Az egészségpénztáraknak 2016 óta ad lehetőséget a törvény, hogy az eredeti szolgáltatásaikat kiegészítsék önsegélyező pénztári szolgáltatásokkal is - a nagyobb hazai szereplők így mára egészség- és önsegélyező pénztárakká váltak. Ők ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújthatják, amelyeket külön-külön az egészségpénztárak és az önsegélyező pénztárak is.

Milyen szolgáltatást nyújtanak az önkéntes önsegélyező pénztárak?

Az önsegélyező szolgáltatások közé tartoznak a gyermekszületéshez és -neveléshez kapcsolódó ellátások, ezen belül a

• születési támogatás: legfeljebb egymillió forintig veheti igénybe a gyermekét nevelő szülő, az örökbefogadó szülő vagy a gyám. A szolgáltatás akkor is igénybe vehető, ha a gyermek nincs megjelölve a szolgáltatási kedvezményezettnek.
• gyermekgondozási támogatás: ez jelentheti a CSED (168. napig) és a GYED (2 éves korig) kiegészítését is, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig.
• gyermeknevelési támogatás: a GYES (3 éves korig) és a GYET (8 éves korig) kiegészítésére vehető igénybe, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig.

Ha már megnőttek a gyerekek, akkor a pénztárba befizetett összeg beiskolázási támogatásként is felhasználható - ezt az óvodás, általános iskolás gyermek után, valamint középfokú és felsőfokú oktatásban résztvevő gyermek után is igénybe lehet venni, ha a szülő vagy gyám jogosult családi pótlékra. Közoktatásban tanuló gyerekeknek tankönyvet, taneszközt vagy ruházatot vásárolhatnak a szülők, a felsőoktatásban tanulóknak pedig költségtérítésre, kollégiumi vagy albérleti díjra lehet fordítani a rendelkezésre álló pénzt. Egy gyermek után legfeljebb 167 400 forintot lehet kifizetni - ez a 2021. február 1-től érvényes minimálbér összegének felel meg.

A gyermekhez kapcsolódó támogatások mellett a munkanélküliségi ellátásokat is kiegészíthetjük az önsegélyező pénztárba befizetett összeggel. Az álláskeresési támogatás akkor vehető igénybe, ha a pénztári tagnak megszűnt a jövedelemszerző tevékenysége, nyugdíjra pedig még nem jogosult. A szolgáltatás legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig vehető igénybe, vagyis a pénztár által kifizetett összeg nem haladhatja meg az álláskeresési járadék összegét.

A pénztárba befizetett összeg idősgondozás támogatásként is felhasználható, maximum 28 500 forintig, vagyis a nyugdíjminimum összegéig. A támogatás közeli hozzátartozó gondozási, ápolási intézményben való elhelyezésének a díjára fordítható. Emellett a rokkantsági járadék, illetve az ápolási díj kiegészítésére is felhasználható a pénztári számlán összegyűlt összeg.

A fentiek mellett temetési költségek fedezésére is felhasználható a befizetett összeg - például ha a pénztártag vagy az ő valamelyik közeli hozzátartozója elhalálozik.

Még lakáshitelt is törleszthetünk belőle

Az önsegélyező pénztárba befizetett pénzt akár lakáshitel törlesztésre is felhasználhatjuk. Ha ezt a megoldást választjuk, a pénztár közvetlenül a folyósító bank részére fizet, vagy a pénztártag lakossági folyószámlájára. Ebben a formában havonta legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékát lehet törlesztésre fordítani - 2021-ben ez 25 110 forint. Ha ennél alacsonyabb a havi törlesztőrészlet, akkor legfeljebb a törlesztőrészletnek megfelelő összeg fizethető be ebben a formában.

Ugyanekkora mértékben lehet felhasználni a pénztári befizetéseket a közüzemi díjak finanszírozására is (villamos energia, ivóvíz, gáz, csatornadíj).

A fenti kiegészítő önsegélyező pénztári szolgáltatások igénybevétele adómentes, ugyanakkor az életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatások adókötelesek. Utóbbiak közé tartozhat például gyógyteák, illetve fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása.

Évente akár 150 ezer forintot spórolhatunk

Az önsegélyező pénztári tagság egyik nagy előnye, hogy a pénztári befizetésekre évente 20 százalék személyi jövedelem adó-visszatérítést igényelhetünk, emellett fontos tudni, hogy az egészség megőrzését elősegítő szolgáltatások igénybevétele esetén a szolgáltatások ellenértékének 10 százaléka is adókedvezményként érvényesíthető. További 10 százalék adókedvezményt jelent, ha az egészségszámlán összegyűlt pénzt legalább két évre lekötjük. A kedvezmények érvényesítésével akár évi 150 ezer forintot is megspórolhatunk.