Az uniós országok nemzeti betétbiztosítási programjai egy közös irányelv értelmében személyenként és hitelintézetenként legalább 100 ezer euró értékben kötelesek kártalanítani a betéteseket.
Biztonságban a magyar betétek |
Magyarországon az OBA (Országos Betétvédelmi Alap) aktuális árfolyamon bő 30 millió forintig illetékes minden olyan esetben, amikor fizetésképtelenné válik egy betétgyűjtő pénzintézet. Utoljára 2011 elején, a "Jógazda" Szövetkezeti Takarékpénztárnál befagyott betétek miatt volt dolga az OBA-nak: akkor 5457 ügyfél számára több mint 8 milliárd forintot fizettek ki. Részletek >> |
Nem készült azonban forgatókönyv arra az esetre, ha egy ország kilép az eurózónából - így nincs biztosíték az euróban denominált betétek új valutára történő átváltásakor keletkező esetleges veszteségek ellen.
Görögország viszi rosszba a délieket?
Habár az európai vezetők egyetértenek abban, hogy Görögországnak az euróövezetben a helye, a kilépés lehetősége hetek óta terítéken van. A befektetők attól tartanak, hogy a többi bajban lévő déli ország is esetleg Görögország nyomdokaiba lép és saját valutára való áttérést tervez. A régi-új valutát a gazdaság élénkítése érdekében minden bizonnyal leértékelnék, így a betéteseknek esetlegesen komoly veszteségeket kellene realizálniuk.
A menekülő tőke a bankrendszer összeomlásához vezethet
A veszteségek elkerülése érdekében a befektetők jóelőre kimenekítik pénzüket ezekből az országokból. A válság további mélyülése esetén ha a befektetők megrohamozzák a bankokat és egyszerre akarják pénzüket kivenni, akkor az súlyos csapás lenne az amúgy is fuldokló bankrendszernek. Ez a folyamat akár a bankrendszer összeomlásához is vezethet, mely precedens nélküli lépésekre kényszerítheti az Európai Központi Bankot - mondta a Bloombergnek Alexander Friedman, a UBS szakértője.
A befektetők kétségbeesetten keresnek biztonságos menedéket pénzüknek. Egyes német kormánykötvények hozama zéróra csökkent, Svájcban mesterségesen tartják szinten a túlkereslet miatt elszabadulni készülő árfolyamokat. A befektetők hamarosan akár fizethetnek is azért, hogy Németország vagy az Egyesült Államok gondját viselje pénzüknek - véli Gary Jenkins, a Swordfish Research elemzője.
A befektetőket védő alapokat, az egész betétbiztosítási rendszert nem a teljes bankrendszer bedőlésének estére tervezték. Ha elindul a dominó, szakértők szerint elkerülhetetlen lesz valamilyen beavatkozás.
Elkezdődött
Az EKB adatai szerint 2011. márciusa és 2012. márciusa között összesen 34 milliárd eurónyi betétet menekítettek ki a görög bankrendszerből, ez a teljes betétállomány 17 százaléka. A görög, ír, olasz, portugál és spanyol bankokból összesen 80,6 milliárd euró távozott. Eközben a német és francia bankok betétállománya 6,3 százalékkal, összesen 217,4 milliárd euróval nőtt ugyanebben az időszakban.
Stefan Nedialkov a Citigroup elemzője felhívja a figyelmet: az argentin válság idején hasonló helyzetben, 2000 és 2003 között az argentin bankbetétek 27 százaléka hagyta el az országot. Hasonló mértékű tőkekivonás Spanyolországból, Olaszországból, Portugáliából és Írországból összesen 340 milliárd euró távozását jelentené.
Közös európai betétbiztosítás a megoldás?
A nemzeti betétbiztosítási alapokat jelenleg nem az adófizetők pénzéből, hanem az adott országban működő bankok hozzájárulásából tartják fenn. A hitelintézetek nehéz helyzete miatt azonban nehézkes a források biztosítása. Az EKB adatai szerint a portugál betétbiztosítási alapban jelenleg mindössze 1,4 milliárd euró van, szemben a 164,7 milliárd eurós teljes betétállománnyal.
Egy brüsszeli kutatócsoport szerint megoldást a közös, uniós szintű betétbiztosító program létrehozása jelenthetne. A Bloomberg által ismertetett forgatókönyv szerint Európa legnagyobb bankjainak hozzájárulásával egy átfogó garanciarendszer jöhetne létre, ami fontos eszköze lehet az eurózóna pénzügyi stabilitásának fenntartására akkor is, ha a görögök kilépnének. Francois Hollande francia elnök és Mario Monti olasz miniszterelnök már jelezték, hogy támogatják a tervet.
Az ötlet azonban a közös eurókötvények körül kialakult vitákhoz hasonló csatározáshoz vezethet, hiszen Németországnak és a többi stabil bankrendszerrel rendelkező országnak kellene - legalább is részben - garanciát vállalnia más országok bankjainak bukása esetén.