A tíz éves német kötvények hozama az idén mintegy 0,43 százalékról 0,63 százalékra, a hasonló amerikai papíroké 2,41 százalékról 2,67 százalékra emelkedett. Ezek 2015 decembere, illetve 2014 áprilisa óta nem látott szintek.
Az avatatlan szem számára nem látszik ez tragédiának, nem volt túl nagy a mozgás, valójában azonban lehet, hogy ez egy csúnya világ hírnöke. Nemcsak a tankönyvek szerint okozhatnak a magasabb kötvényhozamok alacsonyabb részvényárfolyamokat.
Vannak, akik már 2009 tavasza, az akkori rövid, de durva tőzsdei krach vége óta folyamatosan várják az újabb összeomlást a részvénypiacokon. Az azóta bekövetkezett, majdnem kilenc éves emelkedő trend az egyik leghosszabb a történelemben az USA-ban.
Nem kellett a kötvény
Nyilván majd egyszer véget ér, de hogy mikor, nem tudjuk. Eddig mindig találtak a befektetők új és új érveket amellett, hogy miért vásárolják tovább a részvényeket, de az egyik legfontosabb végig az volt, hogy a kamatszint alacsony. Ennek több szálon is volt köze a részvénypiacokhoz.
|
| USA 10 éves államkötvények hozama 50 évre (Stooq.com) |
Egyrészt a jegybankok sok pénzt öntöttek a piacra, vették a kötvényeket, ami lenyomta azok hozamát. Tehát kevéssé volt érdemes kötvényekbe fektetni, legalábbis a piaci szereplők nagy részének. (Hacsak azért nem, hogy később drágábban eladják a jegybanknak. Vagy azért, mert kötelező volt kötvényt venni, mint egyes pénzintézeteknek, intézményi befektetőknek.)
Olcsó hitel, magas osztalék
Ha a kamat nulla, vagy negatív, akkor nem érdemes bankbetétet, kötvényt tartani, tehát marad a részvény – ez volt a kilenc éves tőzsdei emelkedés egyik mozgatórugója. A minikamatok a tőzsdei cégeknek is lehetővé tették, hogy olcsón vegyenek fel hitelt, és vagy beruházzanak, vagy magas osztalékot fizessenek, illetve saját részvényeiket visszavásárolják. Csupa olyan dolog, ami növelhette a részvények árfolyamát. Az egész gazdaságot is felpörgette az olcsó hitel, ezért is csinálták a jegybankok.
| Ingyenes szemináriumA témát, a tőkepiacok várható teljesítményét nemsokára szakértőkkel járjuk körül, mutatjuk be ingyenes befektetői szemináriumunkon - jelentkezzen most itt>>>, ne maradjon le! |
Ha alacsonyabb a léc
A másik fontos ok, amiért az alacsony kamat az egekbe küldte a részvények árfolyamát, az úgynevezett diszkontáláshoz kapcsolódik. Mindenütt azt tanítják a pénzügyi szakembereknek, hogy a befektetések hozamát a kockázatmentes hozamhoz viszonyítsák, azaz az állampapír-hozamhoz. Legyen szó részvényről és osztalékról, kockázatosabb (például vállalati) kötvényekről, ingatlanok bérleti díjáról vagy beruházások megtérüléséről.
Ha az állampapír-hozam hat százalék, akkor egy kockázatosabb befektetés tulajdonosa lehet, hogy csak 9-10 százalékos hozammal lesz elégedett. Ha viszont a kötvényhozam csak egy-két százalék, akkor 4-6 százalékos hozam is elegendő. Így ugyanaz az ingatlan, osztalékrészvény, argentin kötvény vagy bérbe adott hajó, gép alacsonyabb hozamok mellett kétszer annyit is érhet, mint a példában szereplő magasabb hozamok mellett. Alacsonyabb a léc.
Pánikot is okozhat
Ha viszont az állampapír-hozamok felfelé mennek, akkor csak magasabb hozam mellett éri meg ezeket a rizikósabb eszközöket megvenni, vagyis alacsonyabb áron. Rengeteg mindennek esni fog az árfolyama.
Ez, ha gyorsan jön, durva pánikot és csúcsa tőzsdei összeomlást okozhat, ingatag lábakon álló feltörekvő országokat és csúnyán eladósodott vállalatokat tehet tönkre. A magasabb kötvényhozamok mellett egyre több befektető vehet részvény helyett inkább kötvényt.
Trump rátesz egy lapáttal
Az USA-ban a folyamat már elkezdődött, a Fed többször kamatot emelt és még fog is. Ez állítólag 6-9 hónapos késéssel érhet el a reálgazdaságba, de gyorsabban a kötvénypiacra. A Fed már egy ideje szigorít a korábbi könnyítés helyett. Más jegybankoknak is előbb-utóbb fel kell hagyniuk a nyakló nélküli kötvényvásárlásokkal, mint az EKB-nak.
Donald Trump infrastruktúra-fejlesztési tervei is növelhetik az amerikai állampapírok kibocsátását, ami további nyomást okozhat a kötvényhozamokra. A mostanában rohamosan gyengülő dollár miatt lehet, hogy sok külföldi befektető inkább kivár az amerikai kötvények vásárlásával. Az infláció nőhet az emelkedő állami kiadások és a gyengülő dollár miatt.
Közel a vészes küszöb?
Pár nappal ezelőtt a Marketwatch azt írta, hogy a Bank of America Merrill Lynch felmérése szerint a profi vagyonkezelők körében a legnagyobb kockázatnak azt látják, hogy az “infláció által inspirált” kötvénypiaci összeomlás jön a pénzügyi piacokon. Tavaly év végén pedig a Société Générale elemzői azt jósolták, hogy ha az amerikai kötvényhozam meghaladja a 2,75 százalékot, akkor 15 százalékos esés következik az S&P 500 indexben. Ez már nagyon közel van.
Az inflációhoz képest jó
A Marketwatch azonban olyan véleményeket is idéz, amelyek szerint a Fed kamatemelése, még ha az idén háromszor be is következik, mérsékelt és megfontolt. Ezért várhatóan nem lesz komoly hatással a részvényárfolyamokra. A kötvényhozamok közül a két éves amerikai hozam fontosabb, amely azonban, különösen az inflációhoz képest, nem kiugróan magas. (Ugyanakkor 2008 óta nem látott szinten tartózkodik, évi 2,1 százalékon.)
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
