Az utóbbi időben csupa, a blokklánc-technológiát pozitívan érintő hír látott napvilágot, de a kriptodevizák árfolyamára kevés befolyással volt – mondta el Ceglédi Tamás, a Blockchaineum konferencia egyik fő szervezője.

Nem a bitcoin árfolyama a fontos, de a tavalyi őrület hozzájárult ahhoz, hogy a technológiát megismertesse az emberekkel. Az iparágat pedig bőségesen ellássa tőkével, mintegy 11 milliárd dollárt tudtak bevonni tavaly az ezzel foglalkozó cégek. A blokklánc azonban tokenek (érmék, zsetonok) nélkül csak egy adatbázis – hangzott el.

Szabó Dávid, a Symbol Network egyik alapító partnere szerint a barteren alapuló gazdaságnak erős korlátai vannak, ezért találták fel a pénzt. Sokáig árukat használtak pénzként, mint az árpa, bronzrudak, majd ez után jöttek a fémérmék.

Tovább globalizálódunk

Mindenféle áru, szolgáltatás értékét meg lehet határozni “tokenekként” (zsetonok, érmék) is. Ezek a tokenek korábban csak egy adott közösségen, kisebb gazdasági egységben voltak használhatók, a blokklánc-technológia és az internet segítségével globálissá tudtak válni. (A kriptodevizák nagy része, amelyekből jelenleg mintegy 1600-at tartanak nyilván, valamilyen token.)

Tízből kilencnek vége?

A kriptodeviza-szakemberek is azt valószínűsítik, hogy, mint annak idején a dotkom-őrület összeomlása után, tízből mintegy kilenc token, kriptodeviza értékét fogja veszteni, befuccsol. A maradék azonban nagy jövő előtt áll.

Szabó Dávid szerint a “tokenek” nem részvények, nem olyanok, mint a vállalatok, sőt nem is kriptodevizák. Inkább olyanok, mint egy ország, egy külön gazdaság, amelynek saját GDP-je van. A token szerinte egy teljesen új befektetésieszköz-osztály (asset class), amellyel kereskedni lehet.

Kell a segítő állam

Benedek Péter, a Blockchain Competence Center (BCC) vezérigazgatója szerint van fogadókészség a magyar hatóságok részéről a blokklánc-technológia hazai támogatása iránt. Cége a blokklánc infrastruktúrájának megteremtésére törekszik, szerinte már sokan kezdik megérteni az országban ennek a lényegét, de még messze áll az általános elismertségtől.

Az állam szerepéről beszélni látszólag ellentétes a blokklánc-technológia alapvető logikájával (a decentralizál működéssel), de a szabályozás oldaláról szükséges. Az állam szerepe lenne, hogy olyan üzleti környezetet teremtsen, amely segíti az adott ország üzleti szférájának fejlődését. A nagyon nagy innovációt, nóvumot tartalmazó területeken lehet komoly versenyelőnyt szerezni, a blokklánc pedig éppen egy ilyen terület.

Élharcosok és lemaradók

A piacon vannak élharcosok, mint Málta, Svájc, Egyesült Arab Emirátusok, Giblaltár, Ciprus, Lichtenstein, Észtország, és vannak lemaradók. Sok támogató ország valamilyen értelemben periférián található, például az EU szélén.

A Európai Unió a legfontosabb számunkra, és úgy tűnik, azon az úton indul el, amelyen egy viszonylag lemaradó szerepből haladóvá válik. Előkerültek olyan programok, amelyek a blokklánc szempontjából előremutatók.

Nemzeti blokklánc-stratégia

Megjelennek a gyakorlati alkalmazások, működő projektek a világpiacon és az EU-ban is. Ez az EU gondolkodását is átalakítja. Szabályozást ígérnek 2018 őszére. Ám a téma adózási vonzatai is megoldást kívánnak.

Nemzeti blockchain-stratégia készül Magyarországon, a BCC közreműködésével, amelynek van egy gazdaságfejlesztési és egy szabályozási része – mondta el Benedek Péter. Szerinte kifejezetten jó az, hogyha szabályozzák és adóztatják azt, amit kell, viszont nem szabályozzák, amit nem szükséges.

