<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

A magyar tőzsde számára több szempontból is fájdalmas a kormányzat közelmúltban bejelentett megszorító intézkedéscsomagja. Egyes szakértők szerint a hazai piac nem csak a fejlett országok tőzsdéivel szemben, de a régiós versenytársak ellenében is tartós versenyhátrányba kerülhet.

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) a 90-es években egy ideig a régió vezető piaca volt, ám ez megtört, miután a 2000-es évek közepétől a makrogazdasági fejlemények és a vállalati törekvések is más irányba mutattak. Nagyon kevés új társaság lépett piacra, ráadásul a nagyobb bevezetések sem feltétlen eredményeztek happy endet, elég csak a Waberer’s tőzsdei kalandjára gondolni. Többször felmerült, hogy állami vállalatok kisebbségi részesedését bevezetik, ám ebből sem lett semmi, sőt a tőzsdére korábban bevezetett közművek (gáz és áramszolgáltató vállalatok) papírjait a fő tulajdonosok kivezették.

A 2010-es évek elején a tőzsdére érdemi hatással volt, hogy az akkor már igen komoly tőkét kezelő kötelező magánnyugdíjpénztári rendszert gyakorlatilag felszámolták. Pedig ekkor a pénztárak már fajsúlyos szereplői lettek a piacnak, és érdemi részvényportfóliót halmoztak fel, amelyet azonban az állam einstandolt.

A kormány intézkedései megnehezítik a tőzsde helyzetét is. Fotó: BÉTA kormány intézkedései megnehezítik a tőzsde helyzetét is. Fotó: BÉT

Érdekesség, hogy a 2010-es évek közepén a BÉT legnagyobb tulajdonosa, az MNB komoly fejlesztési programot határozott el, és érdemi lépések történtek a magyar tőkepiac fejlesztése érdekében. Mint a 2016-20-as időszakra megfogalmazott stratégiában írták, annak „alapvető célja egy olyan átfogó tőzsdefejlesztési program kidolgozása és megvalósítása Magyarországon, melynek eredményeképpen a tőkeági forrásbevonás szerepe növekszik a magyar vállalatok finanszírozásában, hatékonyan kiegészítve a jelenleg túlsúlyban lévő banki hitelezést. A BÉT célja, hogy a versenyképes, sikeres hazai vállalatok legfontosabb platformjává váljon”.

A történetben plusz csavar, hogy akkor a tőzsde elnöke ugyanaz a Nagy Márton volt, aki a kormány megszorító intézkedéscsomagjának (egyik) szellemi atyja. Így az utóbbi évek kemény munkájával végrehajtott fejlesztéseket, amelyek már kézzelfogható eredmények formájában is megmutatkoztak, a korábbi elnök most miniszterként lenullázza.

Nagy Márton tőzsdeelnökként még a BÉT erősítéséért dolgozott.  Fotó: MTI /Kovács AttilaNagy Márton tőzsdeelnökként még a BÉT erősítéséért dolgozott. Fotó: MTI /Kovács Attila

A 800 milliárdos – a kormány megfogalmazása szerint – extraprofit adó amellett, hogy a két legnagyobb magyar tőzsdei vállalat, az OTP és a Mol eredményét jelentősen visszafogja, finoman szólva sem teszi vonzó célponttá ezeket a társaságokat. Ez azért is problémás, mert a piaci forgalom nagyjából felét ez a két részvény adja.

Persze az eredmény zuhanása is lehetőséget kínál a „zavarosban halászásra”, sok spekuláns próbálta kihasználni az erősen csapkodó árfolyammozgást, ami rövid távon erős forgalmat generált. Ugyanakkor, ha tartós marad a most bevezetett adó, aminek megvan az esélye, hiszen a kormány által meghirdetett honvédelmi – és rezsivédelmi alapok rengeteg pénzt elnyelhetnek, akkor a vállalatok spekulációs célpontnak még elmennek, de befektetésinek már kevésbé. Így ez szinte biztosan mérsékli a BÉT iránti befektetői érdeklődést.

És ez még nem minden, tehetjük hozzá, hiszen született még egy „tőzsdézés ellenes” intézkedés. Kiterjesztik ugyanis a tranzakciós illetéket az értékpapírkereskedelemre is. A kormány ugyan itt is azt hangoztatta, hogy nem az átlagembereket fogja érinteni a lépés, hanem az extraprofitot bezsebelő befektetési társaságokat, brókercégeket.

