Trump épp kinyír egy fontos üzletágat, mitől ilyen stabil a forint?

Az európai tőzsdeindexek többsége óvatos, 0,2-0,7 százalékos emelkedést mutat szerda délelőtt, miközben az amerikai határidős indexek kissé süllyednek. Az Egyesült Államokban nem lesz szünnap május elsején. Sőt a héten technológiai órások, mint a Microsoft  és a Meta gyorsjelentései, sok más mérlegbeszámoló és döntő fontosságú amerikai gazdasági adatok is érkeznek.

A piacnak segíthet néhány, enyhülésre utaló jel a kereskedelmi háborúban. Donald Trump amerikai elnök a súlyos autópiaci vámokat enyhítő rendeletet hozott, míg a Fehér Ház egyik vezető tisztségviselője szerint megállapodás született egy meg nem nevezett országgal.

Bár kedden még csúcsot döntött a BUX index, a nap végére elfáradt, szerdán pedig 0,4 százalékkal esik. Az OTP, a Mol és a Richter egyaránt ekörüli süllyedést mutat, a Telekom pedig csak minimális erősödést tud felmutatni.

Egy százalékkal esik az arany és az ezüst, féllel az olaj és a földgáz, a forint alig változik.

Átmeneti hintázás után a forint

Nem nyúlt a kamathoz az MNB keddi ülésén, szerinte a „szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt”. Az euró/forint némi átmeneti ingadozás után visszatért 404 környékére, és szerda délelőtt is hasonló szinten áll, 404,40-en. Ez csak 40 fillérrel van a kedd esti érték felett, és nem tér el sokkal az eheti átlagtól.

Továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikára van szükség. Az alapkamat huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat – derült ki a jegybanki közleményekből.

Mitől ilyen stabilka a forint?

Az MNB kamatdöntése és Varga Mihály üzenetei nem hordoztak sok újdonságot, így nem is igazán mozgatták meg az árfolyamot. A ma reggel közzétett első negyedéves GDP-gyorsbecslés viszont megint kellemetlen meglepetést hozott, ami gyengíthetné a forintot – véli az Erste Befektetési Zrt.

Az árfolyam ehhez képest stabil maradt, amiben szerepet játszhatott, hogy a külkereskedelem frontján viszont „újabb magas árumérleg-többletet mutató adat érkezett”.

A pozitív külső egyensúlyi pozíció pedig a rossz hírek közepette is fontos támasza maradhat a forintnak.

Megszavazták a Richter-osztalékot

A keddi közgyűlés jóváhagyta a törzsrészvényekre fizetendő 93 milliárd forint osztalékot, a kifizetés június 12-én kezdődik. Emellett felhatalmazták az igazgatóságot 18 hónapon keresztül törzsrészvények vásárlására, legfeljebb a jegyzett tőke tíz százalékáig terjedő mértékben.

Az osztalék részvényenként nagyjából 509 forint lehet, de a végleges összeget később teszi közzé a társaság – tette hozzá a K&H Értékpapír.

Pocsék adat érkezett itthonról

Az előzetes várakozásainknál jóval rosszabb első negyedéves GDP-adat azt mutatja, hogy a lefelé mutató kockázatok bekövetkeztek a magyar gazdaságban – mondta Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A lakossági fogyasztás fölfelé húzta a szolgáltatásokat, míg az ipar és a beruházások rontották a teljesítményt.

• A negatív folyamatok tovább erősödtek a növekvő globális gazdaság- és kereskedelempolitikai bizonytalanság miatt.
• Ez a második negyedévre is áthúzódhat, és újabb technikai recesszió következhet az év első felében.
• A korábbi 1,9 százalékos egész éves növekedési várakozásunkat a mai adat fényében valószínűleg érdemben csökkenteni kell.
• A tovább romló növekedési kép növeli a nyomást a jegybankon hogy lazítson.
• Ugyanakkor a jelenlegi inflációs pálya és a globális kockázatkerülés miatt ez egyelőre nagyon kockázatos lenne – véli a szakember.

