6p

Hamarabb hazhozná az uniós pénzeket egy Tisza-kormány, mint az Orbán-kormány?
Maradt még szövetségese Magyarországnak Európában?

Online Klasszis Klub élőben Szent-Iványi Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves külpolitikai szakértőt!

2025. július 30. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A magyar tőzsde számára több szempontból is fájdalmas a kormányzat közelmúltban bejelentett megszorító intézkedéscsomagja. Egyes szakértők szerint a hazai piac nem csak a fejlett országok tőzsdéivel szemben, de a régiós versenytársak ellenében is tartós versenyhátrányba kerülhet.

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) a 90-es években egy ideig a régió vezető piaca volt, ám ez megtört, miután a 2000-es évek közepétől a makrogazdasági fejlemények és a vállalati törekvések is más irányba mutattak. Nagyon kevés új társaság lépett piacra, ráadásul a nagyobb bevezetések sem feltétlen eredményeztek happy endet, elég csak a Waberer’s tőzsdei kalandjára gondolni. Többször felmerült, hogy állami vállalatok kisebbségi részesedését bevezetik, ám ebből sem lett semmi, sőt a tőzsdére korábban bevezetett közművek (gáz és áramszolgáltató vállalatok) papírjait a fő tulajdonosok kivezették.

A 2010-es évek elején a tőzsdére érdemi hatással volt, hogy az akkor már igen komoly tőkét kezelő kötelező magánnyugdíjpénztári rendszert gyakorlatilag felszámolták. Pedig ekkor a pénztárak már fajsúlyos szereplői lettek a piacnak, és érdemi részvényportfóliót halmoztak fel, amelyet azonban az állam einstandolt.

A kormány intézkedései megnehezítik a tőzsde helyzetét is. Fotó: BÉT
A kormány intézkedései megnehezítik a tőzsde helyzetét is. Fotó: BÉT

Érdekesség, hogy a 2010-es évek közepén a BÉT legnagyobb tulajdonosa, az MNB komoly fejlesztési programot határozott el, és érdemi lépések történtek a magyar tőkepiac fejlesztése érdekében. Mint a 2016-20-as időszakra megfogalmazott stratégiában írták, annak „alapvető célja egy olyan átfogó tőzsdefejlesztési program kidolgozása és megvalósítása Magyarországon, melynek eredményeképpen a tőkeági forrásbevonás szerepe növekszik a magyar vállalatok finanszírozásában, hatékonyan kiegészítve a jelenleg túlsúlyban lévő banki hitelezést. A BÉT célja, hogy a versenyképes, sikeres hazai vállalatok legfontosabb platformjává váljon”.

A történetben plusz csavar, hogy akkor a tőzsde elnöke ugyanaz a Nagy Márton volt, aki a kormány megszorító intézkedéscsomagjának (egyik) szellemi atyja. Így az utóbbi évek kemény munkájával végrehajtott fejlesztéseket, amelyek már kézzelfogható eredmények formájában is megmutatkoztak, a korábbi elnök most miniszterként lenullázza.

Nagy Márton tőzsdeelnökként még a BÉT erősítéséért dolgozott.  Fotó: MTI /Kovács Attila
Nagy Márton tőzsdeelnökként még a BÉT erősítéséért dolgozott. Fotó: MTI /Kovács Attila

A 800 milliárdos – a kormány megfogalmazása szerint – extraprofit adó amellett, hogy a két legnagyobb magyar tőzsdei vállalat, az OTP és a Mol eredményét jelentősen visszafogja, finoman szólva sem teszi vonzó célponttá ezeket a társaságokat. Ez azért is problémás, mert a piaci forgalom nagyjából felét ez a két részvény adja.

Persze az eredmény zuhanása is lehetőséget kínál a „zavarosban halászásra”, sok spekuláns próbálta kihasználni az erősen csapkodó árfolyammozgást, ami rövid távon erős forgalmat generált. Ugyanakkor, ha tartós marad a most bevezetett adó, aminek megvan az esélye, hiszen a kormány által meghirdetett honvédelmi – és rezsivédelmi alapok rengeteg pénzt elnyelhetnek, akkor a vállalatok spekulációs célpontnak még elmennek, de befektetésinek már kevésbé. Így ez szinte biztosan mérsékli a BÉT iránti befektetői érdeklődést.

És ez még nem minden, tehetjük hozzá, hiszen született még egy „tőzsdézés ellenes” intézkedés. Kiterjesztik ugyanis a tranzakciós illetéket az értékpapírkereskedelemre is. A kormány ugyan itt is azt hangoztatta, hogy nem az átlagembereket fogja érinteni a lépés, hanem az extraprofitot bezsebelő befektetési társaságokat, brókercégeket.

A szabály szerint a szolgáltatóknak az ügyfelek értékpapírvásárlása után keletkezik illetékfizetési kötelezettsége. Mértéke 0,3 százalék, de legfeljebb 10 000 forint, ez korábban 6000 volt. A Magyar Államkincstár és a Posta befektetési szolgáltatásai után nem kell tranzakciós illetéket fizetni. A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség mostantól kiterjed a pénzügyi tevékenységet Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végző személyekre is – így illetékfizetési kötelezettség terheli a jövőben az olyan pénzügyi közvetítőket is, mint a Revolut vagy a Transferwise. Bár utóbbi vállalkozások esetében az illeték beszedése az elmúlt napokban megszólaló szakértők szerint korántsem kézenfekvő, így könnyen lehet, hogy a Revolut és más hasonló neobankok ki tudnak csúszni a jogszabály alól.

