Kezdünk kevésbé tartani a hitelezéstől
Megállni látszik a lakosság ódzkodása a hitelfelvételtől – derül ki a Cofidis Hitel Monitor legfrisebb felméréséből. Míg tavaly év végén a megkérdezettek 39 százaléka vallotta magát hitellel rendelkezőnek (hiteltörlesztőnek), addig a márciusi felmérés során ez az arány 43 százalékra nőtt a 18-69 éves korosztály körében.
Ennél is komolyabban utal a hitelekkel szembeni ellenérzés enyhülésére, hogy tavaly év végén a megkérdezettek 19 százaléka számolt be új hitelfelvételről, míg a megelőző negyedévben csak 7 százalékuk vett fel kölcsönt. (Persze, ez a szám azért sántít némileg, hiszen az év végén általában megugrik a fogyasztási kölcsön hitelfelvételi kedv a karácsonyi ajándékok miatt.) Ezen belül az ügyfelek 29 százalékának volt már személyi kölcsöne, 10 százalékuk jelenleg is törleszt valamilyen személyi hitel konstrukciót.
|
| A kép kattintásra nagyobb lesz |
Nem érzik a versenyt
Ugyanakkor a személyi kölcsönök esetében a piacon a Fapados Hitellel komoly árversenyt generáló Cofidis azzal szembesült, hogy az ügyfelek nem igazán érzik a piaci versenyt: mindössze a megkérdezettek 45 százaléka érzékelte ezt. Talán ennek tulajdonítható, hogy az elmúlt évben mindössze 3 százalék vette igénybe ezt a hitelfajtát.
A szabályozók nem támogatják a hitelbővülést
|
Most akkor csoda a forintosítás? A Cofidis felmérése még a devizahitelek forintosítása előtti időszakot mutatja meg, amikor – azon túl, hogy a megkérdezettek 90 százaléka értesült a forintosításról, nyoma sem volt a félelmeknek, hiszen csak a megkérdezettek 7 százaléka aggódott a negatívumoktól. (Azóta kiderült, hogy kár volt elhinni a politikusoknak, hogy a mostani, a bíróság által tisztességtelennek ítélt kamatok és az árfolyamrés visszatérítése nem „menti meg” a közgondolkodás szerinti mértékben az embereket.) Persze, kérdés, hogy ki hangoskodik: a felmérés szerint a jelenlegi hiteltörlesztők közel négytizede semmilyen hatást nem várt a „tisztességtelen banki magatartás” kompenzációjától. |
Azt, hogy kitarthat-e a hitelfelvétel legalább moderált bővülése, némiképp kétségessé teszi az, hogy az idei első hónapokban az új hitelesek által felvett hitelösszeg átlagosan 450 ezer forint körüli értékre esett, ami egyértelműen a január 1-től életbe lépett jövedelemarányos törlesztő-részlet korlátozás eredménye.
Ugyancsak probléma, hogy a hitelcélok tekintetében visszaköszön a válság: a megkérdezettek 46 százaléka a bevételek-kiadások balanszírozásához vesz fel személyi hitelt, míg további 19 százalék korábbi adósságot rendez vele.
Persze, lehet félig tele alapon is megközelíteni a kérdést, hiszen az emberek 49 százaléka gondolja úgy, hogy váratlan kiadások fellépésekor megoldás lehet a hitel. A mnegkérdezettek kétharmada továbbra is tart a rejtett költségektől, és drámaian, 58 százalékra emelkedett az átláthatatlan hitelajánlatokra panaszkodók aránya.
Nemet mondanak a szabályozásra. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
