Hegymenet
Tegnap néztük át, hogy melyek lettek a világ legnagyobb tőzsdei cégei, megemlítve mellettük két rendkívül sikeres és gyorsan emelkedő kisebbet, a Teslát és a Netflixet. Nos, az utóbbi időben begyorsuló árfolyam emelkedésben szerepet játszik egy olyan ok, hogy sokan drágának kezdik tartani a részvényeket, shortolni kezdik, vagyis részvényt vesznek kölcsön és adnak el, abban a reményben, hogy olcsóbban visszavehetik.
|
| Tesla |
A legnagyobb mértékben a Teslát kezdték shortolni: 10 milliárd értékűre hízott a shortállomány, ami az egész cég értékének ötödével egyenértékű. Ez iszonyatos mennyiség, önmagában hatalmas áremelkedést indokol, és ez meg is volt a Teslánál: idén 50 százalékkal emelkedett a papír, a shortosok közben 3,7 milliárd dollárt buktak.
Más a logika
A folyamat logikus: megjelennek a shortosok, de az ár nem esik, mire újabb és újabb shortosok jönnek, mivel egyre irreálisabbnak tartják az árfolyamot. Azt figyelmen kívül hagyják, hogy egy részvény árfolyama gyakran eltér a reálisan elvárhatótól, hisz ha nem így lenne, nem is kellene tőzsde. Az eltérés időnként extrém mértékű, az ezredfordulós dotcom lufiban a fundamentálisan várható érték 200-300-szorosán is forogtak papírok, mielőtt összeomlottak.
A Tesla esetében az a shortosok érve, hogy a cég még veszteséges, a Model 3-al is csak évi félmillió autót fog eladni, míg más gyárak évi 5-6 milliót, akkor miért ér náluk többet a Tesla? Például azért, mert a befektetők egy része úgy gondolja, hogy a Tesla termelése is felfuthat 5-6 millió autóra, vagy akár többre is, ha lezajlik az elektromos autókra való átállás, és esetleg a cég lesz a piacvezető.
Határ a csillagos ég
De nem is ez a legfontosabb, hogy miért: a befektetőknek vagy ezért, vagy azért tetszik a cég, veszik a részvényeit, így a shortosoknak nem jön be, amire számítanak. Az első shortosok kezdenek nagy bukóba kerülni, amit már nem tudnak, vagy nem akarnak finanszírozni, ezért zárják a pozícióikat, vagyis visszaveszik a részvényt. Ez tovább emeli az árat, újabb shortosokat kényszerítve a zárására, és ez így folytatódik spirálszerűen, ami általában óriási emelkedést jelent az árfolyamban.
Ilyenkor lehetetlen megállapítani, hol a folyamat vége, ha nagyon beszorulnak a shortosok, átmenetileg teljesen extrém ár is kialakulhat. Nem szabad elfelejteni, hogy felfelé bármeddig mehet egy részvény, vagyis a shortosok kockázata végtelen, míg lefelé csak 0-ig lehet esni, vagyis a részvényes legfeljebb a befektetett pénzét veszti el (ha nem hitelre vásárolt). A legextrémebb eset a Volkswagené volt: a shortosok beszorultak, nem volt szabad részvény, az ár a korábbi 100-150 euróról 900 fölé ugrott, és pár napig a világ legnagyobb cége lett az autógyár, majd helyreállt a rend, és utána az árfolyam 100 euró alatt is járt újra.
Ne harcolj a trenddel
A Tesla mellett óriási short állományok épültek még ki az Apple, az Amazon és a Netflix esetében. Az Apple shortosai a Reuters szerint idén 1,5 milliárd dollárt buktak eddig, az Amazonnál 1,1 milliárdot, a Netflix esetében 776 milliárdot. Az Amazon és a Netflix rendkívül gyorsan emelkedtek az utóbbi években, és ez általában mágnesként vonzza a shortosokat, noha sokszor veszedelmes dolog a trenddel szembeszállni. A mostani, 8 éve zajló emelkedő trend is legázolta eddig, aki ellenkezett vele, Elon Musk hangot is adott elégedettségének a shortosok veszteségeit látva.
Komárom egy picit boldogabban zárhatta 2025-öt. 