A brókercégek oldalait nézve egyelőre nem látszik, hogy azonnal áthárítanák az illetéket a befektetőkre. Ugyanakkor, mivel a pénzintézeteket terhelő különadó (bankadó) őket is érinti, könnyen lehet, hogy a két sarcot már túlzónak fogják tartani. A bő egy hete megjelent jogszabály szerint ezen vállalkozások a nettó árbevétel után kell, hogy adót fizessenek, ami esetükben elsősorban a befektetési szolgáltatások bevételeinek felelhet meg. A különadó mértéke 2022-ben 10 százalék, míg 2023-ban 8 százalékos. Azzal is lehet számolni, hogy a társaságok azért várnak ki, hogy megnézzék milyen eredménye lesz azoknak a vizsgálatoknak, amelyek az új adók és illetékek áthárítása miatt indulnak.

A pénzintézeti különadó kapcsán persze a kormány részéről hivatkozási alap, hogy a befektetési társaságok eredménye látványosan nőtt az elmúlt években. Ezt a számok alátámasztják, de az is látszik, hogy ez jelentős mértékben eltűnhet, ha kifizetik a bankadót és az értékpapírvásárlásokra kirótt összeget is.

Így vélhetőleg ilyen vagy olyan módon próbálják legalább az illetéket csökkenteni. Ennek a kormány által is nehezen támadható módja lehet, ha a hazai értékpapírpiac helyett nemzetközi tőzsdékre terelik a befektetőket. Nem nehéz belátni, hogy ez ráadásul számukra sem vállalhatatlan áldozat. Az elmúlt évek tapasztalata ugyanis azt mutatta, hogy a fejlett piacokon átlagosan elérhető hozamok jellemzően túlszárnyalták a fejlődő piacok átlagát. Ráadásul a magyar tőzsde nagyjából tucatnyi likvid részvényével szemben az európai piacokon is sokszáz vállalat papírjaiból lehet csemegézni, az Egyesült Államokban pedig ennél is szélesebb a paletta.

Felmerül a kérdés, hogy a mostani vérzivataros befektetési környezetben ezek a csapások (a legnagyobb tőzsdei vállalatok különadója, a befektetési szolgáltatókat is érintő bankadó és a tranzakciós illeték) milyen tartós károkat okoznak. Találkoztunk olyan véleménnyel, hogy a magyar befektetők egy része mindenképpen kitart a jól megszokott terep és részvények mellett.

De ezzel éles ellentétben lévő álláspontról is hallani, akik kiemelik, hogy a BÉT ezzel tartósan versenyhátrányba kerül mind a régiós, mind a nagy európai és amerikai tőzsdékkel szemben. Ezt pedig aligha fogja tudni a helyi piac ellensúlyozni, hiszen a kisbefektetők szempontjából lesznek jóval kedvezőbb kondíciókat biztosító piacok. Míg az intézmények (pl. befektetési alapok vagy pénztárak) máshol kedvezőbb hozamokat érhetnek el, ami a piacon tapasztalható verseny szempontjából korántsem elhanyagolható.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 28570 28510 28690 +0,42% 28580 28600 2 596 306 610 HUF 2025-07-24 15:39:42
MOL 3056 3034 3056 -0,07% 3052 3056 259 412 650 HUF 2025-07-24 15:41:12
MTELEKOM 1766 1752 1768 +0,80% 1764 1766 211 401 180 HUF 2025-07-24 15:35:21
RICHTER 10290 10200 10290 +0,39% 10280 10290 357 029 830 HUF 2025-07-24 15:40:58
OPUS 591 586 591 +0,68% 591 592 21 736 446 HUF 2025-07-24 15:39:03
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Részvény / Deviza / Áru Amerika sem tudja, merre induljon
Privátbankár.hu | 2025. július 24. 15:54
Vegyesen nyitottak az amerikai értékpapírpiacok csütörtökön.
Részvény / Deviza / Áru Magára talált a BUX
Privátbankár.hu | 2025. július 24. 15:06
Megfordult a negatív nyitás.
Részvény / Deviza / Áru Nem fog örülni, akinek sok aranya van
Privátbankár.hu | 2025. július 24. 09:46
Indexemelkedéssel indult csütörtökön a kereskedés a főbb európai értékpapírpiacokon.
Részvény / Deviza / Áru Az OTP és a MOL kihasználja a pozitív hangulatot?
Privátbankár.hu | 2025. július 24. 08:55
Kedvező hírek érkeztek az Egyesült Államok és az Európai Unió között zajló kereskedelmi tárgyalásokról.
Részvény / Deviza / Áru Történelmi mértékű visszaesést produkált a Tesla
Privátbankár.hu | 2025. július 24. 07:45
Csökkent a Tesla negyedéves nyeresége és bevétele.
Részvény / Deviza / Áru New York: emelkedéssel zártak a tőzsde főbb mutatói
Privátbankár.hu | 2025. július 24. 06:25
Emelkedéssel zártak szerdán a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói.
Részvény / Deviza / Áru Öröm a forintra nézni, ezt mutatja az árfolyam
Privátbankár.hu | 2025. július 23. 18:43
Erősödni tudott a forint szerdán.
Részvény / Deviza / Áru Trumpra várva lett szép nap Budapesten a szerda
Privátbankár.hu | 2025. július 23. 18:20
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 557,33 pontos, 0,56 százalékos emelkedéssel 100 868,31 ponton zárt szerdán.
Részvény / Deviza / Áru Van, ahol már nagyon örülnek Trump megállapodásának
Privátbankár.hu | 2025. július 23. 16:02
Elindult a kereskedési nap Amerikában.
Részvény / Deviza / Áru Felfelé kúszik a BUX, nem romlott el a hangulat
Privátbankár.hu | 2025. július 23. 14:54
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 0,17 pontos nyitás után emelkedett szerda kora délutánig.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG