Robban a forintbomba? – ­300 forint feletti euró után megnyugvást várnak

Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője szerint a tavalyihoz hasonló problémákkal kell szembenéznie a világgazdaságnak az idén is. Tavaly október-novemberig Amerika volt a sztár a tőzsdéken, azután a befektetők átsúlyoztak Európára. Az idén megnyílik a tere, hogy ismét Amerikát helyezzük a középpontba. Európában túl nagy a csend, vihar előtti csend, egyik problémás ország gondjai sem oldódtak meg alapjaiban, így érdemes lehet ismét a tengerentúlon befektetni.

Erre menekülnek a hozamszaharából

Van dollárlikviditás is bőven, az USA így újra lendületbe kerülhet, ezért is Amerika lehet a nyertes a két kontinens közül ­– tette hozzá. A fejlett piaci kötvényekben most nem látnak fantáziát, ezek pánik esetén szoktak jól teljesíteni, pánikot viszont a közeljövőben nem várnak. A feltörekvő piaci kötvények jól teljesíthetnek, a hatalmas likviditás megtalálja hozzájuk az utat, a „hozamszahara” miatt vonzóak, mint ahogy a magyar állampapír is.

Az elmúlt két évben sláger volt az inflációkövető kötvény Nyugaton, de egyelőre nem látnak bennük megtérülést. Az induláskor jó befektetés volt az ilyen papír, azóta viszont visszaesett a hozamuk. (Ez nem a hazai inflációkövető papírokra vonatkozik – a szerk.) Maradnak hát a vállalati kötvények és a speciális osztalékpapírok a pozitív reálhozamokra vadászó befektetőknek.

A Molt nem annyira kedvelik

Az Equilor kedvenc piacai Törökország, Oroszország és Kína. Tavaly év végén szinte miden bankház temette a kínai piacot a gazdasági növekedés visszaesése miatt, az év végén azonban 20 százalékkal ment fel az ottani tőzsde, ismét az érdeklődés homlokterébe került. Nehéz azonban ezeket a részvényeket közvetlenül megvásárolni, így inkább olyan multik részvényeit vásárolnák, amelyek nyeresége jórészt Kínából származik – mondta el.

A Mol-nál arra számítanak, hogy az INA marad a csoporton belül, kérdés, meg lehet-e az 50 százalékos tulajdonosi arány. A különadók csak kisebb tehernövekedést jelentenek, a finomítói kilátások viszont kérdésesek.  A részvényre való ajánlásuk így semleges.

„A cariprazine fogságában”

A Richtert vételre ajánlják, fundamentálisan tartják vonzónak. A cariprazine-től, amely a részvény sorsát nagymértékben meghatározza, 2013-ben várnak előrelépést. Az OTP-t is vételre ajánlják, a hitelportfólió romlása lassult, a céltartalékolás pedig duplája a nettó eredménynek, leányvállalatai is jól teljesítettek, ami később is fennmaradhat. Sok minden sújtotta, miközben az osztrák szektortársak 20-30 százalékkal emelkedtek, így a régiós bankrészvényeken belül vándorlás indulhat az OTP irányába.

A Magyar Telekomot is vételre ajánlották, az Equilor szerint a Deutsche Telekom alapvetően érdekelt a február 28-án bejelentendő osztalék szintjének fenntartásában. A brókercég 50 forintos osztalékot vár, annak ellenére, hogy az anyavállalat és a lengyel, cseh szektortárs is visszavágta az osztalékát.

CIG Pannónia kockázatkedvelőknek

Érdekes történetnek tartják a CIG Pannónia-részvényt, mert bár az új ügyfelek szerzése lelassult, alacsonyabb súlyú lesz az azokra fordított költség is, és a meglevő állományból több bevétel származhat. Összességében, bár a növekedése lassul, az eredményessége javulhat. Így kisebb mennyiségben ezt a papírt is ajánlják kockázatkedvelő ügyfeleiknek.

