A lakáshitelek csaknem háromnegyedét használt ingatlan vásárlásához vették fel az év első két hónapjában a háztartások, miközben az újlakás-vásárlás súlya a 9 százalékot sem érte el. Egyre több fogy viszont az éven túli kamatfixálású hitelekből – írja a Világgazdaság.
A jegybank adatai szerint a 2018 első két hónapjában folyósított, 109,1 milliárd forintnyi lakáshitelből 79,3 milliárdot már megépült ingatlan megvételére fordítottak a háztartások, ami 72,7 százalékos részesedés a teljes tortából.
Ezzel szemben újlakás-vásárlásra már csak 9,7 milliárd forintnyi kölcsönt fordított a lakosság, ami 8,9 százalékos súlyt képvisel a szerződéseken belül, és nagyjából ennyi jutott az építési, bővítési célú hitelekre is. Figyelemre méltó emellett, hogy lakásfelújításra, korszerűsítésre mindössze 3,5 milliárd forintnyi lakáshitelt vettek fel az első két hónapban szerződést kötő lakossági ügyfelek, ami az összes lakáskölcsönnek mindössze 3,2 százaléka.
A használt lakás vásárlásának mint hitelcélnak a jelentősége még enyhén növekedett is 2017 első két hónapjához viszonyítva, amikor még „csak” 69 százalékot képviselt az összes kölcsönön belül, miközben építésre az új hitelek 10,3, újlakás-vásárlásra pedig 9,7 százalékát fordították.
A felújítások és korszerűsítések meglepően kis súlya persze nem meglepő a megjelölt hitelcélok között: ezeket a feladatokat ugyanis sok esetben nem lakáscélú hitelből, hanem egyéb konstrukciók – személyi kölcsön, szabad felhasználású jelzáloghitel, folyószámlahitel – segítségével oldják meg a lakossági ügyfelek.
Az MNB adatai szerint a február végéig számított egy év alatt látványosan emelkedett az éven túli kamatperiódus mellett kihelyezett lakáshitelek aránya az új szerződéseken belül. Az összes lakáshitelnél januárban és februárban összességében 69,6 százalékot ért el a súlyuk, miközben egy évvel korábban még csak közelítette a 64,5 százalékot.
Minden Ukrajna számára fontos ügyet blokkol Magyarország. 
