Története során először át tudta lépni az 1000 milliárd dolláros szintet az Alphabet részvénye csütörtökön. Az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások lezárása és az elmúlt napokban publikált kedvező negyedéves vállalati eredmények megágyaztak az újabb tőzsdei hossznak, amely egyik haszonélvezője a Google felett álló vállalat lett. A vállalat papírjai a csütörtöki kereskedésben közel egy százalékkal nőttek, és elérték az 1450 dolláros szintet, így a társaság összesített kapitalizációja meghaladta az 1000 milliárdos értéket. Az összeg nagyságát talán jól szemlélteti az a tény, hogy a teljes magyar tőzsde kapitalizációja az OTP-vel, a Mol-lal, a Richterrel, a Magyar Telekommal, vagy épp a Mészáros Lőrinc féle Opus-szal összesen nem éri el a 30 milliárdot.
A sorban az első ilyen társaság az Apple volt, amely 2018 augusztusában lépte át az 1000 milliárdos határt, pedig a Google akkor is ott toporgott, és előzetesen több szakértő is úgy vélte, hogy ők lehetne az első ilyen értéket elérő cég. Akkor a versenyfutásban az Amazon is esélyesnek látszott a történelmi elsőségre, ám az iPhone gyártója lett végül a befutó, igaz a másik két technológiai gigász is elérte később az 1000 milliárdos szintet.
Volt már 1000 milliárdos cég Kínában is
Érdekesség, hogy ha a Wall Streeten túlra tekintünk, akkor találkozhatunk olyan vállalattal, amely nagyon rövid időre a lélektani érték felett volt. 2007-ben a gazdasági válság előtti, a mostanihoz hasonló nagyon optimista hangulatban vezették be a tőzsdére a PetroChina részvényeit, amely a piacra lépéskor 1000 milliárdos kapitalizációval startolt, ám ezt már az első napon sem tudta tartani. Később a gazdasági válság, és a kínai tőzsde mélyrepülése is megtépázta az ázsiai olajcég értékét, így ma a bevezetéskori kapitalizációjának csak a töredékét éri. A tőzsdére lépésekor a részvények értéke megközelítette a 40 jüanos szintet, míg manapság már a 6 jüant sem éri el.
Az olajvállalatok irányába elkalandozva azt is érdemes megemlíteni, hogy az Egyesült Államokban is nagyon sokáig a szektor egyik prominense, az ExxonMobil nevű olajipari mamutcég volt a legértékesebb. Ez azonban csak a 400 milliárdos szintet tudta átlépni 2014-ben (igaz, akkor még az Apple-nél többet ért), a csúcshoz képest viszont ők is sokat vesztettek, hiszen akkor 100 dollár felett jegyezték a papírokat, ma pedig 70 dollárt sem ér a részvény.
Tavaly év végén lépett piacra a legértékesebb vállalat
A világ legértékesebb tőzsdei vállalata viszont szintén egy olajvállalat, a Saudi Aramco. A szaúdi társaságot 2019 november végén vezették be a rijadi tőzsdére, majd a következő hetek szárnyalásának köszönhetően december közepén elérte a vállalat kapitalizációja a 2000 milliárdos szintet.
Ami a technológiai óriásokat, és az amerikai piacot illeti, a fentiekben írtunk arról, hogy az Apple volt az első, amely elérte az 1000 milliárdos szintet, majd az Amazon is követte őket. A Google (Alphabet) viszont a most elért árfolyamemelkedéssel nem a harmadik ilyen amerikai cég lett. Korábban ugyanis a Microsoft már túllendül az említett határon. Ha viszont a mostani rangsort megnézzük, akkor az Alphabet mégis a dobogón szerepel, hiszen Jeff Bezos cége hiába érte el korábban az 1000 milliárd dolláros kapitalizációt, később az Amazon részvények visszacsúsztak, így most csak a negyedik legértékesebbnek számítanak a Wall Streeten.
Érdekesség, hogy a Google alapítói, Larry Page és Sergey Brin, akik sokáig a vállalat operatív vezetésében is oroszlánrészt vállaltak, a decemberben adták át teljesen a stafétát, így az új vezető Sundar Pichai egyből egy kiemelkedő rekorddal indíthatta vezérigazgatói pályafutását.
A szakértők szerint a Google sikere három nagyon erős pilléren nyugszik, amelyek a jövőben is komoly perspektívát jelent. Így továbbra is ők az online reklámpiac királyai, emellett a mobiltelefonokon futó Android operációs rendszert is sokan fejőstehénnek látják. Emellett az elmúlt időszakban rohamtempóban fejlesztették felhő alapú szolgáltatásaikat, amelyből a jövőben egyre több bevételük lehet. A fenti core tevékenységeknek tekinthető üzletágak mellett viszont, mint egy polip, egyre több területen ott vannak az Alphabet csápjai. Igaz, ezek között több olyan terület is volt, amely eddig csak vitte a pénzt, mint az önvezető autók vagy a gyógyszerfejlesztés. Az ilyen gigászoknál persze ez nem példa nélküli, ha megnézzük a legdrágább vállalatok éllovasait, az Apple, az Amazon és a Microsoft is számos olyan fejlesztésbe belefogott, amely utólag óriási pénztemetőnek bizonyult.
Intel szárnyalás. 13,6 milliárd dolláros bevétel. 
