A hazai gazdasági áttekintés nem egy hálás feladat, a gazdaságunk ugyanis leszakadóban van. Szlovákia, Lengyelország, a balti államok is elhúznak mellettünk - mondta Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház elemzője a társaság sajtóbeszélgetésén. A magyar gazdaságban nem érzünk lendületet, nincsenek olyan momentumok, amelyek a gazdaságot kihúzhatják a bajból, nincsenek húzómotorok. Maximum a kedvező időjárás lendíthet a mezőgazdaságon, de annak súlya a gazdaságban kicsi – tette hozzá.
Külföldi tőke nélkül nagyon nehéz
A fogyasztás nem indul be, a beruházási aktivitás alacsony volta még öt-tíz éves távlatban is problémákat okozhat. Erős bizalmi válság van Magyarországgal szemben a kormány gazdaságpolitikai lépéseinek köszönhetően, külföldi működőtőke nélkül pedig nagyon nehéz lesz növekedési pályára állítani a gazdaságot. A jó hír, hogy az eladósodottság javul, és egyelőre nincsen kilátásban olyan újabb gazdaságpolitikai intézkedés, ami visszaesést hozhat.
Kockázat viszont, hogy március körül új jegybankelnökre lesz szükség. Ami az IMF-et illeti, a Buda-Cash kezdeti, februári optimizmusát „teljesen el lehet felejteni”, most úgy vélik, valószínűleg csak akkor lesz megállapodás, ha ezt a körülmények, például valamilyen külső sokk kikényszerítik. Az alapkamatban további 25 bázispontos csökkenés jöhet.
Örülhetünk a legkisebb növekedésnek is
A gazdaság teljesítménye egyre aggasztóbb, lassan annak is örülhetünk, ha bármiféle növekedés lesz. A forint annak ellenére erős, hogy csupa rossz hírek érkeztek, ezek egyelőre nem jártak sem forintpiaci, sem állampapír-piaci következményekkel, de ez lehet, hogy nem lesz midig így. Egyelőre igen jelentős a forintban jegyzett államkötvényeknél a külföldiek részesedése.
Ami a nemzetközi gazdaságot illeti, az USA-ban javul a gazdaság teljesítménye, a legfrissebb GDP-adat két százalékos növekedést mutat, de a beruházási aktivitás gyengül. Ha más nem, a hitelminősítők rákényszeríthetik a döntéshozókat a megegyezésre a fiskális szakadékkal kapcsolatban, hasonlót már bő egy éve is megtapasztalhattunk.
Görögország távozhat
Az Eurozóna válságából a kilábalás hosszú lehet, az alapproblémák változatlanul jelen vannak, bár érdemi előrelépések is történnek. „Pesszimisták vagyunk az eurozóna jövőjét illetően rövid távon, de az Eurozóna szétesésétől nem tartunk. Görögország ugyanakkor elhagyhatja az Eurozónát, az ottani eladósodottság fenntarthatatlan” – mondta Tóth Gergely.
Az ECB folytathatja a kamatcsökkentést decemberben vagy jövő év elején. Kínában a hard landing (kemény landolás) várhatóan elkerülhető, a GDP növekedése fokozódhat. A kínai gazdaságpolitika úrrá lehet a nehézségeken.
Az USA lakáspiaca jó választás
Török Bálint részvényelemző szerint a magyar részvénypiac lehetőségei nagyon szűkek, szerinte inkább a külföldi piacokon érdemes keresgélni. Külföldön pedig inkább Amerikát súlyoznák felül és Európát alul, mert a tengerentúlon legalább éves szinten két százalékos, Európában viszont mínusz 0,5 százalék körüli növekedés várható a következő negyedévekben. Az ázsiai és más feltörekvő piacokon heterogén teljesítményre számítanak, már nem lehet a régiókat együtt kezelni.
Az USA-ban minden jel arra mutat, hogy a lakáspiac elindult felfelé a mélypontról, szerintük a portfólióban most van helye amerikai építőipari cégeknek, mint a Home Depot vagy a DR Horton. Az USA technológiai szektorából a Buda-Cash is egyes cégeket válogatna ki, bár a szektor egésze is kedvező értékeltségűnek tűnik. Az Apple szerintük ezen az áron nem biztos, hogy vételre érdemes, az Intel pedig alacsony tabletpiaci jelenléte miatt veszélyes. Így inkább a Google és az Oracle tűnik kedvező választásnak. A Google-nál az Android térnyerése a hívószó, az Oracle esetében pedig az erős szoftverüzletág és a felhő alapú szolgáltatások, a nyomott árfolyam.
Vegyünk Obama-részvényeket
„Obama-részvényeknek” számítanak a megújulóenergia-részvények is, a védelmi szektort viszont inkább shortolásra javasolják. Obama megválasztásával ugyanis várhatóan nagyon alacsony szintre csökkennek majd a védelmi kiadások az USA-ban.