Ne legyen kripto-anarchia

A stratégia készítésekor együttműködnek a szakmával és az egyetemi, akadémiai világgal – ígérik. Az új kormány felállása után van egy új minisztériumunk, amelynek a nevében is benne van az innováció – jegyezte meg Benedek.

Vesszős Gergely, a NAV volt kriptodeviza-szakértője, májustól a SET Group igazgatója szerint nincs helye kripto-anarchiának az Európai Unióban. Nem kell démonként tekinteni a kriptodevizákra, viszont szabályozni kell őket. Nincs szükség ehhez különösebb egyedi látásmódra.

Akkor sem lesz hivatalosan pénz

A törvényes fizetőeszközöknek ma három fajtája van, készpénz, számlapénz, elektronikus pénz. A virtuális fizetőeszközöket azonban nem tekintik törvényes fizetőeszköznek a jelenlegi rendszerben.

Az EU-ban 2015-ben született egy ítélet, amely a bitcoin ÁFA-tartalmára vonatkozott. A bitcoint ennek alapján ÁFA-szempontból fizetőeszköznek tekintették. Sokan ezt ünnepelték, úgy értelmezve, hogy akkor a bitcoin végre hivatalosan is pénznek számít. De ez tévedés, ezzel csak azt mondták, hogy bizonyos szempontból pénzként viselkedik. A bírósági ítélet ráadásul nem számít jogszabálynak. Az USA-ban már 2013-ban lefektettek szabályokat a kriptodeviza-átváltásra vonatkozóan.

Kedvezőtlen itthoni adózás

Az EU egy 2016-os irányelv-javaslat alapján várhatóan el fogja ismerni, hogy pénzként viselkedik a bitcoin, de jogilag nem fogja pénznek tekinteni. Digitális értékmérőnek azonban tekinthetik.

Óriási bűnözői körök mozdultak meg, hogy a bitcoint tisztára mossák, ennek az EU várhatóan véget fog vetni – hangzott el. Most elvileg tisztára lehet mosni Magyarországon, a bevételt kedvezőtlen feltételekkel, mintegy 33 százalékkal leadózva. A jövőben várhatóan nem lehet majd tisztára mosni – mondta. A középpontban mindenképpen a pénzmosás elleni küzdelem áll.

Ösztönözhet, elüldözhet

Az adózás kérdését várhatóan nem fogják EU-s szinten szabályozni, az a tagországokra lesz bízva. Rajtuk múlik majd, hogy az adózáson keresztül a kriptodeviza-szektor ösztönzését, vagy elüldözését választják.

Az ICO-k 90 százaléka a szakember szerint is várhatóan két éven belül el fog sorvadni. (Az ICO-k elsődleges érme-kibocsátások, a részvény-kibocsátáshoz némileg hasonló kriptodeviza-tőkebevonás – a szerk.) Sokuk eleve csalási céllal indult. Ennél a formánál az átlátható működés, a megfelelő játékszabályok betartása lenne kívánatos, a szabályok kidolgozása azonban még hátra van.

Átverésen alapuló eszközök

Az átverésre alapuló virtuális fizetőeszközöket, a bűnözők kiszolgálását, a pénzmosásra létrehozott termékeket meg kell szüntetni – mondta Vesszős Gergely, aki három évig nyomozó volt e területen.

A bitcoin pszeudo-anonim, a hatóságok elkezdték már felmérni, hogy ki követhet el bűncselekményt vele, sőt időben visszamenőleg is felgöngyölítik ez eseteket. Volt idő, amikor a kriptodeviza-tranzakciók 40 százaléka is bűncselekményekhez kapcsolódott – állítja.

Aki hozzáért piszkos bitcoinokhoz, az kezdjen el aggódni, az EU hatóságok öt évre visszamenőleg próbálják nyomon követni a tranzakciókat – mondta az egykori nyomozó.