A forint korábbi páratlan erősödése már múlt héten kifulladt, és eurónkénti 312-313 közötti legjobb érték után gyengülés következett, amelyet a 315-ös fontos technikai szint sem tudott megállítani. Tegnap aztán az MNB kamatdöntő ülése után hirtelen összeomlott az árfolyam: 316-ról 319-re változott a kurzus, ráadásul a gyengülés ma sem állt meg.
|
| Euró/forint, egy hónap |
A pánikszerű eladási hullám nem tűnik indokoltnak, hisz tegnap sor került 2011 óta az első monetáris szigorító lépésre. A piac attól ijedt meg, hogy elhangzott: nincs deklarált kamatemelése ciklus, egyedi döntések születnek a kamatdöntő üléseken. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehetnének további kamatemelések, szigorítások a közeljövőben, inkább arról van szó, hogy a jegybank alkalmanként vizsgálja, milyen lépés szükséges ahhoz, hogy inflációs célja teljesüljön.
A piaci reakció alapján nem kizárt, hogy a kamatemelési ciklus megindulásában reménykedve sokan nyitottak a forint erősödésére játszó pozíciót (ez magyarázhatja a korábbi, igen heves emelkedést), és azt tervezték, hogy a bejelentés után tömegesen zártak. Ezt meg is tették, csak éppen vevők nem voltak, így a mélybe taszították az árfolyamot.
Jelenleg 319,70 a kurzus, így megközelítette a következő, 320-as lélektani szintet. Ha ez sem tartaná meg, akkor a tavaly második félévi gyengélkedés nem lenne egyedinek, lezártnak tekinthető, egyelőre azonban jó esély van arra, hogy egy nap alatt 4 forintos gyengülés után korrekció következik.
|
| Euró/forint, 3 év |
Kezdetben a BÉT-en is az ijedelem jelei mutatkoztak, ez azonban enyhült a délelőtt folyamán. A közel egy százalék mínuszban is járó OTP már csak mérsékelt mínuszt mutat 12 720 forinton. A tavalyi éves jelentés kijövetele óta a papír nagyon erős, masszívan mindenkori csúcsa közelében mozog.
A Mol kis pluszban van 3310 forinton, a Richter viszont bő fél százalékkal gyengül 5265 forintig, a Telekom pedig 0,7 százalékot csökken 468,5 forintig.
Az európai részvénypiacok ma nem találnak irányt, a kötvénypiac azonban továbbra is egyre szélsőségesebb irányba halad, legalábbis ami a fejlett európai országok állampapírjait illeti. A legkülönösebb a német 10 éves kötvény hozama, ami már -0,04 százalék, vagyis érzékelhetően a negatív tartományban van, amire csak egyszer volt példa, 2016-ban.
Adók és járulékok befizetése által 13,5 milliárd forinttal növeli a magyar költségvetés bevételeit. 
