Török Bálint, a Buda-Cash senior elemzője szerint benne volt a levegőben a S&P döntése, így a pénzpiaci szereplőket nagy meglepetésként nem érhette ez a lépés. A forint árfolyama a leminősítés hírére ugyan gyengült az euróval szemben, de nem olyan drasztikusan, ahogyan azt korábban várni lehetett. Ebben persze szerepet játszik, hogy "a világgazdaság csak fél gőzzel üzemel, hiszen közelegnek az ünnepek". Ettől még a S&P leminősítését persze nem kell karácsonyi ajándékként felfognunk, Török Bálint kérdésünkre úgy nyilatkozott "az az érzésem, nem most akart lépni a Standard & Poor's, de a magyar gazdaságpolitikai történések miatt mégis most cselekedtek".
Nem biztos, hogy most akart lépni az S&P
A hitelminősítő indoklásában a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatóságának csökkenését emelte ki - sőt szót ejtett a jegybanktörvényről, amivel hosszabban is foglalkozott és megemlítette az Alkotmánybíróság működését is. Török szerint szokatlan, hogy egy hitelminősítő ilyen dolgokkal is foglalkozik az indoklásban - ez pedig mindenképpen intő jel lehet a "pénzvilággal szemben igen dacosan viselkedő magyar kormány" számára, és mutatja azt is, hogy hitelminősítők igenis tudják, mi zajlik Magyarországon.
Forrás: NAVA |
"Úgy látom, mintha a kormány direkt szembeszállna a main-stream felfogással, a pénzpiacokkal" - vont mérleget az elmúlt pár hét eseményéről a Buda-Cash elemzője, aki szerint nem konkrétan a gazdasági jelzőszámokból következett a leminősítés. Az elemző szerint ha a Fitch nem lép ma, akkor vélhetően megvárják a következő év végét a döntéssel.
Sajtóinformációk szerint a Fitch már értesítette a leminősítésről szóló határozatáról a magyar kormányt, de ezt tegnap Pleschinger Gyula, pénzügypolitikáért felelős államtitkár cáfolta.
Unortodoxia és dacosság
Csak idő kérdése, hogy mikor látja be a kormányzat, hogy a nemzetközi pénzpiaci szereplők körében az unortodox magyar gazdaságpolitika nem aratott osztatlan sikert, és hogy a jegybanki függetlenségről alapvetően mást gondolnak Nyugat-Európában, mint idehaza. Török szerint a piacok még nem fordultak el teljesen Magyarországtól, de a különutasságot nem fogják sokáig türelemmel nézni.
Le kell számolni a "dacossággal, legalább is a józan ész ezt diktálja" - jegyezte meg Török Bálint, aki szerint még mindig nagy az esély rá, hogy Magyarország megegyezzen az EU-val és az IMF-fel, mint hogy nem, bár mint elmondta, most már nagyobb esélyt lát arra, hogy januárban mégsem születik megállapodás, mint pár hete. Az is valószínű, hogy a 2008-ashoz hasonlóan egy készenléti hitelmegállapodást kell kötnünk, ez valószínűleg megnyugtatná a befektetőket is. Török Bálint reményét fejezte ki, hogy megegyezés születik januárban az EU/IMF és a magyar kormány között, hiszen az nagyban megkönnyítené az ország jövő évi finanszírozhatóságát - az ÁKK azon terve, hogy a piacról finanszírozzuk magunkat, változatlan ugyanis, noha a kötvények aukciós naptárában nem lesznek jövőre lejáratok, az ÁKK ugyanis a futamidőket és a mennyiségeket az adott piaci körülményeknek megfelelően fogja meghatározni 2012-ben.
Az S&P rólunk döntött, nem Európáról
Török szerint aki magyar állampapírba fektetett, az valószínűleg tisztában volt vele eddig is, hogy mi zajlik Magyarországon, az újabb leminősítés ezen nem sokat változtat. A magyar államkötvények ráadásul leginkább feltörekvő piaci alapokban vannak, ahol nem jelent problémát, hogy két hitelminősítő is bóvliba vágta az adósosztályzatunkat - legalább is ez nem vonja maga után azt, hogy a magyar papírokat automatikusan ki kellene dobni ezekből az alapokból. A külföldi állampapír-tulajdonosok közül, aki már akarta, el kezdte leépíteni a magyar állampapír-állományát, ebben drasztikus változás nem várható.
Matolcsy tárcája a döntést követő úgy kommentálta a döntést, hogy az nem Magyarországról, hanem az euró válságáról szól. Az elemző szerint az NGM reakciója "túlzó", sőt ilyen állításokat "egy minisztériumi közleményben nem is biztos, hogy le szabadna írni", Török Bálint szerint egyértelmű, a döntés Magyarországról szól, nem Európáról.