5 kérdésből hármat - pénzügyi műveltségünk nem sokkal marad el Svájctól

Több mint 150 ezer felnőttet kérdeztek meg a pénzügyekkel kapcsolatban 144 országban a Standard & Poor’s és a McGraw Hill Financial megbízásából, amivel a lakosság pénzügyi műveltségét mérték fel. Magyarország viszonylag jó helyet ért el, a 19.-et, amivel több Nyugat-Európai és volt szocialista országot, vagy több szomszédunkat is megelőztük. Az egykori keleti blokkból csak a csehek és egy hajszálnyival az észtek vannak előttünk.

Az interjúalanyoknak öt alapvető kérdést tettek fel például a kamatos kamattal, a kockázatviseléssel, az inflációval kapcsolatban, majd megnézték, melyik országban hány százalékuk tudott legalább háromra jól válaszolni. Nálunk több mint a lakosság fele, 54,2 százalék átment a vizsgán.

A fejlettek többet tudnak

Grafikonunkon alul vannak a legjobb, felül a legkevésbé jó eredményű országok. Az első húszat mind belevettük, a továbbiak válogatás eredménye, főleg a számunkra érdekesebb európai országok. A lista hasonlít a gazdasági fejlettségi, például egy főre jutó GDP-re vonatkozó listákra, skandináv, nyugat-európai, észak-amerikai országok vannak főleg az élen. (A cikk a grafikon után folytatódik.)

Hiányoznak viszont az élbolyból a szinte csak olajból élő dúsgazdag királyságok. (Kuvait a 37., Bahrein az 54., Szaúd-Arábia a 92. a listán.) Románia 124., Albánia 143. (utolsó előtti) helyezése eléggé kirívó, arrafelé inkább koldusszegény harmadik világbeli országok szoktak tartózkodni, nem európaiak.

Lemaradtak az oroszok, üzbégek, kínaiak

Ahhoz képest, hogy mostanában mindenhol a kínai fejlődésről beszélnek, a 97. helyen végzett az ország, ott is van még bőven mit tanulni. A volt szovjet utódállamok is elég pocsékul szerepeltek, és Olaszország sem lehet túl büszke 63. helyére, valahol Benin és Azerbajdzsán között.

A kérdések eléggé elemiek, kisiskolás szintűek, így is De a GDP-vel is elég erős az összefüggés, ezzel a The Economist ábrája foglalkozott. Persze sok függ attól is, milyen az oktatás, mennyire szorgalmazták a kamatos kamat-számítást matekból, vagy van-e pénzügyi alapismeretek-tantárgy. A legtöbb országban a férfiak sokkal nagyobb százalékban válaszoltak helyesen, mint a nők.

Végül az öt kérdés, a megoldásokat a cikk végén közöljük:

1. Mi a biztonságosabb, egyfajta befektetésbe vagy vállalkozásba fektetni az összes tőkénket, vagy megosztani többféle befektetés vagy vállalkozás között?

2. Tegyük fel, hogy a következő tíz évben megduplázódik azoknak a termékeknek az ára, amelyeket Ön vásárolni szokott. A jövedelme is megduplázódik. Ekkor kevesebbet tud majd vásárolni, mint most, ugyanannyit, vagy többet?

3. Tegyük fel, hogy száz dollár kölcsönre van szüksége. Mikor jár jobban, ha 105 dollárt kell majd lejáratkor visszafizetnie, vagy ha 100 dollár plusz három százalékot?

4. Tegyük fel, hogy két évre köt le pénzt a bankban, és a bank 15 százalékos éves kamatot vállal rá. A második év után kevesebb kamatot fizetnek, mint az első után, ugyanannyit, vagy többet?

5. Beteszünk száz dollárt a bankba, és öt évig nem nyúlunk hozzá, hagyjuk kamatozni évi tíz százalékon. Öt év után mennyi pénzünk lesz a számlán? Pont 150 dollár, kevesebb, mint 150 dollár, vagy több mint 150 dollár?

(A kamatoskamat-számításról itt írtunk: Használja az Univerzum leghatalmasabb fegyverét: a kamatos kamatot)

(Megoldások: 1.: többféle 2.: ugyanannyit 3.: 100 dollár plusz három százalékot 4.: többet 5.: több mint 150 dollár.)