1970 óta nem látott pocsék féléven vannak túl a tőzsdék, és a kilátások alapján nincs nagy remény arra, hogy a második félév jobban alakuljon. Mindent beárnyékol a recesszió fenyegető réme; a mai, eurózónára vonatkozó inflációs adat viszont legalább nem lett érdemben rosszabb a vártnál. A forint megint gyengül, a Gazprom részvényei a háború kitörésekor látott szint környékére zuhantak két nap alatt.
Az egyetlen jó hír, hogy Kínában nem olyan rossz a helyzet
Kezdjük a jó hírekkel, abból nincs sok: máris látszik annak pozitív (gazdasági) hatása, hogy enyhítették a Covid miatti korlátozásokat Kínában. Három havi visszaesést követően ugyanis újra nőtt a kínai feldolgozóipar teljesítménye júniusban. A Caixin/Markit friss felmérése szerint a kínai beszerzésimenedzser-index a májusi 48,1 pontról 51,7 pontra emelkedett - márpedig az 50 fölötti érték a feldolgozóipari tevékenység bővülésére utal. Ez sem segítette azonban pluszba az ázsiai tőzsdeindexeket: a hongkongi tőzsde csak azért úszta meg az esést, mert zárva volt... Japánban és Dél-Koreában másfél százalék körüli, Kínában fél százalék körüli csökkenéssel zárult a pénteki kereskedés.
A háttérben az egyre erősödő recessziós félelmek állnak - mind az amerikai, mind az európai gazdaságokat illetően. Szinte minden beérkező makroadat ebbe az irányba mutat. Az USA-ban a személyes jövedelmek és kiadások májusi értéke csalódást keltő volt (először jelzett csökkenést az adat idén), mindenfelől a vártnál magasabb inflációs adatok érkeznek, a jegybankok emiatt további szigorításokra kényszerülnek. Ahogy Nagy Márton gazdasági miniszter csütörtöki előadásában fogalmazott: ha le akarjuk hozni az inflációt, akkor recessziót kell okozni. A tudatos recesszió az ára annak, hogy stabilizáljuk az inflációt - fogalmazott a miniszter.
1970 óta nem láttunk ilyen pocsék első félévet
Nem csoda, hogy pocsék első félévet zártak a részvénypiacok. Az Erste Market friss gyorselemzése így összegez: az első félévben az S&P500 21%-ot esett, amire utoljára 1970-ben volt példa. A Nasdaq 30%-ot zuhant, ezzel 2002 óta a leggyengébb teljesítményt mutatta fel, míg a Stoxx Europe 600 17%-ot esett, amire 2008-óta nem volt példa. Előbb maga a háború ténye sokkolta az embereket és a befektetőket. Ezt követte a háború áttételes hatása, az elszálló energia- és élelmiszer árak, valamint az újabb törések az amúgy is rossz állapotban lévő ellátási láncokon. Ekkor felerősödtek az inflációs félelmek. Az elmúlt időszakban pedig már a recesszió, sőt a stagflációtól való félelem a legmeghatározóbb. Egyre több adat, hír és elemzés jelenik meg arról, hogy recesszióba fog fordulni a gazdaság - írja az Erste.
Nem túl fényesek a kilátások... Fotó: Depositphotos
Lehet még ennél is rosszabb a második félév?
A második félév első napját is csökkenéssel kezdték a tőzsdék - a recessziós félelmekre az EKB még rátett egy lapáttal, miután felszólította az európai bankokat, hogy készüljenek a negatív forgatókönyvekre tőkehelyzetük tervezésénél: gondoljanak arra, hogy mi lesz, ha recesszió következik be a főbb gazdaságokban, vagy épp életbe lép a gázembargó Oroszországgal szemben. A negatív nyitás után 1 órával azonban megjelentek a vevők is az alacsony árszinteken: több európai index is kis pluszba fordult, elolvadt a frankfurti DAX és a párizsi CAC40 vesztesége is. 11 órakor érkezett az eurózónás inflációs adat, ami a nap leginkább várt makroadata - az előző 8,1 százalékos infláció adat után 8,4 százalékra várta az elemzői konszenzus az inflációt.
Ennél valamivel magasabb, 8,6 százalékos lett a tényadat.
Mivel nagyjából azért a várakozásoknak megfelelő az adat, nem rontotta el a tőzsdei hangulatot, 1 százalék fölötti pluszban járnak a nyugat-európai indexek.
