Miközben a hazai sajtó új információként ünnepli, hogy a jegybank keddi tájékoztatóján megismételték: ha a feltételek adottak, az MNB kész 1,1 milliárd euró értékig biztosítani a korábbi devizaalapú autó- és személyi hitelek forintra váltásához szükséges összeget, hogy az érintett, mintegy 250 ezer szerződés is védetté váljon, az árfolyammozgásoktól, addig a Világgazdaság arról ír, hogy egyre kisebb az a követelés, amelynél a váltás megtörténhet.
Nagyon fogy az állomány
A lap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikai adatait idézi, eszerint május végén 197,6 milliárd forintnyi gépjárműhitel-állomány (hitel és lízing) volt a háztartásoknál, amely már majdnem egynegyedével alacsonyabb az egy évvel korábbinál, de 13,8 százalékkal elmarad az év végi mennyiségnél is. (Az állomány-csökkenés ennél is nagyobb lehetett, hiszen a most nyilvántartott adat már a lényegesen magasabb svájci frank árfolyammal kalkulálva készült.)
Ráadásul szép lassan, de piaci körülmények között is megy a forintosítás: a jegybank adatai szerint a járműhitelek 60 százaléka volt május végén svájcifrank-alapú, míg egy évvel korábban csaknem 63 százaléka; eközben a forinthitelek aránya 35,6-ről 38,5 százalékra emelkedett. A VG számítása szerint a gépjárműhiteleknél nagyjából 120 milliárdnyi frankhitel és 2,3 milliárd forintnyi eurókölcsön várhat forintosításra.
A személyi kölcsönöknél a májusig tartó egy év alatt 6,6 százalékkal, 308,8 milliárd forintra csökkent a teljes, kimutatott mennyiség.
|
| Nagy Márton |
Hogy lesz?
Az igazán nagy kérdésben, hogy a jegybank, az érintett tárcák és a Magyar Bankszövetség egyeztetései milyen eredménnyel járnak majd, vagyis milyen árfolyamon történhet meg a forintosítás nem tudtunk meg új részletet. Nagy Márton, az MNB tegnap immár bizottsági meghallgatáson átesett alelnöke kedden a Privátbankár.hu kérdésére azt válaszolta, csak egy dolog biztos: a lakáshitelek forintosításához hasonlóan az autó- és személyi hitelek esetében sem zárhatja veszteséggel a tranzakciót, azaz szinte bizonyos, hogy a bankok és az MNB között bizonyosan piaci árfolyamon történik majd meg az átváltás.
A fő gondot a svájci frank árfolyamának januári elengedése okozza – csak ennek köszönhetően 50 milliárd forinttal bővültek az adósok terhei – emlékeztetett Nagy Márton. Ennek nyomán gondolják úgy a kormányzati oldalon, hogy – dacára a Kúria jogegységi döntésének, amely az árfolyamkockázatot az adósok terhévé tette – valamilyen kedvezményes árfolyam alkalmazása lenne szükséges. Ezt ugyanakkor a bankok már csak azért is vitatják, mert veszélyes precedenst teremtene, ha a kormány a lakáshiteleknél még elfogadott jogi álláspontot egy másik esetben elegánsan átlépne.
|
| Kovács Levente |
Árfolyamért kompenzációt kérnek
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a Világgazdaságnak korábban azt mondta: az árfolyamváltozásból fakadó terhek megosztását csak akkor vállalják a bankok, ha kompenzációt kapnak cserébe. A szakember szerint a bankszektor elsősorban a saját területén, azaz a kamatszint mértékének csökkentésével támogatná, hogy a forintosítás során csökkenjenek az adósok terhei. Ennek kapcsán persze, nem árt megjegyezni, hogy az autóhitelezők itt lényegében előremenekülnek, hiszen – miként azt még májusban jeleztük – a rendkívül magas kamatokon megkötött szerződések okán ésszerűnek tűnik, hogy az autó- (és kisebbrészt a személyi) hitelek esetében a szabályozás kamatplafont hozzon be – miként történt az a lakáshitelek forintosításakor. Ugyanakkor a mostani esetben ez a kamatplafon sokkal komolyabban beleszólhat majd a korábbi magas marzsokba, mint tette azt a lakáshitelek terén.
A kérdésben sokkal előrébb nem visz Varga Mihály álláspontja sem: a nemzetgazdasági miniszter a tusványosi szabadegyetemen megtartott elődásában csak azt ígérte meg, hogy a kabinet hamarosan dönt a gépjármű-devizahitelek forintosításáról, amely a jelenleginél kedvezőbb feltételeket biztosít majd az érintetteknek. Na ja, ennél rosszabb helyzetben csak akkor lehetnének, ha drámai forintgyengülés következne be.
Megvan az első állam, amely átfordult.
