a szakember szerint).
Magasak az ATM-ek és a kriptodeviza-tőzsdék költségei is. Még a Blockchaineum-konferencia büféjében sem fogadják el.
40 százalék nem mozdul
Ma gyakran ezer dollárt is ugrál a bitcoin-árfolyam egyik napról a másikra, hol jó és rossz hírek nyomán, hol pedig mert az Mt. Gox felszámolója eladott egy nagyobb mennyiséget. Ez ma már teljesen megszokottá vált.
A 17 millió eddig létrehozott bitcoin 40 százaléka ugyanakkor nem mozdult meg az utóbbi egy évben, változatlanul ugyanazon a számlán van. Pedig ez az egy év nem éppen a nyugalomról szólt. A tavaly decemberi árfolyamcsúcs jó alkalom lett volna a mozgatásra, de sokan akkor sem léptek, tovább várják a csodát. Logikus lenne az is, hogy ne tartsunk mindent bitcoinban, szórjuk szét különböző kriptopénzek között.
Kriptodevizára hitelt?
Csabai Csaba cége az elköltési probléma megoldására kriptodeviza-biztosíték mellett nyújtott hitelek nyújtásán dolgozik. Itt is problémás a nagy volatilitás, ezért a hitelnél margint (likvidálási limitet) kell meghatározni.
Így ez inkább csak rövid távú likviditási problémák megoldására alkalmas. A módszer másik előnye, hogy az eladástól eltérően ilyenkor nem kell adózni az elért nyereség után, hiszen olyan nem is keletkezik.
Bűnözők pénze?
A cég saját bevallása szerint jól áll a rendszer kidolgozásával, augusztusban indul a tőkebevonási folyamat (a white list), szeptemberben pedig a token-eladás (token sale) és maga a működő termék.
Ha egy cég kriptodevizákkal foglalkozik, jelenleg esélye sincs bankszámlát nyitni. A banki ügyintézők megpróbálják lebeszélni az ügyfeleket, hogy kriptodevizákra költsenek. “Azt bűnözők használják” – mondják sokszor az embereknek Debreczeni Barnabás, a Shinrai vezérigazgatója szerint.
Valósággal üldözik a bankok
A bűnözők szerinte használnak bitcoint, de cipőt is húznak, vizet is isznak, sőt előfordulhat, hogy forinttal is fizetnek. Mégsem tiltják be az összes felsorolt eszközt. Ugyanakkor a bankrendszerben előfordul, hogy nemzetközi átutalás soha nem érkezik meg, vagy leáll a netbank. A bank nem elérhető, vagy hárít és mellébeszél.
Előfordul, hogy a bank minden indoklás nélkül mond fel egy számlát, és még a papírmunkát is az ügyféllel végezteti el. Akkor is, ha az adott cég minden jogszabályt betartva működik. Külföldi példákat is említett, ahol pusztán tájékozatlanságból több éve szabályosan működő cégek, például kriptodeviza-kereskedési platformok számláit zárják be átvilágítási veszélyekre hivatkozva.
Maffiának igen, kriptovállakozónak nem?
Észtországban már létezik hivatalos kripto-licensz, engedélyt lehet szerezni a működésre a szabályozó hatóságtól. Ennek ellenére nem tudnak a cégek észt bankszámlát nyitni, külföldön kell próbálkozniuk. Eközben a kripto-ellenes bankok óriási mennyiségben mossák a pénzt a mexikói drogkartellnek, majd röhögve kifizetik az ezért kiszabott büntetést – állítja a szakember.
Turistalátványossággá váló bankok
A kriptotőzsdéknek szükségük van bankszámlákra, a banki kapcsolatok megszüntetésével így a kriptodeviza-szektort igyekeznek megfojtani, mert sérti az üzleti érdekeiket. Ezt tapasztaljuk már nyolc éve – mondta a Mr. Coin nevű hazai kriptováltót is üzemeltető cég vezetője.
A szektor ennek ellenére elképesztő ütemben fejlődik, fénysebességgel épül a világ új pénzügyi infrastruktúrája. A bankolás lassan egy mobilalkalmazássá zsugorodik.
A világ leglassabb elektronjai
Az idősebb generáció talán mér nem fog a régiről az újra váltani, de a gyerekek már az új világban fognak felnőni. Turistalátványossággá válnak, megszűnnek a bankfiókok, akár a faxkészülékek.
|
| MTI Fotó: Marjai János |
Az Amazon ma már gyorsabban küldi ide a csomagot, mint ahogy a pénz a bankon keresztül kiér. A bankok feltalálták a világ leglassabb elektronját – szapulta tovább a hagyományos pénzügyi rendszert a kriptoszakember.
Tömeges pályaelhagyók
A bankoknál a belépési küszöb a szabályozáson keresztül igen magas, az új belépőket, konkurenseket szerinte ezzel tartják távol a piactól. A kriptodevizáknál azonban ilyen nincsen, a vállalkozások kicsiben is kezdhetik. Ma tömegesen lépnek ki a jó szakemberek a bankszektorból, hogy pénzügyi startupokhoz, fintech-cégekhez, kriptodeviza-cégekhez csatlakozzanak.
A lovas kocsi esete
Egy napon a régi pénzügyi rendszernek nagyobb szüksége lesz a kriptókra, mint a kriptóknak ránk, de abban nem lesz sok köszönet – állítja Debreczeni. Tönkre fognak menni, mint egykor a lovas kocsival foglalkozók. Példaként említette a Deutsche Bankot, amely óriási méretével, közel százezer dolgozójával kevesebb, mint 200 millió dolláros nyereséget ért el. (Pár órával később a Deutsche Bank minden tizedik dolgozójának leépítését jelentette be – a szerk.)
A verseny a pénzügyi szektorban óriási, és nagyon gyors a fejlődés. Egyes USA-tagállamokban már a kriptodevizás adófizetésen vagy a közüzemi számlák ellenértékének ilyen módon történő elfogadásán dolgoznak.
Dinoszaurusztól a csirkéig
A hagyományos pénzügyi rendszernek is alkalmazkodnia kell. “A banki dinoszauruszok nem fognak kihalni, csak csirkévé zsugorodnak, ahogy ez történt az igazi dinoszauruszokkal is. Amelyek utódait ma csirkék formájában minden nap esszük” – mondja az erős kijelentéseiről is ismert Debreczeni.
A blokklánc-piac értéke 2030-ban 3100 milliárd dollár is lehet – mondta Nicolas Bürer, a Digitalschwitzerland ügyvezetője. Svájc szerinte a digitális innováció úttörője, világelső ezen a területen. Tavaly Svájcban számos ICO-t hajtottak végre, a világ legnagyobb ICO-i közül jó néhány itt zajlott.
A svájci kripto-völgy
Svájcban a jogszabályok erősen kedveznek az innovációknak, a blokkláncnak, a kriptodevizáknak és az ICO-knak is. Ez nagyban hozzájárul, hogy a svájci “kripto-völgy” szabályozási szempontból világelső lett.
Itt a legkedvezőbbek a szabályozási feltételek az egész világon, a második helyen holtversenyben Szingapúr és Hong Kong. A harmadik az USA, majd Dél-Korea, Japán jön, és csak az után az EU, a nyomában Oroszországgal. A tízes toplistát Venezuela és Kína zárja.
Ha piszkos bitcoinhoz értél, kezdhetsz aggódni - tudósítottunk tegnap is a konferenciáról.
Megérkezett az ukrán reakció. 