A szabály szerint a szolgáltatóknak az ügyfelek értékpapírvásárlása után keletkezik illetékfizetési kötelezettsége. Mértéke 0,3 százalék, de legfeljebb 10 000 forint, ez korábban 6000 volt. A Magyar Államkincstár és a Posta befektetési szolgáltatásai után nem kell tranzakciós illetéket fizetni. A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség mostantól kiterjed a pénzügyi tevékenységet Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végző személyekre is – így illetékfizetési kötelezettség terheli a jövőben az olyan pénzügyi közvetítőket is, mint a Revolut vagy a Transferwise. Bár utóbbi vállalkozások esetében az illeték beszedése az elmúlt napokban megszólaló szakértők szerint korántsem kézenfekvő, így könnyen lehet, hogy a Revolut és más hasonló neobankok ki tudnak csúszni a jogszabály alól.

A brókercégek oldalait nézve egyelőre nem látszik, hogy azonnal áthárítanák az illetéket a befektetőkre. Ugyanakkor, mivel a pénzintézeteket terhelő különadó (bankadó) őket is érinti, könnyen lehet, hogy a két sarcot már túlzónak fogják tartani. A bő egy hete megjelent jogszabály szerint ezen vállalkozások a nettó árbevétel után kell, hogy adót fizessenek, ami esetükben elsősorban a befektetési szolgáltatások bevételeinek felelhet meg. A különadó mértéke 2022-ben 10 százalék, míg 2023-ban 8 százalékos. Azzal is lehet számolni, hogy a társaságok azért várnak ki, hogy megnézzék milyen eredménye lesz azoknak a vizsgálatoknak, amelyek az új adók és illetékek áthárítása miatt indulnak.

A pénzintézeti különadó kapcsán persze a kormány részéről hivatkozási alap, hogy a befektetési társaságok eredménye látványosan nőtt az elmúlt években. Ezt a számok alátámasztják, de az is látszik, hogy ez jelentős mértékben eltűnhet, ha kifizetik a bankadót és az értékpapírvásárlásokra kirótt összeget is.

Így vélhetőleg ilyen vagy olyan módon próbálják legalább az illetéket csökkenteni. Ennek a kormány által is nehezen támadható módja lehet, ha a hazai értékpapírpiac helyett nemzetközi tőzsdékre terelik a befektetőket. Nem nehéz belátni, hogy ez ráadásul számukra sem vállalhatatlan áldozat. Az elmúlt évek tapasztalata ugyanis azt mutatta, hogy a fejlett piacokon átlagosan elérhető hozamok jellemzően túlszárnyalták a fejlődő piacok átlagát. Ráadásul a magyar tőzsde nagyjából tucatnyi likvid részvényével szemben az európai piacokon is sokszáz vállalat papírjaiból lehet csemegézni, az Egyesült Államokban pedig ennél is szélesebb a paletta.

Felmerül a kérdés, hogy a mostani vérzivataros befektetési környezetben ezek a csapások (a legnagyobb tőzsdei vállalatok különadója, a befektetési szolgáltatókat is érintő bankadó és a tranzakciós illeték) milyen tartós károkat okoznak. Találkoztunk olyan véleménnyel, hogy a magyar befektetők egy része mindenképpen kitart a jól megszokott terep és részvények mellett.

De ezzel éles ellentétben lévő álláspontról is hallani, akik kiemelik, hogy a BÉT ezzel tartósan versenyhátrányba kerül mind a régiós, mind a nagy európai és amerikai tőzsdékkel szemben. Ezt pedig aligha fogja tudni a helyi piac ellensúlyozni, hiszen a kisbefektetők szempontjából lesznek jóval kedvezőbb kondíciókat biztosító piacok. Míg az intézmények (pl. befektetési alapok vagy pénztárak) máshol kedvezőbb hozamokat érhetnek el, ami a piacon tapasztalható verseny szempontjából korántsem elhanyagolható.

