A világ gyémántbányái nem lesznek képesek kielégíteni az egyre növekvő keresletet a következő években, ami a drágakő árának emelkedéséhez vezethet - közölte a nemesfém-befektetésekkel foglalkozó Conclude Befektetési Zrt.
A közlemény szerint egy friss elemzés úgy becsüli, a gyémántkereslet 2023-ig évente 5,1 százalékkal emelkedhet, ezzel szemben a kínálat csak 2 százalékkal. A világ gyémántbányászata évek óta csökken. Míg 2004-ben 159 ezer karát (1 karát=200 milligramm) volt, addig 2012-ben már csak közel 128 ezer. Ennek oka, hogy a meglévő bányák kitermelése egyre kevésbé gazdaságos, új projektek beindításának pedig kicsi az esélye. Az új bányák feltárása ugyanis egyre költségesebb, jelenleg projektenként meghaladja az 1 milliárd dollárt.
Az elemzés szerint az első gyémántokat időszámítás előtt a IX. században találták meg a mai India területén, mely egészen a XVIII. század közepéig a világ egyetlen gyémántlelőhelye volt. A XVIII. században Brazíliában is találtak gyémántot, és rövid időn belül e dél-amerikai ország vált a világ első számú termelőjévé. Dél-Afrikában az 1870-es években indult meg a bányászat, miután felfedezték a gyémántban gazdag kimberlit és lamproit tartalmú kürtőket.
Ezt követően Dél-Afrika vált a világ első számú gyémánttermelőjévé, ám a kibányászott karátok alapján számított pozíciója fokozatosan romlott, 2012 végén már csak a gyémánttermelés 5,5 százalékát adta. Tavaly az első helyet Oroszország foglalta el ( a kitermelés 27 százalékával), utána három afrikai ország - a Kongói Demokratikus Köztársaság (17 százalék), Botswana (16 százalék) és Zimbabwe (9 százalék) - következett, valamint Kanada (8 százalékkal) állt az ötödik helyen.
Az elemzés szerint azzal párhuzamosan, hogy egyre tehetősebbé váltak a fejlődő és feltörekvő országok - mindenekelőtt Kína és India -, s a gyémánt iránti keresletük ugrásszerűen megnőtt, a drágakő eladásai is megugrottak. Ma már az Egyesült Államok után Kína a gyémánt-ékszerek második legnagyobb fogyasztója, és India gyémántkereslete is dinamikusan bővül.
Egyre többen tekintenek a gyémántra befektetésként, ami szintén hozzájárult a drágakövek iránti kereslet megnövekedéséhez. Amint az Egyesült Államokban, Európában és Japánban stabilizálódik a gazdaság és helyreáll a fogyasztói bizalom, a gyémántkereslet még nagyobb mértékű lehet - állítják elemzők.
A legek
A világ legdrágább ékszere jelenleg egy rózsaszínű, 59,6 karátos gyémánt, ami november közepén 83 millió dolláros rekordösszegért talált gazdára Genfben. Egy karát előállításának átlagos költsége 25 dollár. (Egy dollár 218,3 forintot ért szombaton délben.)
A korábbi világrekordot egy 24,68 karátos darab tartotta, amelyet 46 millió fontért ütöttek le 2010-ben a Laurence Graff aukcióján, egy évvel korábban pedig 10,8 millió dollárért talált gazdára Hongkongban egy ritka rózsaszín darab - olvasható a Conclude elemzésében. (Egy font 356,7 forint volt szombaton.)
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss közlése szerint a szeptemberi reálbérek 9,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál. 
