Ötven éve nem láttunk ilyen pocsék első félévet - megint esik a forint, zuhan a Gazprom

Az egyetlen jó hír, hogy Kínában nem olyan rossz a helyzet

Kezdjük a jó hírekkel, abból nincs sok: máris látszik annak pozitív (gazdasági) hatása, hogy enyhítették a Covid miatti korlátozásokat Kínában. Három havi visszaesést követően ugyanis újra nőtt a kínai feldolgozóipar teljesítménye júniusban. A Caixin/Markit friss felmérése szerint a kínai beszerzésimenedzser-index a májusi 48,1 pontról 51,7 pontra emelkedett - márpedig az 50 fölötti érték a feldolgozóipari tevékenység bővülésére utal. Ez sem segítette azonban pluszba az ázsiai tőzsdeindexeket: a hongkongi tőzsde csak azért úszta meg az esést, mert zárva volt... Japánban és Dél-Koreában másfél százalék körüli, Kínában fél százalék körüli csökkenéssel zárult a pénteki kereskedés.

A háttérben az egyre erősödő recessziós félelmek állnak - mind az amerikai, mind az európai gazdaságokat illetően. Szinte minden beérkező makroadat ebbe az irányba mutat. Az USA-ban a személyes jövedelmek és kiadások májusi értéke csalódást keltő volt (először jelzett csökkenést az adat idén), mindenfelől a vártnál magasabb inflációs adatok érkeznek, a jegybankok emiatt további szigorításokra kényszerülnek. Ahogy Nagy Márton gazdasági miniszter csütörtöki előadásában fogalmazott: ha le akarjuk hozni az inflációt, akkor recessziót kell okozni. A tudatos recesszió az ára annak, hogy stabilizáljuk az inflációt - fogalmazott a miniszter.

1970 óta nem láttunk ilyen pocsék első félévet

Nem csoda, hogy pocsék első félévet zártak a részvénypiacok. Az Erste Market friss gyorselemzése így összegez: az első félévben az S&P500 21%-ot esett, amire utoljára 1970-ben volt példa. A Nasdaq 30%-ot zuhant, ezzel 2002 óta a leggyengébb teljesítményt mutatta fel, míg a Stoxx Europe 600 17%-ot esett, amire 2008-óta nem volt példa. Előbb maga a háború ténye sokkolta az embereket és a befektetőket. Ezt követte a háború áttételes hatása, az elszálló energia- és élelmiszer árak, valamint az újabb törések az amúgy is rossz állapotban lévő ellátási láncokon. Ekkor felerősödtek az inflációs félelmek. Az elmúlt időszakban pedig már a recesszió, sőt a stagflációtól való félelem a legmeghatározóbb. Egyre több adat, hír és elemzés jelenik meg arról, hogy recesszióba fog fordulni a gazdaság - írja az Erste.

Lehet még ennél is rosszabb a második félév?

A második félév első napját is csökkenéssel kezdték a tőzsdék - a recessziós félelmekre az EKB még rátett egy lapáttal, miután felszólította az európai bankokat, hogy készüljenek a negatív forgatókönyvekre tőkehelyzetük tervezésénél: gondoljanak arra, hogy mi lesz, ha recesszió következik be a főbb gazdaságokban, vagy épp életbe lép a gázembargó Oroszországgal szemben. A negatív nyitás után 1 órával azonban megjelentek a vevők is az alacsony árszinteken: több európai index is kis pluszba fordult, elolvadt a frankfurti DAX és a párizsi CAC40 vesztesége is. 11 órakor érkezett az eurózónás inflációs adat, ami a nap leginkább várt makroadata - az előző 8,1 százalékos infláció adat után 8,4 százalékra várta az elemzői konszenzus az inflációt.

Ennél valamivel magasabb, 8,6 százalékos lett a tényadat.

Mivel nagyjából azért a várakozásoknak megfelelő az adat, nem rontotta el a tőzsdei hangulatot, 1 százalék fölötti pluszban járnak a nyugat-európai indexek.

Budapest jól teljesít

Budapest abszolút a felülteljesítők között van pénteken, 1,3 százalékkal emelkedett a BUX 11 óra után. A bluechipek mind erősödnek, a legjobban az OTP 1,7 százalékkal. A sorban a Richter 1,5 százalékkal és a Mol 0,8 százalék körüli erősödéssel követi, a Magyar Telekom pedig szintén több mint 1 százalékkal került feljebb két óra alatt.

Zuhanórepülésben a Gazprom, hasít a Rosznyeft

A mostanra minimum egzotikusnak számító orosz részvénypiacon is vannak érdekes történések: miután a Gazprom tegnap váratlanul visszatáncolt az osztalékfizetéstől az egyébként rekordnyereséget hozó 2021-es év után, hatalmasat esett a részvényárfolyam. 

Ez folytatódik pénteken is, újabb 7 százalékkal került lejjebb a Gazprom - ez már a háború február végi kitörésekor látott mélységeket közelíti. Érdekesség, hogy a másik nagy orosz olajcég, a Rosznyeft eközben 4,5 százalékot erősödik - ez a cég ugyanis csütörtökön azt jelentette be, hogy fizet osztalékot a 2021-es eredményből.

Esik a forint, megint 400 közelében az euró

Főhet a feje a jegybanknak: bár az MNB-nek deklaráltan nincs a forintra vonatkozó árfolyamcélja, az inflációs folyamatok egyik fontos tényezője a rendkívül gyenge forint, amely a régiós társaktól elszakadva egyre veszít értékéből. Kedden egy váratlanul nagy alapkamatemelést jelentett be az MNB, amelyhez csütörtökön az irányadó kamatot is hozzáigazították, ám a hét eleji 404-es mélypontról csak ideig-óráig sikerült ezen eszközözökkel eltávolítani az árfolyamot. Csütörtökön is feljebb került az euró jegyzése, a trend pénteken is folytatódik, így a délelőtti órákban ismét 400 közelébe került az árfolyam. 

A legfrissebb árfolyamokat itt találja >>

Rángatják a bitcoint, de az irány elég lejtős

A kriptopiacokon masszív esést láttunk csütörtökön, a bitcoin árfolyama 19 ezer dollár alá esett be. A bizonytalanság és így a volatilitás óriási: péntek reggel rövid idő alatt újra 20 ezer fölé ugrott a jegyzés, majd hirtelen ismét 19 300 dollár körüli jegyzéseket láthattunk. Az elmúlt 1 hónap trendje mindenesetre elég egyirányú:

Esik az olaj és a máskor menedéknek tekintett arany is

Ami az árupiacot illeti: a recessziós félelmek miatt esik az olajm a WTI olajfajta 106 dollár környékén jár hordónként. Az arany ára is beesett az unciánkénti 1800 dolláros szint alá. Az Erste Market reggeli elemzésében megjegyzi: bár az aranyat széles körben az infláció és a gazdasági bizonytalanságok elleni fedezeti eszköznek tekintik, a magasabb kamatlábak növelik a hozamot nem termelő aranyrudak tartásának alternatív költségét - márpedig a további kamatemelések borítékolhatóak.