A rovat támogatója a 4iG

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vételi ajánlat eladási ajánlat forgalom dátum idő
OTP 8422 8382 8492 -0,78% 0 0 6 399 417 740 Ft 2022-06-30 17:05:03
MOL 2918 2900 2966 -1,75% 0 0 3 124 292 974 Ft 2022-06-30 17:05:04
MTELEKOM 320 312 323 +0,63% 0 0 487 131 268 Ft 2022-06-30 17:14:58
RICHTER 6830 6745 7050 -3,19% 0 0 2 223 935 185 Ft 2022-06-30 17:07:19
OPUS 165 165 169 -2,01% 0 0 9 613 605 Ft 2022-06-30 17:05:02
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Részvény / Deviza / Áru Ismét zuhan a forint, s az OTP és a Mol is csütörtököt mondott
Csabai Károly | 2022. június 30. 11:07
Három hete nem látott magas szintre, 394 környékére is eljutott a forint az euróval szemben, amit azonban nem tudott stabilizálni az MNB újabb, igaz, előre bejelentett kamatemelése. A recessziós félelmek felerősödése miatt esnek a tőzsdék, a hazai blue chipek is kivétel nélkül mínuszban állnak. A kriptoeszközök, a nemesfémek és az olajfajták is zuhannak.
Részvény / Deviza / Áru Elromlott a hangulat, esett a pesti tőzsde
Privátbankár.hu | 2022. június 29. 17:56
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 581,19 pontos, 1,44 százalékos csökkenéssel, 39 900,32 ponton zárt szerdán.
Részvény / Deviza / Áru Lejtőn az OTP, de legalább a forint erősödik
Király Béla | 2022. június 29. 11:59
Szerdán ismét negatív lett a hangulat az irányadó európai börzéken, és a magyar tőzsdén is. A forint piacán a keddi brutális kamatemelés érezteti a hatását, kis mértékben, de erősödött a magyar fizetőeszköz.
Részvény / Deviza / Áru Matolcsy Györgyék ezt elintézték: jól sikerült a nap Budapesten
Privátbankár.hu | 2022. június 28. 17:41
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 979,65 pontos, 2,48 százalékos emelkedéssel, 40 481,51 ponton zárt kedden.
Részvény / Deviza / Áru Csodát várnak Matolcsy Györgyéktől? Újra 400 forintnál az euró
Gáspár András | 2022. június 28. 11:35
Nehéz helyzetben van az MNB, egy nappal az újabb forintárfolyam-mélypont után kell valami olyat mondani a mai kamatdöntő ülésen (vagy az után), ami segíthet megfékezni az egyre inkább elszálló inflációt. A piacon vannak tippek arra, mit kellene tenni, és a forint egyelőre erősödéssel fut neki a délutáni bejelentésnek. A tőzsdék szép pluszban vannak, az energiaszektor egész jól húz - kérdés, hogy most kell-e kivenni a profitot?
Részvény / Deviza / Áru Megint növekedett a 4iG saját részvény állománya
Privátbankár.hu | 2022. június 28. 09:25
Sávátlépés nem történt. 
Részvény / Deviza / Áru Szomorkodhatnak a Mol-, örülhetnek a Richter-papírok tulajdonosai
Privátbankár.hu | 2022. június 27. 18:33
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 89,12 pontos, 0,23 százalékos emelkedéssel, 39 501 ponton zárt hétfőn.
Részvény / Deviza / Áru Mi lesz itt? Már 404 forintnál is többet kellett fizetni egy euróért!
Csabai Károly | 2022. június 27. 11:53
Lesz dolga Matolcsy Györgyéknek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának keddi ülésén, mivel a hazai fizetőeszköz szabadesését a múlt csütörtöki rendkívül kamatemelés sem állította meg, hétfő délelőtt már a 404-es szint fölé került, újabb negatív rekordot felállítva ezzel. Az OTP viszont szárnyal, miként a Mol kivételével a többi hazai blue chip is. Az arany drágulással, az olajfajták viszont vegyesen reagáltak az Oroszországgal szembeni újabb szankciók lehetőségére. A kriptoeszközök ugyanakkor szinte kivétel nélkül erősödnek. 
Részvény / Deviza / Áru A megszokottnál kevesebb saját részvényt vett a 4iG
Privátbankár.hu | 2022. június 27. 09:26
Míg az elmúlt hetekben rendre 15 ezer darabos pakkokat vet a 4iG, ezúttal 10 ezer alatti saját részvény vásárlásról adott hír.
Részvény / Deviza / Áru Lába kelt százmillió dollár értékű kriptopénznek
Privátbankár.hu | 2022. június 25. 09:54
Ez hónapok alatt már a harmadik hasonló nagyságrendű eset.
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG