Ahogy arról a Privátbankár olvasói a reggeli órákban értesülhettek, menesztették Szaúd-Arábia energiaügyi miniszterét, a háttérben az állhat, hogy az elmúlt időszakban hiába próbálkozott az olajár felhajtásával. Míg korábban az Öböl-menti ország jelentős hatással volt az árfolyamokra, és időnként akár komolyabb változást is el tudtak érni, hogy a nekik leginkább kedvező kurzus alakuljon ki, Rijádnak azonban újabban azt kell tapasztalnia, hogy nem tudja már kedvére mozgatni az olajárat. Az országnak viszont a politikai stabilitás fenntartása és a nagyszabású fejlesztéseik végrehajtása miatt égető szüksége van az olajbevételekre, így az elemzők szerint várható volt, hogy előbb-utóbb valakinek "el kell vinni a balhét", végül ez energiaügyi miniszter lett.
Szalmán bin Abdel-Aziz szaúdi király vasárnap váltotta le Hálid al-Falih energiaügyi minisztert, és helyére egyik fiát, Abdelaziz bin Szalmán herceget nevezte ki. Abdelaziz herceg elismert szakember, évtizedeken át olajipari miniszterhelyettes volt, majd 2017 óta energiaügyi miniszterhelyettes.
Az új miniszter hétfőn kijelentette, hogy az ország energiapolitikájának pillérei nem változnak, és a kitermelés napi 1,2 millió hordós korlátozásáról kötött globális megállapodás "mindenki akaratából" tovább fog élni.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagállamai és szövetségeseik, élükön Oroszországgal január 1-jétől együttesen napi 1,2 millió hordóval fogják vissza a kitermelést az olajpiac stabilitásának, és így az árak alátámasztásának érdekében. Abdelaziz herceg arra számít, hogy a nagy olajexportáló országok szövetsége, azaz az olajkartellt és az azon kívüli partnereiket tömörítő OPEC+ csoport együttműködése hosszú időre fennmarad.
A minisztercsere mellett több más tényező is a drágulás irányába hatott. Így az emelkedő olajárakat támogatta, hogy az Egyesült Arab Emírségek energetikai minisztere vasárnap a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy az OPEC+ csoport elkötelezett az olajpiac egyensúlyának megteremtése mellett. Rámutatott: sokkal inkább a kereskedelmi és geopolitikai feszültségek sújtják a piacot, semmint a kereslet és a kínálat összhangjának hiánya. Ugyanakkor kizárt bármiféle gyors lépést az amerikai-kínai kereskedelmi háborúra való reagálásként. A kitermelést korlátozó egyezmény betartásának felügyeletével megbízott miniszteri szintű testület, a közös monitoring bizottság csütörtökön Abu Dzabiban tanácskozik majd.
Hétfőn kedvezett az áraknak az is, hogy a legfrissebb külkereskedelmi adatsor szerint Kína, a világ legnagyobb olajimportőre augusztusban 3 százalékkal több kőolajat vásárolt a júliusinál. Az év első nyolc hónapjában közel 10 százalékkal több kőolajat vásárolt külföldön Kína, mint az előző év azonos időszakában.
A délutáni órákban a tengerentúli árutőzsdéken az Európában irányadónak számító brent 2 százalékkal, míg az Amerikában leginkább figyelt WTI közel 2,5 százalékkal állt magasabban, mint pénteken.
Borzalmas hír a háborúból. 