Az árupiacon Szántó András lakossági üzletágvezető szerint a jelenlegi alacsony hozamú környezetben, az inflációs és recessziós félelmek közepette az arany slágertermék maradt. A vásárlások azonban kifulladóban vannak, ezért az első félévben 1750-1800 dolláros unciánkénti árfolyamra, az év végére azonban már csak 1700 dollárra számítanak. Az arannyal kapcsolatos sztori kezd kifulladni, történetében 5-15 éves fellendülések és 5-15 éves stagnálások követték egymást, ez is arra utal, hogy a történetnek egy időre vége – mondta Szántó.

Erősödhet a dollár, stagnálhat az olaj

A közel-keleti térség kockázatai fennállnak, egyszerre nő az olajtermelés és jelentkeznek ellátási zavarok, az árfolyam 90 dollár körül ingadozhat. A földgázban jó vételi lehetőséget látnak, ha elkezdik Ázsiába szállítani az USA-ban kitermelt palagázt. Árfelhajtó hatásokkal számolnak a kakaó piacán, az árfolyam 2500 dollárig emelkedhet.

A dollárt az euróval szemben 1,25-1,26-ig várják erősödni 2013 végéig. A dollár/jen sok éves tétovázás után végre megindulhat felfelé. A svájci frank esetében korábban meg voltak arról győződve, hogy az árfolyamküszöböt a svájci jegybank tartani tudja, bár sok idő kellett ahhoz, hogy elfogyjanak a frankvevők.

Jön az unortodoxia

A forintot 290 forintra várják az év végére, így látszólag nagyon unalmas deviza, de az év során nagyon izgalmas lehet. A jegybankelnök változása várhatóan gondoskodik majd turbulenciákról. A 300 forint feletti euróárfolyam nagyon könnyen elképzelhető, 310 forintig vagy még feljebb is nyugodtan elmehet az árfolyam. A monetáris politika várhatóan lazul, a devizatartalékokhoz is hozzányúlhatnak, illetve olyan eszközöket vethetnek be, amelyek a külföldi befektetők bizalmát megingatják.

Az állami devizaadósságok aránya azonban még magas, a lakosságnál még mindig sok devizahitel van, ami behatárolhatja a foringyengítő hatású lépéseket, így az év második felére ismét stabilizálhatják az árfolyamot. A 300 forint körüli árfolyam még kezelhető, de ha dráma van, a külföldiek kivonják a befektetésüket, az nagyon rossz hatással lenne. Tavaly 30 százalékos árfolyamnyereséget lehetett elérni magyar kötvényeken, a kamatcsökkentésnek továbbra is van még tere – hangzott el.

Mi várható a jegybanktól?

A brókercég áttekintette, milyen unortodox lépések várhatók a jegybank részéről. Ezek között van olyan, amely alapvetően növekedés-orientált, mások csak a kiadások csökkentését vagy a bevételek növekedését célozhatják. Nagy kérdés, hogy nálunk működhetnek-e a nyugati típusú pénzkínálat-növelő lépések. Esetleg kisebb mértékben a devizatartalékok terhére szóba jöhetnek, de nem szabad túlzott mértékben tartalékot felhasználni – mondta el Szántó.

A jelzáloglevél- és vállalatikötvény-piacunk kicsi, arra kevés hatással lehetnek a jegybanki vásárlások. A kéthetes jegybanki kötvények állományának csökkentése sem biztos, hogy elegendő, mert a hitelezési hajlandóság és a hitelfelvételi készség egyaránt lecsökkent. A jegybanki tartalékok kamatának csökkentése esetén sem lesz több forrás, mert ettől még a kötelező tartalékot ugyanúgy el kell helyezni a jegybankban.

