A magyarországi üzemanyagárakat is meghatározó olaj jegyzése néhány hete lefelé vette az irányt azt követően, hogy az OPEC+ bejelentette, nem hosszabbítja meg tagországainak kollektív kitermeléscsökkentését. Ezzel utat nyitnak az olajárak csökkenése előtt annak ellenére, hogy a kereslet alakulása a kínai gazdaság gyengélkedése és az amerikai recessziós félelmek miatt bizonytalan.
Az Oilprice.com szakportál friss elemzése szerint az olcsóbb olaj éppen az, amit Donald Trump második elnöksége idejére akar, mert ettől reméli, hogy kompenzálja a vámemelései miatt létrejövő inflációs nyomást. Ugyanakkor az olajtermelő országoknak már a jelenlegi árszint is túl alacsony ahhoz, hogy kellő bevételre tegyenek szert olajexportjukból állami költségvetéseik egyensúlyban tartásához. Ennek szellemében 2022 óta fenntartották a kitermelés korlátozását, ami napi 5,85 millió hordóval fogta vissza a fekete arany kínálatát a világpiacon. Ezt a teljes kitermelés 5,7 százaléka volt. Az OPEC+ még decemberben is hosszabbított, ám mostantól megindulhat a kitermelés fokozatos növekedése.
Kényszerpályára kerültek az olajtermelők
Egy energiaellátással foglalkozó európai uniós szakértő három tényezőt említett meg a szakportálnak a változás magyarázatául. Az első, hogy hozzáigazítják a helyzetet a valósághoz, ugyanis az OPEC+ szövetséghez tartozó egyes államok, Oroszország, Kazahsztán és Irak a színfalak mögött rendszeresen túllépte nyilvánosan bevállalt exportkvótáját.
A másik, hogy az OPEC-országok féltik a piaci részesedésüket, ami a mérséklődő kereslet körülményei között csökkenhet, ha továbbra is drágábban kínálják az energiahordozót, mint a kartellen kívüli országok olajexportőrei. Végül a 2014–2016-os olajárháborúban kiderült, hogy nem tudnának nyerni az amerikai olajtermelőkkel szemben bárhogy is erőlködnének.
Akkor azzal próbálták kiszorítani a piacról az olajpala-kitermelőket, hogy igyekeztek leszorítani az olaj árát olyan szintre, amelyen már drágább technológiájuk miatt az amerikai cégek versenyképtelenné váltak. Ez nem jött össze, viszont az olajexport-bevétel kiesése miatt Szaúd-Arábia felhasználta a korábbi olajbevételekből felhalmozott pénzalapját, és egyes helyi szakértők úgy látták, hogy ha folytatják ezt a próbálkozást, akkor az államcsőd fenyegeti őket.
Trump jelezte, hogy mit vár az Egyesült Államok az arab barátaitól
Donald Trump a 2024-es választási kampányban jelezte, hogy nem szeretne magas olajárakat. Nem kellett újra elismételnie az első elnöksége idején elmondott figyelmeztetését, miszerint ha a szaúdiak nem azt csinálják, amit vár tőlük, akkor felmondja az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia között 1945-ben létrejött megállapodást.
Ennek három pontja volt. Az amerikai fél vállalta, hogy garantálja az arab ország biztonságát, továbbá azt, hogy a hatalmon lévő uralkodó család az ország élén maradhat. Cserébe azt várta, hogy a szaúdi olajkitermelés kiszolgálja az amerikai elvárásokat: ha kell szorítsa le, ha kell nyomja fel a fekete arany világpiaci árát. Trump akkor a szaúdiak 2014 és 2016 közti árleszorítási próbálkozására reagált, amellyel ki akarták szorítani a piacról az amerikai olajpala-kitermelőket. Most viszont alacsonyabb árakat akar, mert az elmúlt évtizedben sokat fejlődött a technológia, így az amerikai cégek 40-45 dollár/hordós olajárnál még nyereségesek.
Ezúttal a biztosítási területen. 
