Az európai tőzsdék is jól teljesítettek, a német DAX 0,3, a francia CAC 0,9. A brit index 0,7 százalékkal emelkedett. Annak ellenére, hogy az euró megint erősödött, és az általában nem tesz jót az európai részvényeknek. Az eurót, az euró/dollárt sok minden pofozgatta a héten ide-oda, az EKB ülése, az egyik amerikai politikus nyilatkozata és Donald Trump elnök megszólalásai.
Csütörtök este volt egy erősödő fázisa a dollárnak Trump nyomán, de ma megint a dollárgyengülés volt az uralkodó irány. Az euró/dollár 1,2440, de volt 1,2540-en is, újabb bő három éves csúcson. A forint kissé gyengült, 309,50 az euró, negyven fillérrel drágább. Fizetőeszközünk árfolyama azonban már körülbelül három hete 308 és 310 között ingadozik.
A BUX index itthon 0,9 százalékkal emelkedett ma, kissé az európai átlag felett. Az OTP 1,7 százalékos emelkedése volt a fő húzóerő, ezzel a részvény 11 520 forintra ért. A Mol 0,8, a Richter 0,1 százalékkal drágult, a Telekom viszont 1,3 százalékkal esett.
A gyenge dollár általában jó a nyersanyagoknak, de ez ma nem nagyon látszott. Az olaj és az amerikai gáz emelkedett, a Brent már 70,70 dollár, a WTI 66,20, a gáz 3,53 dollár. A nemesfémek azonban estek, vélhetően a hozamok emelkedése miatt – a kamat köztudottan az arany egyik fő ellensége. (A kötvényhozamokról itt írtunk, az arany és a kriptodevizák közötti hasonlóságról egy Nobel-díjas szemével pedig itt.)
A kriptodevizák a nap nagy részében mínuszban voltak, miután a Coincheck nevű japán kriptotőzsde bejelentette, hogy 530 millió dollárnyi NEM kriptodeviza tűnt el tőle. Ez most a tizedik legnagyobb kapitalizációjú kriptodeviza, 7,7 dolláros piaci összértékkel.
A bitcoin jelenleg már szerény pluszban van 11 ezer dollár körül, az ether 1050 dollár közelében jár.
Mindhárom magyar áruházban volt sztrájk. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