Oly mindegy, ki lesz, a lényeg, mit csinál

Az Equilor idén 0,4 százalékos növekedést vár a magyar gazdaságban, viszont az infláció akár a kormányzat várakozásánál jobban is csökkenhet, Szántó András akár négy százalék alatti inflációt is el tud képzelni. A hiánycél teljesülhet, de vannak olyan tételek, mint a meglebegtetett 13. havi nyugdíj, amelyek nagy változásokat okozhatnak a költségvetésben. Ezekre egy bizonyos mértékig a költségvetés tartaléka fedezetet nyújthat. Ha kikerülnénk a túlzottdeficit-eljárás alól, akkor kérdés, hogy a kormány továbbra is olyan elkötelezett lenne-e a költségvetés tartása iránt, mint eddig.

Az új jegybankelnökről naponta jelennek meg találgatások, de az Equilornál úgy gondolják, hogy a konkrét személynek nincsen akkora jelentősége. Mindenképpen a kormány elképzeléseit igen erősen támogató személy lesz az elnök, aki jól együtt tud működni a kormánnyal. Az egyre tisztában látszó terveket meg fogják tudni valósítani, a személynek nincsen olyan nagy szerepe a következő másfél-két évben. Ha 2014-től változik a gazdaságpolitikai koncepció egy kormányváltás után, akkor a monetáris és a fiskális politika ellentmondhat egymásnak, de ez az elmúlt 20 évben is gyakran előfordult.

Nem kell nekünk IMF

Sok kritika érte a kormányzat gazdaságpolitikáját, ami hosszabb távon megalapozott is lehet. Rövid távon azonban a befektetők azt látják, hogy 5-6 százalékos kamatot lehet itt kapni, míg otthon szinte nullát. Odafigyelnek az árfolyamra, látják, hogy a devizatartalékunk nagyon nagy, a költségvetési hiányt minden áron kordában tartjuk, még ha ezt valakivel alaposan meg is fizettetik. A 80 százalék alatti államadósság nem drámai, sok ország van ennél rosszabb helyzetben.

Ilyen körülmények között egyelőre Magyarország finanszírozható, és a külföldi befektetők hajlandóak magyar állampapírt vásárolni. Egyelőre lekerült a napirendről Görögország problémája és a többi dél-európai állammal kapcsolatban is nyugalom van, Amerikában fiscal cliff problémája is tartalékra került.

Szenvednek a brókercégek

Elképzelhető azonban, hogy a választásokhoz közeledve a kormány lazít a fegyelmen, vagy a nemzetközi színtéren lesznek kedvezőtlen fejlemények, ekkor kiapadhatnak a Magyarországra menő kapcsolatos források, és az IMF-re ismét szükség lehet. Jelenleg azonban valóban nincsen rá nagy szükségünk – mondja Szántó András.

Szécsényi Bálint vezérigazgató szerint nem volt egyszerű évük a befektetési szolgáltatóknak, de nemcsak nálunk, a környező országokban sem. Ennek egyik legfontosabb jele a tőzsdei forgalom visszaesése. Ezt csak részben kompenzálja, hogy sok hazai brókercég sikeresen diverzifikálta a tevékenységét, és a külföldi piacokon sokféle új termékkel kereskednek.

Ami a külföldieknek könnyebb

Budapesten az Equilor negyedik a forgalom terén, de szomorú, hogy ezt egy szűkülő piacon tudták elérni – tették hozzá. A hazai befektetési alapok vagyona viszont eddig a tapasztalatok szerint csökkenő kamatkörnyezetben nőtt, és fordítva, így ha az eddigi tendenciából indulunk ki, akkor most is fellendülés előtt állhat – mondta. (Lásd ábránkat.)

Kihívásból van bőven a befektetési szolgáltatók előtt, például a tranzakciós adó és a tervezett tranzakciós illeték őket is keményen sújtja. Még erősebb a határon átnyúló szolgáltatások által támasztott verseny: A külföldiek például könnyebben tudnak most hazai ügyfelek számára szolgáltatást indítani, mint a hazaiak, az on-line számlanyitás nehézségei miatt. Bizonyos számlákat könnyebb megnyitni jelenleg külföldről a magyar ügyfeleknek, mint itthonról.