A szélenergiának számos előnye van, a többi között nagyon olcsó energiatermelési forma, ugyanakkor a hátrányait sem szabad elhallgatni – állítja ifj. Chikán Attila, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója. A diverzifikáció a kulcsszó a megújulóenergia-hasznosítási cselekvési tervben (NCST) – egy sok elemre építő rendszerben pedig a szélenergiának is van helye – mondja. A megújuló energia területén erős, magyar hátterű energetikai társaság első embere úgy látja: ennek jegyében az évtized végéig mindenképpen érdemes lenne a jelenlegi mintegy 330 MW szélenergia-termelési kapacitást legalább megduplázni.
Hosszú távon az egyik legolcsóbb energiaforrás
„Az NCST-ben felvázolt ambiciózus megújulófejlesztési tervek teljesítéséhez fontos lenne a szélenergiában rejlő lehetőségek kihasználása – hogy ehhez a kormányzati szándék is megvan, mutatja, hogy a cselekvési terv további 410 MW kapacitás telepítését irányozza elő 2020-ig” – hangsúlyozza ifj. Chikán Attila. A szélenergia mostanában kikerült a fókuszból, pedig ésszerű hasznosítás mellett jóval több az előnye, mint a hátránya.
A szélenergia hosszú távon az egyik legolcsóbb energiaforrás, hiszen az erőművi beruházások – karbantartásban, őrzés-védelemben, távfelügyeletben jelentkező – fix költsége a projektek megtérülését követően gyakorlatilag nulla. Ezáltal a szélenergia hosszabb távon markánsan hozzá tud járulni az energiaár-növekedés tompításához. A vállalatvezető szerint további előny, hogy egy szélerőművet egy esetleges gazdasági ellehetetlenülés esetében sem éri meg leállítani, hiszen a berendezések üzemeltetését a finanszírozó is meg tudja oldani, így a termelés biztonsággal folytatható.
Nem teremtenek túl sok munkahelyet a szélerőművek
Nem szabad ugyanakkor elhallgatni a szélenergia hátrányait sem – teszi hozzá. Így a szélenergia alapvetően nem bír olyan pozitív externáliákkal, mint a kiemelkedő munkahelyteremtés vagy a hazai beszállítói ipar fellendítése, és tény az is, hogy kiegyenlítésre van szükség, igaz, a szakértők körében teljes a konszenzus annak tekintetében, hogy az NCST-ben nevesített további 410 megawattnyi szélenergia-kapacitás technológiailag minden különösebb gond nélkül beilleszthető a magyar villamosenergia-rendszerbe. „Mindez világosan megmutatja, hogy nem igazak azok az állítások, amelyek szerint a szélre nincs szükség, egyszerűen csak ésszerűen kell ezzel az energiafajtával operálni” – hangsúlyozzaa vezérigazgató.
A terület dinamizálásához most a legfontosabb teendő a Magyar Energia Hivatal (MEH) kapacitástenderének kiírása lenne. Jelenleg mintegy 1800 Megawattnyi, a MEH-kvótára váró, csak a tervezőasztalon létező szélenergiakapacitás-beruházás rendelkezik a létesítéshez szükséges – környezetvédelmi, építési, hálózatcsatlakozási stb. – engedélyekkel. Ezekben a projektekben voltaképpen csak áll a befektetők pénze, ráadásul az engedélyek lejárnak, megújításuk pedig anyagi erőforrásba és időbe kerül, sürgős lenne tehát pontot tenni ezeknek a függő ügyeknek a végére – hívja fel a figyelmet a vezérigazgató.
Külföldre is termelhetnének
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy egyszeriben 1800 Megawatt szélerőmű-kapacitás szabadulna rá a támogatási rendszerre. Egyrészt mert a pályázati anyagok elbírálásánál kiemelt szempont lehet a támogatási igény, másrészt mert a szélerőművek már most sem feltétlenül termelnek a támogatott KÁT-mérlegkörbe. „Reális alternatívaként jön szóba a széltornyok akár szigetüzemben, akár külföldi igények kielégítésére történő termelése” – jegyzi meg ifj. Chikán Attila. „Egy átlátható és eredményes tender jelentősen javítaná Magyarország megítélését a hazai és nemzetközi befektetői körökben. Ez pedig a jövő megújulóberuházásaihoz elengedhetetlen” – hangsúlyozza.
Meglehetősen óvatosan vágta a Mol az üzemanyagok árát. 
