Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed tegnap esti 0,25 százalékpontos emelése hozta a papírformát, de a kísérő kommentár már inkább lehangolóan hatott a részvénypiacokra. Így az amerikai részvényindexek 0,6-0,8 százalékos mínuszban zártak, és ma is rossz a hangulat Európában.

A német, francia és brit indexek egyaránt 0,8 százalékkal esnek, bár a délelőtt folyamán volt jobb is a helyzet. Az amerikai határidős részvényindexek inkább nulla körül járnak, így van rá esély, hogy New York nem újabb eséssel nyit.

Kiteríti kártyáit az Apple

Az amerikai zárás után az Apple gyorsjelentése következik, amit természetesen nagyon figyellek a piacok. A részvény elemzői a bevételek öt százalékos esését várják. A Royal Dutch Shell a vártnál jobb eredményről számolt be, és kora délután érkezik az EKB kamatdöntése is.

A BUX index is fél százalékos mínuszban van, bár három napos száguldás után egy kis korrekció alighanem ráfért. Az OTP egy százalékkal esik és ismét 11 ezer alá süllyedt. A Mol 0,6, a Richter 0,7, a Magyar Telekom 0,8 százalékkal van lejjebb. A 4iG forgalma is viszonylag magas, a részvény ára stagnálásra képes.

Rohamra indult a forint

Míg az euró forint árfolyam tegnap 376 felett is járt, ma határozott forinterősödés indult be, már csak 373 forint 40 fillér az árfolyam. Bár a 370-es határ elérése nehéznek látszik. Segíthet a forintnak, hogy a hollandiai földgáz ára ma is több mint egy százalékkal van lejjebb, 36 euróhoz közelít, bár az olaj kissé drágul.

Mára is juthat egy kamatemelés

Ma tartja kamatdöntő ülését az EKB, amelyen szintén kamatemelést vár a piac, ennek mértéke azonban lassulhat, és a várakozások alapján szintén csak 25 bázisponttal emelhet – írta a KBC Equitas. Az infláció még mindig magas szinten tartózkodik, de az eurózónában is lassult, ami lehetőséget adhat a szigorítás lassítására.

Az EKB-től is lehet számítani arra, hogy amennyiben az infláció, és főként a maginfláció magas szinten lesz, akkor hosszabb időtávon is fennmaradhat a magas kamatkörnyezet.

Mit is mondott Powell?

A Federal Reserve a várakozásoknak megfelelően negyed százalékponttal emelte a kamatlábakat tegnap, és utalt arra, hogy ez lehet az utolsó lépés az 1980-as évek óta legagresszívabb szigorítási sorozatban. Az emeléssel a Fed irányadó szövetségi alapkamata az öt százalék és 5,25 százalék közötti sávba emelkedett, ami 2007 óta a legmagasabb szint – írja a Bloomberg.

Hogy ez a kamatláb elég magasnak bizonyul-e ahhoz, hogy az infláció visszatérjen a Fed két százalékos célértékéhez, az folyamatos értékelés tárgya lesz – mondta Powell. Majd később hozzátette, hogy nem várható kamatcsökkentés, ha az inflációs ráta túl magas marad.

A mítoszirtó Fed-elnök

Ezzel Powell oszlatta a piacon jelen levő kamatvágási várakozásokat, és rontotta a tőzsdék hangulatát.

Nem egyértelmű, hogy itt a vége. Nem mondta ki egyértelműen Jerome Powell, hogy a tegnapi volt a Fed utolsó kamatemelése a jelenlegi, bő egy éve tartó ciklus során – írta az Erste Befektetési Zrt.

A piac semmit sem hitt el a Fed elnök szavaiból és jelenleg három, egyaránt 25 bázispontos kamatvágást vízionál az év végéig.

Megint a csőd szélén egy bank

Egy újabb amerikai bank tántorog a szakadék szélén, miután az utóbbi hónapokban már több rivális hitelintézet is összeomlott. A Beverly Hills-i székhelyű PacWest a cég feldarabolását vagy a tőkeemelést fontolgatja. A részvénye szerdán 58 százalékot zuhant a késő délutáni kereskedésben, pedig már kedden is 28 százalékkal omlott be az ára.

A befektetők ismét hátat fordítottak a regionális bankok részvényeinek, miután a múlt hét végén kiderült, hogy a JPMorgan felvásárolja a csődbe ment First Republic Bankot. Az amerikai regionális bankok azután kerültek bajba, hogy betétkivonási roham érte el többüket is. Ez végül három kaliforniai és egy New York-i bank összeomlásához vezetett – írta a Bloomberg. (Előzmény pedig, hogy veszteségek érték őket, mert egyes kötvényjellegű eszközeik leértékelődtek a kamatemelések hatására – a szerk.)

Fegyverkeznek a tőzsdei befektetők

A részvénypiac nem úgy véli, hogy az orosz-ukrán háború nyomán elindult újrafegyverkezési tendencia rövid életű lenne – írja a Block-Builders portál. A fegyverkezési vállalatok a tőzsdén a csúcsrészvények között vannak. A német Hensoldt 199,1 százalékot erősödött az elmúlt öt évben, az amerikai Lockheed Martin 63,5, a német Rheinmetall 142,1 százalékot emelkedett.

A DAX ugyanebben az időszakban csak 24,7 százalékkal ment fel. A Rheinmetall a DAX legsikeresebb részvénye az egy éves teljesítményét tekintve is.

A védelmi vállalatokba történő befektetések morálisan ellentmondásosak, az orosz invázió óta, ám sok szereplőnél már szemléletváltozás zajlik – jegyezték meg.

Miután a háború felpörgette a keresletet a védelmi részvények iránt, nemrég vezették be a német Xetra tőzsdére a VanEck Defense ETF-et. Az alapkezelő szerint ez jelenleg az egyetlen, Európában is elérhető ETF, amellyel a befektetők a védelmi ipar részvényeiben tudnak részesedést elérni.

Nyersanyagpiaci szuperciklus, öveket becsatolni

Már meg is tört a nyersanyagárak emelkedése, vagy még bőven egy klasszikus szuperciklus emelkedő szakaszában vagyunk? Az előttünk álló tíz évben leginkább az energiaátmenet határozhatja meg a nyersanyagárak alakulását. De a „zöldülés” folyamatában rejlő bizonytalanságok a nyersanyagpiacra jellemző adottságokkal karöltve különösen extrém mozgásokat eredményezhetnek – írja a Holdblog.

Így nem érdemes olyan leegyszerűsítő világképpel nekifutni ennek az időszaknak, hogy a fosszilis energiahordozók mindig rosszul teljesítenek majd, míg az akkumulátor fémek vagy a réz időzítéstől függetlenül jó befektetési célpontok lesznek.

Az energiaátmenet hatása “érdemi divergenciát eredményezhet”, vagyis eltérő lehet a különböző nyersanyagok kereslete és áralakulása.