“Hozzánk mindig minden begyűrűzik, begyűrűzik még a begyűrűzés is.” (Hofi Géza)
Szerdán tíz százalékos árrobbanás volt az európai földgáz határidős tőzsdei árában (ICE UK Natural Gas, NFV21), aminek közvetlen kiváltó oka az lehetett, hogy egy Franciaország és Nagy-Britannia közötti elektromosáram-elosztó központban tűz ütött ki.
Eközben azonban az amerikai földgáz határidős ára is öt százalékos pluszban volt aznap délután, 5,53 dolláron, és ezzel újabb sok éves rekordot döntött. Itt a hurrikánveszély jelentett katalizátort az áremelkedésnek az utóbbi napokban, most a Nicholas, korábban az Ida nevű viharok. Ezek termeléskiesést okoznak, illetve okozhatnak a Karib-tenger térségében, csökkentve a kínálatot.
Nem ma kezdődött az árrobbanás
De valójában itt is, ott is egy hosszabb folyamat újabb állomásához érkeztünk – az emelkedés mindkét kontinensen több, mint egy éve, körülbelül 2020 júniusa óta tart, sőt még gyorsulni is látszik. (Csütörtökön korrekció látható.)
A Tradingview segítségével készült ábra szerint szerdáig a brit gázár (GW) majdnem hatszorosára drágult egyetlen év alatt, de az amerikai tőzsdei termék is több mint a kétszeresére ment fel, 127 százalékkal. (Egy másik európai gázkontraktus, a hollandiai TTL görbéje is nagyon hasonló ehhez.) Az amerikai földgáz hét és fél éve, 2014 eleje óta nem volt ilyen drága, az európai pedig valószínűleg még soha. (Következő ábra.)
Mitől lett ilyen drága a gáz?
A 2020-as év első felében, a koronavírus “első hulláma” idején és utána egyébként a tőzsdei gázárak sok éves, történelmi mélypontok közelében jártak. De az akkori recesszióban ez teljesen érthető is volt.
De vajon mitől lett viszonylag rövid idő alatt ilyen éktelen drága a földgáz? Rövidebb távon rengeteg tényező játszik szerepet, a hőmérséklet az Atlanti-Óceán mindkét partján, vagy az USA többi részén, de még az is, hogy Nyugat-Európában, ahol sok szélerőmű van, mennyire fúj a szél. (A gáz jelentős részét ugyanis elektromos áram előállításához használják, ami az ipartól a lakosságig, a légkondicionálóktól a tömegközlekedésig mindenütt kell.)
A pandémia okozta recesszióból való gyors kilábalás biztosan szerepet játszik az áremelkedésben, ahogy egyébként sok más árupiaci termék árát is ez dobta meg (vas, réz, faanyagok, újabban az olaj stb.).
Ha nincs beruházás, nem lesz termelés
Ehhez jöhet, hogy a beruházások elmaradtak a szektorban az utóbbi években, az alacsony gázárak időszakában.
Tavaly a Világbank szerint inflációval korrigálva 1995 óta a legalacsonyabb szintre estek a globális gázárak. Az eredmény a kútfúrások és más tőkebefektetések drasztikus visszafogása volt, ami a termelés példátlan csökkenéséhez vezetett. Ennek elkerülhetetlen következményeként reálértéken az árak 2014 közepe óta a legmagasabbra emelkedtek, mivel a kereskedők arra számítanak, hogy az év végéig nem lesz elegendő a termelés a fogyasztók összes keresletének kielégítésére – írta a Hellenic Shipping a Reuters nyomán.
Az emelkedés így középtávon fundamentálisan megalapozottnak látszik. Ráadásul még csak most jön a téli fűtési szezon, amikor a legmagasabb a kereslet a fűtőanyag iránt.
Szinte üresek az európai gáztározók
Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. energiaipari elemzője nemrég további tényezőket említett, amik miatt az európai árak így elszálltak. Eszerint:
- Az EU belső termelése tovább zuhant, a fennmaradó keresletet Oroszország és a cseppfolyós földgáz elégítette ki. Az utóbbi importja azonban csökkent, mivel a magasabb ázsiai árakat nem kívánták megfizetni az európai importőrök.
- Emiatt sem sikerült a tárolókat feltölteni. A kereskedők ráadásul azért sem mertek nagyobb mennyiséget tárolni, nehogy úgy járjanak, mint 2020-ban, amikor nehéz volt a betárolt mennyiséget eladni.
- Az idei szélsőséges időjárás, a januári és februári hideghullám, a nyári hőhullám.
Az elemző szerint a gáz iránti rendületlen kereslet magasabb árakat hozhat hosszabb távon is. Európa sérülékenysége a gáz terén pedig így különösen jól látszik.
Ez akkor a rezsicsökkentés vége?
Az amerikai gázárak emelkedését egyébként szintén jórészt az európai és ázsiai kereslet emelkedésével magyarázzák. Ez az LNG (cseppfolyósított, hajón szállított) földgáz keresletén keresztül jelentkezik.
Részben a gázár emelkedésének, részben pedig a környezetvédelmi előírások szigorodásának tudják be, hogy az elektromos áram piaci ára is meredeken emelkedett az utóbbi időben. Akkor most nincs menekvés, a magyarországi rezsicsökkentésnek vége? A jövő évi parlamenti választások előtt valószínűleg semmiképpen sem. Utána is részben politikai akarat, részben az Oroszországgal kötött bonyolult szerződések függvénye.
Mindenesetre a fenti grafikonon jól látszik, hogy a rezsicsökkentés (vagy inkább rezsifixálás) 2012. végi indulása óta a gázár alapvetően, rövid időszakoktól eltekintve, az akkori szint alatt maradt. Csak idén júniustól lépte át tartósabban, nagyobb mértékben az európai piaci gázár a 2012 végi szintet.
Visszaüt a sok éves forintgyengülés
A következő ábra precízebb, itt az is látszik, hogy több mint kétszeresére (145 százalékkal ) emelkedtek az árak a briteknél angol fontban. A szürke vonalon és a skálán pedig az is kiütközik, hogy ez forintban már 188 százalékot jelent, azaz csaknem megháromszorozódott az ár. (Ugyanis 2012 végén 291 forint volt az euró és 355 forint az angol font – most 349, illetve 409 forint körül vannak.)
Ez a magas gázár teljesen új helyzetet teremthet, ha Magyarországnak ennyit kellene majd fizetnie a gázért. A tőzsdei gázárfolyam azonban mindig is nagyon volatilis volt, azaz a hirtelen megugrások, visszaesések, árrobbanások, összeomlások egyaránt gyakoriak.
Megéneklik a rezsicsökkentés halálát
Kérdés, hogy a trend, az átlagár emelkedése mennyire lesz meredek és tartós. Ahogy az is, hogy az az összeg, amit korábban az olcsó gázon megspórolt (?) az ország, meddig tudja a magas gázárat finanszírozni.
A hazai gazdasági sajtóban mindenesetre sorban jelennek meg olyan cikkek, amelyek a rezsicsökkentés halálát éneklik meg. Például:
- Menteni kell a rezsicsökkentést az elszálló árak miatt (G7)
- A rezsicsökkentés miatt a lakosságnak fel sem tűnik, mennyire megdrágult az áram (Concorde Blog)
- A rezsicsökkentés halott (Vakmajom a Facebook-on):
A Reuters fent említett cikke a kereslet és kínálat egyensúlyának visszatérését csak 2022 végére-2023 elejére teszi. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szerint pedig egész évben maradhatnak a magas gázárak Európában.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Torzíthatják a tartalmak terjesztését. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
