Két nagy bukta
A téma apropója egy múlt heti esemény, nevezetesen a LinkedIn részvénye, amelyik a negyedéves eredmény megjelenése után az előző napi záróárhoz képest 40 százalékkal lejjebb nyitott. Ez különösen ijesztő, egyrészt azért, mert ha ilyen rövid idő alatt ekkora mozgások vannak, akkor ez a kockázat gyakorlatilag semmilyen lehetséges hozam mellett nem elfogadható, másrészt ha a befektető meg is fogadja örökös tanácsunkat, miszerint alkalmazzon veszteség limitáló stopot, itt az sem segít, hisz a piac átugorja, nem tud teljesülni.
|
| LinkedIn. Óriási rés |
Ehhez hasonló, de még pusztítóbb esemény tavaly történt, amikor a biztonságosnak hitt svájci frank miatt mentek tönkre sokan, sőt esetenként pénzük többszöröse lett a veszteség. És nem feltétlenül azért, mert teljesen felelőtlenek voltak, hisz egy svájci jegybankár szava a múltban igen komolynak számított, és mint kiderült, hamis biztonságot sugallt.
A svájci balhé
A jegybank évekig fenntartotta az 1,2 frankos árfolyamgátat az euróhoz képest, és amint az árfolyam odatapadt, rendszeresen megerősítette, hogy továbbra is fenntartja, még ha ez költséges is neki. Ezek után egy pillanat alatt, minden kármentés nélkül, a lehető legbrutálisabb módon szegték meg a jegybankári szót és okoztak óriási kárt a piacon.
Ez persze egyedi eset, csak annyit jelent, hogy az adott szó ezen a szinten már nem vehető figyelembe, a piaci kockázatot úgy kell tekinteni, mintha nem léteznének ezek az ún. árfolyamgátak. Ehhez végül is hozzá lehet szokni, az államok, jegybankok által „garantált” árfolyamokat lebegőnek kell tekinteni, vagyis olyannak, amely bármely irányba nagymértékben elmozdulhat.
Hozaméhség
Sokkal nehezebb azonban a befektető dolga, ha a normál piaci kockázatokat akarja úgy kezelni, ahogy pár évvel ezelőtt, vagy az elmúlt évtizedekben tette. A váratlan, nagymértékű, réssel történő elmozdulások esélye megnőtt, olyan befektetéseknél is (nagyobb, komolyabb részvények, egyes kötvények), ahol ez korábban nem volt jellemző.
Ennek gyakorlatilag egyetlen oka van: a válság, azaz 2008 óta végtelenül alacsonyak, esetenként negatívak az ún. kockázatmentes eszközök hozamai, ezért óriási hozaméhség alakult ki. Ez megnövelte a keresletet a kockázatosabb kötvények iránt is, valamint a részvénypiacra terelte a pénzt, ahol az árak magasra emelkedtek, egyes esetekben erősen elszakadtak a fundamentumoktól, a cég profittermelő képességétől.
Az ok
Ez a folyamat ráadásul rendkívül hosszú ideje, 7 éve tart. A befektetők megvesznek egy-egy kötvényt, ha az 8-10 százalékos hozamot ígér, és könnyelműen eltekintenek attól, hogy megvizsgálják, mi áll mögötte. Hogy csak a hazai piacon maradjunk, ott volt a Quaestor, a BTel vagy akár az E-Star kötvénye.
A részvények piacán pedig arról van szó, hogy mint minden hosszan tartó emelkedésnél, egyes papírokhoz legendákat kezdenek gyártani, legtöbbször a végtelen növekedési kilátásokkal kábíthatók a befektetők. Így némelyik papír teljesen extrém árazását megmagyarázzák, még ki is számítják, hogy a hatalmas növekedési ütem mellett mikor lesz már nem is olyan drága a részvény. Csakhogy az a bizonyos növekedés vagy megvalósul, vagy nem, és ha csak a legkisebb légy is berepül a levesbe, a részvény hirtelen csak töredékét éri. Ez történt most a LinkedIn esetében is: elmaradni látszik a csoda, egyből lefeleződik a részvény.
Elkerülhető
Hogy lehet az ilyen buktatót elkerülni? Nem könnyű, nagyon nagy odafigyelésre van szükség. Tulajdonképpen magasan értékelt piac mellett általában is érdemes kerülni az egyedi részvény kockázatát, vagyis ha valaki részvényvásárlásra adja fejét, jobb, ha nem egyfélét vesz. Emellett meg kell vizsgálni a cég számait: ha az árbevételhez és a profithoz képest irreálisan magas a részvényár, inkább kerüljük, mert felmérhetetlen a tényleges kockázat.
Ne felejtsük, 7 éve emelkednek a tőzsdék, nagyon hosszú idő. Természetesen emelkedhetnek akár még ugyanennyi ideig is, de a kockázatok egyre növekednek, nem ilyenkor kell az elment hajó után szaladni, még akkor sem, ha nincs helyette semmilyen értelmezhető befektetési lehetőség. Előbb-utóbb úgyis lesz olyan, ahogy eddig mindig volt, amikor az árak a mélybe zuhannak, és még igen alacsony értékeltségek mellett is nagy lesz a pesszimizmus. Akkor lehet nyugodtan megvenni az ilyen papírokat, és üldögélni rajtuk pár évig.
Véget érhet a hibrid korszak. 