Lefelé mutatnak a kockázatok

Nyeste Orsolya, vezető makrogazdasági elemzője szerint is újabb kellemetlen meglepetést hozott a hazai GDP. A „már 2022 óta tartó cikkcakkos teljesítmény” – miszerint egy-egy negyedév emelkedését újabb visszaesés vagy visszaesések követik, és nem tud tartósan javuló pályára állni a gazdaság – folytatódott.

Ez gyenge alapfolyamatokról és strukturális problémákról tanúskodik.

Ráadásul ebben az adatban még nincsenek benne a vámháború lehetséges negatív hatásai, melyek a GDP-re nézve „további lefelé irányuló kockázatot jelentenek” a következő negyedévekben.

Szenvednek az autógyártók

Már érzi a Mercedes a vámok hatását, első negyedéves eredményei elmaradtak a várakozásoktól – írta az Equilor Befektetési Zrt. A bevételek 33,2 milliárd eurót tettek ki, szemben a piaci konszenzus 34,3 milliárd eurójával szemben. Az EPS pedig csupán 1,74 euró lett a várt 1,94 helyett.

Németország legnagyobb autógyártója, a Volkswagen is jelentős, 37 százalékos profitcsökkenést jelentett az első negyedévre. Április elején egyébként már jelezte, hogy első negyedéves eredménye 2,8 milliárd euró körül alakulhat, jelentős eltérést mutatva akkor az elemzők által várt négymilliárdtól. Ennek ellenére a Volkswagen részvényei közel tíz százalékos növekedést mutattak az év eleje óta.

Zsugorodás a Stellantisnál is

A Stellantis szerdán azt közölte, hogy az első negyedévben nettó árbevétele 35,8 milliárd euró volt, ami 14 százalékos csökkenést jelent a tavalyi év azonos negyedévéhez képest. A csökkenés főként az alacsonyabb szállítási volumeneknek tulajdonítható, amelyek éves szinten kilenc százalékkal, 1,2 millió darabra zsugorodtak.

Trump kinyírja az amerikai olajipart?

Donald Trump elnök kicsinálja az amerikai olajipari dominanciát, Peking éljenez, az amerikai vállalatok feje fáj – írja a német N-Tv.de. Pedig a választási kampányban még azt mondta, „fúrj, bébi, fúrj!”, azaz az olajtársaságok termeljenek több olajat, a gázipari cégek szállítsanak több folyékony gázt a tengereken keresztül, és ezzel alapozzák meg az amerikai energiauralom új korszakát.

Ám száz nappal második hivatali idejének kezdete után ennek az ellenkezője történik, Trump inkább a globális versenytársak álmait valósítja meg. Alacsony benzinárakat akar, és békét Oroszország és Ukrajna között. Valamint át akarja szervezni a világkereskedelmet büntetővámjaival, tárgyal Iránnal stb. De ezek nem kedveznek az amerikai olajcégeknek, hanem ártanak. A szaúdi és a kanadai konkurencia nyer teret.

Gondolkodásának alapja, hogy ha az olajárak csökkennek, Vlagyimir Putyinnak nem lesz elég pénze ahhoz, hogy folytassa az Ukrajna elleni támadást. Másrészt pedig Trump recessziót gerjeszt, ami csökkenti az olaj iránti keresletet.

Biotech-cég a BÉT-en

Megkezdődött a kereskedés a Glia Nova Nyrt. algaipari holdingtársaság részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde középvállalati BÉT Xtend piacán. A társaság száz százalékban tulajdonolt leányvállalata, a Glia Kft. egy több mint két évtizedes múlttal rendelkező kutatás-fejlesztési és innovációs cég – írja a tőzsde közleménye.

A Glia Nova Nyrt. egy biotechnológiai fókuszú holdingtársaság, leányvállalata, az Albitech Kft. működésének középpontjában „az algák és baktériumok együttes alkalmazásán alapuló technológiák integrálása áll, különösen a mezőgazdaság, a táplálék-kiegészítők és a takarmányozás területén”.