Budapest jól teljesít
Budapest abszolút a felülteljesítők között van pénteken, 1,3 százalékkal emelkedett a BUX 11 óra után. A bluechipek mind erősödnek, a legjobban az OTP 1,7 százalékkal. A sorban a Richter 1,5 százalékkal és a Mol 0,8 százalék körüli erősödéssel követi, a Magyar Telekom pedig szintén több mint 1 százalékkal került feljebb két óra alatt.
Zuhanórepülésben a Gazprom, hasít a Rosznyeft
A mostanra minimum egzotikusnak számító orosz részvénypiacon is vannak érdekes történések: miután a Gazprom tegnap váratlanul visszatáncolt az osztalékfizetéstől az egyébként rekordnyereséget hozó 2021-es év után, hatalmasat esett a részvényárfolyam.
Ez folytatódik pénteken is, újabb 7 százalékkal került lejjebb a Gazprom - ez már a háború február végi kitörésekor látott mélységeket közelíti. Érdekesség, hogy a másik nagy orosz olajcég, a Rosznyeft eközben 4,5 százalékot erősödik - ez a cég ugyanis csütörtökön azt jelentette be, hogy fizet osztalékot a 2021-es eredményből.
A Gazprom részvények árfolyama. Forrás: Tradingview
Esik a forint, megint 400 közelében az euró
Főhet a feje a jegybanknak: bár az MNB-nek deklaráltan nincs a forintra vonatkozó árfolyamcélja, az inflációs folyamatok egyik fontos tényezője a rendkívül gyenge forint, amely a régiós társaktól elszakadva egyre veszít értékéből. Kedden egy váratlanul nagy alapkamatemelést jelentett be az MNB, amelyhez csütörtökön az irányadó kamatot is hozzáigazították, ám a hét eleji 404-es mélypontról csak ideig-óráig sikerült ezen eszközözökkel eltávolítani az árfolyamot. Csütörtökön is feljebb került az euró jegyzése, a trend pénteken is folytatódik, így a délelőtti órákban ismét 400 közelébe került az árfolyam.
Az EUR/HUF alakulása. Forrás: Privátbankár Árfolyamkereső
A kriptopiacokon masszív esést láttunk csütörtökön, a bitcoin árfolyama 19 ezer dollár alá esett be. A bizonytalanság és így a volatilitás óriási: péntek reggel rövid idő alatt újra 20 ezer fölé ugrott a jegyzés, majd hirtelen ismét 19 300 dollár körüli jegyzéseket láthattunk. Az elmúlt 1 hónap trendje mindenesetre elég egyirányú:
A bitcoin árfolyama dollárban. Forrás: Privátbankár Árfolyamkereső
Esik az olaj és a máskor menedéknek tekintett arany is
Ami az árupiacot illeti: a recessziós félelmek miatt esik az olajm a WTI olajfajta 106 dollár környékén jár hordónként. Az arany ára is beesett az unciánkénti 1800 dolláros szint alá. Az Erste Market reggeli elemzésében megjegyzi: bár az aranyat széles körben az infláció és a gazdasági bizonytalanságok elleni fedezeti eszköznek tekintik, a magasabb kamatlábak növelik a hozamot nem termelő aranyrudak tartásának alternatív költségét - márpedig a további kamatemelések borítékolhatóak.
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az elmúlt hetekben nem sikerült visszaszereznie dominanciáját az aranynak, sőt az új favorit most már valamelyest el is húzott a legfrissebb statisztikák szerint. A tőzsdei alapokba (ETF) áramló tőke alapján májusban szinte az egész világ parkolópályára tette az aranyat, mégis akadt egy nagymúltú kontinens, amely kitartott a nemesfém mellett.
Gyengüléssel kezdték a pénteki kereskedést a New York-i tőzsdeindexek, miközben az olajárak több mint 3 százalékos eséssel reagáltak a piaci hangulatra.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe kisebb kilengések után enyhe emelkedést mutatott pénteken kora délutánig, miközben a vezető részvények vegyesen teljesítettek és a forgalom 8,8 milliárd forint közelében alakult.
A klasszikus tőzsdei világ egyik utolsó bástyáját is kikezdi a kriptopiac és a nem hagyományos piacterek, brókerek előretörése. A kiélezett helyzetben a világ legmeghatározóbb árupiacát üzemeltető Chicagói Fémtőzsde (CME) is próbál előremenekülni, de könnyedén saját ujjába haraphat. A kisbefektetők viszont izgatottan figyelnek, mert akár még több lehetőség és új termékek hullhatnak az ölükbe.
A szervezet szerint az maga a megadás.
