Oszlik a homály a 3400 tonnás német aranytartalék körül

A német jegybank, a Bundesbank 3396 tonna aranykészlettel rendelkezik. Ebből 1536 tonna, azaz 45 százalék van az USA-ban, amelyet az ottani jegybank szerepét betöltő Fed őriz – mondta el Carl-Ludwig Thiele, a bank igazgatósági tagja nemrég a DPA hírügynökségnek. Az aranyból további 450 tonnát Londonban, 374 tonnát Párizsban őriznek, csak a többit, a készlet majdnem harmadát kitevő 1036 tonnát tartják Németországban, frankfurti trezorokban.

Ezekbe a trezorokba nem lehet bemenni

Korábban sok más szám és pletyka keringett az arannyal kapcsolatban, egyes összeesküvés-elméletek még azt is felvezették, hogy esetleg már nem is létezik vagy nincsen meg mind, esetleg kölcsönadták valakinek, ezért folyik a titkolózás. A jegybankot hivatalos támadások is érték az aranykészlet miatt, tavaly az ország számvevőszéke kritizálta a hatalmas kincs kezelésének átláthatatlanságát.

Parlamenti képviselők pedig meg kívánták tekinteni azt, de Párizsban és Londonban nem jutottak be a trezorokhoz, csak New Yorkban. Most Thiele azt mondta, hogy a következő években évi 50 tonnát hoznak majd haza a sárga fémből, és tárgyalásokat folytatnak arról, hogy ellenőrizhessék a külföldön maradó aranykészleteket.

A koreai háborúval kezdődött?

A szóban forgó aranykincs nem csekély, főleg hogy a jóval nagyobb USA készlete háromszor ekkora sincsen, csak 8133,5 tonna, utána mindjárt a németek következnek a világ országainak sorában. (Mögöttük közel ezer-ezer tonnával lemaradva az olaszok és a franciák jönnek, az ötödik helyen álló Kínának már csak 1040 tonnája van, alig előzi meg ezzel Svájcot). A német készlet összértéke 132,9 milliárd euró volt tavaly év végén, amiből minden egyes németre 45 gramm jutott fejenként, ennek értéke 1925 euró mindenkire – írja a Wirtschaftswoche című hetilap online kiadása.

De honnét is származik ez a sok arany, és miért tárolják külföldön? A lap szerint a készlet nagy része az ötvenes és hatvanas években gyűlt össze, mégpedig a koreai háború nyomán. Ekkor ugyanis nagy volt a kereslet a német áruk, főleg gépek és járműipari termékek iránt, ami komoly kereskedelmi mérlegtöbbletet eredményezett a partnerekkel szemben. Az akkori elszámolási rendszer szerint pedig (European Payments Union, EPU) ezt aranyban kellett rendezni, így az ország tartalékai növekedtek. Ezen kívül az IMF (Nemzetközi Valutaalap) is vásárolt német márkát arany ellenében a hatvanas években, hogy tartalékait feltöltse.

Hidegháborús beidegződések

Hogy miért is vannak még mindig főleg külföldön az aranytartalékok, azt változatlanul főleg a hidegháborúval indokolják. Korábban erősen tartottak attól, hogy egy esetleges háború esetén az arany gyorsan a szovjet csapatok kezébe kerülhet, a New Yorkban tárolt készlet viszont bármely válság esetén gyorsan lehetett volna dolláralapú üzletek fedezete. Hogy milyen okok szólnak még mindig a készletek külföldi tárolása mellett, ezzel kapcsolatban viszont a Bundesbank viszont csak ködös válaszokat ad.

Az arany árfolyama az elmúlt fél évben

 

Az arany kölcsönbe adásának kérdése is régen borzolja a kedélyeket és pletykák forrása. A Bundesbank mérlegében az „arany” helyét már 1999 óta felváltotta az „arany és aranyra szóló követelések” elnevezés. Tényleges kölcsönüzletekről 1997-ből tudnak, és azok is valószínűleg csak a készlet „százalékban egy számjegyű”, kisebb része erejéig folytak.

A pletykák még tartják magukat

Egy közelmúltbeli Bundesbank-nyilatkozat szerint pedig 2008 óta nem adtak kölcsönbe aranyat. Az arany sorsával, esetleges eltűnésével kapcsolatos pletykák a lap szerint addig nem is fognak megszűnni, míg a német parlamenti képviselők be nem jutnak a jelenleg állítólag nem látogatható párizsi és londoni trezorokba, ahogy azt 2011-ben az USA-ban megtehették.