A nagy válságok, legyen szó pénzügyi vagy reálgazdasági válságról, sokszor valamilyen eszközár-buborék kipukkadásával kezdődnek. A 2000 körüli dotkom-őrületet a részvénypiacon több év gazdasági pangás követte, a 2008-as válság ingatlanpiaci anomáliákkal indult, az 1929-es összeomlás előtt is volt egy nagy részvénypiaci drágulás.
Melyek a legveszélyesebb eszközár-buborékok jelenleg? – tette fel a kérdést Alberto Gallo alapkezelő, az Algebris Investments szakértője, aki a cége honlapja szerint a 2008-as válságot és a 2010-es recessziót is előre látta. Szerinte a jegybankok pénzáradata miatt olyan világban élünk, ahol a legtöbb eszköz túlértékelt. Egy ilyen világban más szabályok szerint kell azonosítani a piaci buborékokat - írta a Seekingalpha.
Az általa felállított szempontok alapján azonosított egy sor tőkepiaci buborékot, amelyeket színekkel is jelölt veszélyességük szerint. Úgy véli, az igazán veszélyes lufik sokszor az ingatlanpiacon képződnek, mert az csaknem az egész lakosságot érinti, míg a pénz- és tőkepiacok csak egyes rétegeket. Ilyen ingatlanpiaci lufi jelenleg Ausztráliában, Londonban és Hong Kongban van.
29 éve tartó csoda
Ausztrália már vagy negyed évszázada nem látott recessziót, az ottani ingatlanpiacon pedig 29 éve csak nőnek és nőnek az árak. A londoni ingatlanok is 25 éve drágulnak, a hongkongi piaci fellendülés viszont csak 12 éves és az áremelkedés is moderált. Az ausztrál piac mellbevágó: az áremelkedés több mint 500 százalékos volt, a piac mérete pedig 4900 milliárd ausztrál dollár. A londoni lufi még nagyobb, 6000 milliárd font, az árak 333 százalékkal mentek fel.
A vörös tartományban vannak még a short volatilitás-ETF-ek, amelyek hét év alatt 700 százalékkal mentek fel (ekkora hozamot értek el), de összértékük csak hárommilliárd USD körül lehet. Ezek a jelenlegi alacsony volatilitású környezetben szép nyereséget hoznak tulajdonosaiknak, de ha piaci krach jön, könnyen elértéktelenedhetnek. (Írtunk róluk nemrég itt>>> és itt>>>.)
Bitcoin és FAANG
Szintén vörös posztó, különösen veszélyes terep a szakember szerint a bitcoin-mánia, értékét 56 milliárd amerikai dollárra teszi. (Valójában a kriptodeviza-piac mintegy 200 milliárd dollárra rúg jelenleg, és még sokat bővülhet, ha az amerikai határidős tőzsdére is bevezetik a bitcoint. A témáról itt>>> és itt>>> tudhatsz meg többet.)
Sokkal nagyobb ezeknél a nagy amerikai internetes cégek részvénypiaca, Alberto Gallo táblázata a FAANG-részvényeket tartalmazza (Facebook, Apple, Amazon, Netflix és Google). Ez 2500 milliárd dollárra rúg, és a befektetők „korlátlan növekedési potenciált” áraznak az árfolyamban. Az elmúlt 12 évben 1363 százalékkal nőttek itt az árfolyamok.
Hiper-összeomlás fenyeget
Sárga jelzéssel közepesen veszélyesnek minősítik az S&P 500 index tagjait, azaz lényegében az egész amerikai részvénypiacot, ahol a P/E hányados például 30 százalékkal van a sok éves átlag felett. Ide tartoznak a magas hozamú feltörekvő piaci kötvények és a német állampapírok, az amerikai bóvlikötvények egyaránt.
Teljesen más megvilágításba helyezi a volatilitás problémáját egy másik cikk, amely egyenesen „hiper-összeomlással” riogat. A Zerohedge szerint a volatilitás-short ETF-ek csak a jéghegy, pontosabban piramis csúcsát jelentik, le is rajzolnak egy piramist, aminek a csúcsán egy 60 milliárd dolláros vagyontömeg van. (Explicit volatilitás-short.) Ebből is csak ötmilliárdot tesznek ki a nyilvános volatilitás-termékek, a többi befektetési alapok, nyugdíjalapok volatilitás-eladási stratégiáit tartalmazza.
Vészes spirál indulhat be
A második szinten különböző kockázatkezelési, kockázat-kiegyenlítési, portfólió-összeállítási stratégiák szerepelnek, mint a „risk parity”, amelyeket főleg intézményi befektetők alkalmaznak, és szintén a volatilitás mérésén alapulnak. Ez már 1400 milliárd dollár összértékű. (Implicit volatilitás-short.) A piramis alján a tőzsdei cégek sajátrészvény-visszavásárlásai állnak, ez már 3800 milliárd dollár (2009 óta).
A következtetés, hogy a volatilitás-short üzlet értéke összességében több ezer milliárd dollár, ami nagy összeomlást okozhat, ha piaci turbulenciák jönnek. Vészes visszacsatolási folyamat indulhat, a volatilitás hirtelen elszállhat, óriási méreteket ölthet, „hiper-összeomlást” (crash) okozhat. (Hasonlóan ahhoz, ahogy az eső részvényárfolyamok a veszteségcsökkentő megbízások aktivizálódásán keresztül további részvényeladásokat okoznak – a szerk.) „A volatilitás jelenleg az egyetlen alulértékelt eszközosztály a világon” – írják.
