Ma a jegybankok eheti rendezvényei, várhatóan támogató magatartása és a gazdaság fokozatos újranyitásának reménye repítette feljebb a tőzsdeindexeket. Miután Európában fél tucatnyi állam hozott hasonló intézkedéseket, most New York állam kormányzója is valamivel engedékenyebbnek mutatkozik. A Bloomberg szerint május 15-től lehetségesnek tartja a korlátozások egy részének feloldását a gyáriparban és az építőiparban.
Európában az indexek nagyon nagyot mentek, a német, olasz és belga mutatók a három százalékot is átlépték. A többi is legalább másfél-két és fél százalékkal emelkedett. Az USA-ban 1,3 százalék körüli az emelkedés jelenleg.
Immunisak lettünk a rossz hírekre?
Itthon a BUX index 0,7 százalékkal ment fel, ugyanennyivel drágult az OTP is. A hazai bankpapír azonban a német bankokat követve a nap nagy részében egy-két százalékkal feljebb is volt, de a végére leeresztett kissé. A Mol 0,3 százalékkal esett, a Richter és a Telekom egy százalék feletti mértékben erősödött. A forint stabil, alig változott, a befektetők vélhetően kivárnak a keddi MNB-ülés előtt.
További és frissebb árfolyamok itt láthatók
A német Ifo Intézet vállalati foglalkoztatási szándékot jelző indexe 86,3 pontra esett áprilisban a márciusi 93,4 százalékról. Ez történelmi mélypont, a mutatót egyébként 9000 vállalat megkérdezésével készítik. Ez azonban nem látszott lelombozni a részvénypiacot. Bár mostanában sok, hasonlóan soha nem látott alacsony szintű menedzserindex, hangulatindex és más mutató érkezett. A befektetők mintha már belefásultak volna, vagy régen beárazták ezeket.
Autóipar fent és lent
Reggel a Volkswagen jelentette be, hogy újranyitja wolfsburgi gyárát, később a Tesla fremonti egységéről derült ki hasonló. A Tesla már kilenc százalékos pluszban van és 800 dollárhoz közelít. A General Motors ugyan nem rossz eredményeket közölt, de nagyon vigyáz likviditására. A cég emiatt felfüggeszti az osztalékfizetést és a részvényvásárlási programot.
Az olaj ára ma megint lefelé vette az irányt, és az esés még gyorsult is. Most az amerikai WTI 27,5 százalékos mínuszban van, 12,5 dollár környékén. A Brent “csak” 8,5 százalékkal esik, 22,70 dollárra. Az amerikai olajcégek részvényeit tömörítő XLE, XOP ETF-ek csak alig egy százalékkal esnek, a globális multikra specializálódott FILL pedig még emelkedik is 0,4 százalékkal. Az OPEC vezető tisztségviselője a második félévre 40 dolláros olajárat jósolt, de ennek úgy látszik, nem volt sok hatása.
Csődhullám az olajiparban?
Csődöt jelentett egy Diamond Drilling Offshore nevű amerikai olajtársaság, aminek fő oka, hogy a tenger alól, magas költséggel termelte ki az olajat. Az Oilprice.com szerint a negatív olajárat hozó múlt hét előtt idén hét amerikai cég jelentett csődöt. Ám a Rystad Energy nemrég azt jósolta, hogy még húsz dollár körüli olajárnál is 533 amerikai olajcég mehet csődbe.
Az United States Oil Fund LP (USO), a világ legnagyobb tőzsdén kereskedett olajalapja ma bejelentette, hogy átstrukturálja a tartott határidős olajügyleteit. Az USO az utóbbi hetekben óriásit zuhant az olajárakkal együtt. A szabályozók úgy vélik, hogy a határidős olajpiacon akkora volt az alap piaci dominanciája, ami már önmagában torzította az árakat – írta a Marketwatch.
81 százalékos bukás
Az alap eddig a legközelebbi határidőre kötött üzleteket (ez most a június), ezeket néhány nap alatt görgetve át a második legközelebbi határidőre. Ezentúl hosszabb lejáratokat fog használni: a tőke körülbelül 30 százaléka lesz júliusi határidőkben, 15 százalékot köt augusztusra, szeptemberre, októberre és decemberre (a novembert kihagyva). (Az USO pozícióinak körülbelül egyharmadát április 27-én, 28-án és 29-én görgeti át az említett határidőkre).
Az alap ma 17 százalékot bukik. Az év egészében már 81 százalékot veszített. A jelentések szerint sok kisbefektető szállt be az alapba a márciusi első olajár-zuhanás után.
Menesztett posztjáról Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügügyi tárcát vezette. 
