Az arany-ezüst hányados (gold-silver ratio) a befektetők régi kedvence, azt jelzi, egy uncia arany árából hány uncia ezüstöt lehetne vásárolni – foglalja össze az angol nyelvű Investopedia szócikke. A gyakorlatban ez egyszerűen azt jelenti, hogy elosztjuk az arany árát az ezüstével. Jelen pillanatban 1210 dollár osztva 16,8 dollárral, azaz az eredmény 72. De mire is jó ez?
Olcsó, de nem annyira
Amint grafikonunkon látható, ez a hányados az utóbbi 30 évben nagyon sokféle értéket felvett már, nagyjából 30 és 103 között. Vagyis volt, amikor egy uncia aranyért 30, máskor 103 uncia ezüstöt lehetett kapni, jelenleg pedig 72 ez a szám. Pár hete még 74 volt. A jelenlegi szint hat éves, 2009 eleje óta nem látott rekordnak számít. Vagyis jelenleg sok éves viszonylatban az ezüst viszonylag olcsó az aranyhoz képest.
Ám nem kirívóan olcsó: a hányados átlaga 30 évre visszamenőleg 65,5 dollár, 15 évre pedig 60,5 dollár volt, ehhez képest már nincs olyan óriási kilengés. Igazán szélsőségesnek a grafikon alapján inkább valahol 80 körül tűnik ez a mutató, illetve a másik oldalon, lent 40-45 dollár körül. De ez sem szentírás: ahogy megfigyelhetjük, 1990 körül több éven át volt 70, sőt 80 felett.
Az a fránya idő
Ha akkor a hányados csökkenésére, tehát az ezüst relatív drágulására játszott volna valaki, akkor veszít rajta, vagy legalábbis több évig a pozícióban ragad. Az időtényező ugyanis fontos, ha sokáig nem jön be, amit vártunk, akkor, ha máson nem is, a kamatokon veszítünk. (A korábbi évszázadokban egyébként volt, hogy csak 15, vagy 12 volt az arány, tehát a másik irányú spekulációnál is lehetnek kockázatok.)
A hányadosra egyébként úgy lehet játszani, hogy ezüstöt veszünk és aranyat adunk el (ha csökkenést várunk), és aranyat veszünk, ezüstöt adunk el, ha növekedést. Ezt különböző származékos termékekkel lehet elérni: CFD-k, opciók, certifikátok. Esetleg az ETF-nek nevezett tőzsdén kereskedett alapok, amelyekből létezik short (eladási) verzió is.
Amikor arany bogaram ezüstöt vesz
Elvileg legegyszerűbb a Budapesti Értéktőzsdén forintban certifikátokat vásárolni, van bevezetve aranyra és ezüstre is, ám a választék csekély. Aki ilyesmivel komolyabban foglalkozik, előbb-utóbb külföldön fog körülnézni, például a Frankfurti Tőzsdén, ahol a hazai kínálat sokszorosa található meg. Egy másik taktika szerint egyszerűen inkább vegyél ezüstöt, mint aranyat, ha az ezüst olcsónak tűnik, és fordítva. A két fém szinte mindig együtt mozog, de a változás mértékében van különbség.
Előszeretettel használják ezt az angolul „aranybogaraknak” (gold bugs) nevezett aranyhívők vagy aranymániákusok is, a fizikai fém nagy barátai. Az Investopedia példája szerint, ha egy uncia aranya van valakinek, és az arany/ezüst hányados felmegy 100-ra, akkor elcseréli 100 uncia ezüstre. Ha ezután valamikor leesik a hányados ötvenre, elcseréli az ezüstöt két uncia aranyra, és máris megduplázta vagyonát. Aranyban számolva persze, az arany dollárárfolyama eközben mellékes.
Szakemberre is bízhatjuk
Az ezüsttel kapcsolatban még azt is meg szokták említeni, hogy az jelentős mértékben ipari fém is, így árfolyamát jobban vagy másképpen befolyásolja a gazdasági fellendülés vagy visszaesés, mint az aranyét.
Egy harmadik befektetési megoldás: hagyjuk a fenébe az egészet. Ne foglalkozzunk certifikátok lejáratával, küszöbszintjével, kiütődésével vagy tőkeáttételével, sem a fizikai arany tárolásának problémáival, rábízzuk az egészet a szakemberekre. Valamely befektetési alapon keresztül tehetjük ezt meg, egy ilyen konstrukció kezelőjével nemrég készítettünk interjút. Magyarországon azonban csak kevés, bő féltucatnyi árupiaci alap létezik, itt látható, melyek nyertek nemrég Privátbankár Klasszis 2015 díjat.
(Az olajfajták közötti árkülönbségről itt írtunk.)
(Fotó: Wikimedia Commons) |