Ha nem lesz csőd, jó lesz, ha lesz, nem lesz jó
Európában az autóipari beszállítók, mint a Continental, profitálhatnak a globális keresletből. A kontinens távközlési részvényeit a magas osztalékhozam miatt preferálják, bár sok cég jelentett már be osztalékcsökkentést, van olyan is, amelyik megbirkózott a helyzettel. Ilyenek a török Turk Telekom, a belga Belgacom és a lengyel Orange Polska (TPSA). Kínában olyan részvényeket tartanak jónak, amelyek a kínai belső piacra termelnek.
Az Eurozóna államkötvényeit nem ajánlják, korábbi belga és spanyol ajánlásuk után volt egy rally, de az valószínűleg már lefutott. Magyar kötvényekről inkább lehet szó, ha nem lesz államcsőd, akkor az infláció felett 3-4 százalékpontot fizető, 3 és 5 éves Prémium magyar államkötvények nagyon kedvezőek lesznek – mondta Török Bálint.
Az OTP kiesett a pixisből
A vállalati kötvényeket az E-Star megrendülése óta nehéz ajánlani, nem is nagyon vannak hasonló papírok, de a nagyvállalataink devizakötvényeit (Mol Magnolia, OTP Opus) még midig megérheti megvenni. A Richter devizakötvényeinek hozamszintje viszont már nem olyan vonzó, azt már nem ajánlják.
A hazai részvénypiacot az itteni gazdaságpolitika miatt alulsúlyozásra ajánlják, szerintük a cégek mindegyikéhez olyan kockázatok kapcsolódnak, amelyeket nem érdemes vállalni. A gazdaságpolitika improvizáción alapul, a kormány nem törekszik arra sem, hogy az IMF-megállapodás ügyében közeledjenek a felek álláspontjai. Az OTP lehetett volna az IMF-megállapodás és az abból következő kiszámíthatóbb gazdaságpolitika nagy nyertese, de nem ez történt, így a Buda-Cash korábbi kedvence kikerült az ajánlott részvények köréből. Ráadásul ott van még a bankadó tartóssá tétele, a tranzakciós illeték emelése is.
A négy és feledik blue chip
A „négy és feledik magyar blue chip”, az Egis tűnik még mindig vonzónak, bár ezt is kedvezőtlenül érinti a környezet, de értékeltségi mutatói nagyon alacsonyak. Ez azonban az egyetlen nagyobb magyar tőzsdei részvénytársaság, amelyet jelenleg ajánlanak. A Richter kikerülése a Morgan Stanley indexből még hetekig vagy hónapokig nyomaszthatja az árfolyamát. A Molnál részben a horvátországi történések miatt mondják, hogy nem érdemes venni, részben pedig ezt a céget most érték utol a különadók.
Bár a magyar gazdasággal kapcsolatban nem túl pozitívak a kilátások, a forint eléggé jól viseli a rossz híreket. Miért is erős a forint? – tette fel a kérdést Taracky Andrej devizaüzletág-vezető. A magyar alapkamat a világranglistán a 47. legmagasabb, ilyen szempontból nézve nem is tűnik magasnak.
Előttünk Örményország és Botswana
Az alacsony fejlett piaci kamatszintek miatt elindult egy hozamvadászat, a befektetők kockázatosabb területekre vándorolnak és magasabb hozamú papírokat keresnek, mint amilyenek a magyar kötvények is. A forint viszonylag erős, például az utóbbi egy év átlagárához képest is.
A forinthitelesek is meg vannak lőve
Az erős forint jó lenne az importőröknek – ha lenne belföldi fogyasztás –, és persze kedvező a devizahiteleseknek is. Csakhogy még így is növekszik a rosszul teljesítő hitelek aránya, és megjegyezte, hogy a forinthitelek körében hasonlóan magas a nemfizető hitelek aránya, mint a devizahiteleknél. Ebből látszik, hogy nem is feltétlenül annyira a devizahitel, hanem általában az eladósodás a probléma az országban.
Az exportőröknek persze egyáltalán nem kedvez az erős forint, pedig az export volt eddig a húzóágazat az országban. (A másik két mozgatórugó, a beruházás és a fogyasztás, gödörben van.) Az erős forint munkahelyeket veszélyeztet, és ha elveszítik a munkahelyüket a dolgozók, még nehezebb hitelt visszafizetni, mintha gyengülne a forint, de lenne munka – jegyezte meg Taracky Andrej.
A következő fordulópont márciusban várható
A csökkenő kamatszint is várhatóan érezteti majd a hatását előbb-utóbb a forint árfolyamában, és ez devizahiteleink arányának csökkenése miatt a költségvetésre is kevésbé hat. A külföldi államok is sorban igyekeznek gyengíteni saját devizájukat. Nálunk ennek még nagy tere van, pláne ha még valamilyen külső sokk, bizalmi válság is társul ehhez, és a befektetők eladják magyar állampapírjaikat.
Ha pedig a jegybanki tartalék apad, ami elképzelhető, az is felgyorsíthatja a forint gyengülését. Egyáltalán, kardinális kérdésnek nevezték a Buda-Cash elemzői, hogy mi lesz márciustól, kikerül a jegybank élére, mi lesz az ország devizatartalékaival.
A háború lezárásáról is beszélt. 
