.jpg)
„A nyugdíjrendszer első két pillérére hagyatkozni nem célszerű, sőt most még inkább felerősödik az öngondoskodás fontossága és szerepe. Így marad az önkéntes nyugdíjpénztár és a NYESZ számla, ez utóbbi esetében a jelenlegi folyamatok alapján folyamatos népszerűség-növekedést várunk 2011-ben” – állítja Breznay Endre, a TakarékBank pénz- és tőkepiaci üzletágának vezetője.
Csaknem 30%-os növekedést tapasztaltak 2010 év végén a szakemberek a TakarékBank égisze alatt működő hálózatban a NYESZ számlákon tartott átlagos állomány 2009. év végi állapotához képest. Az összesített állomány pedig a korábbi évhez képest kétharmadával nőtt 2010 végéig, ami nagyjából fele-fele arányban a meglévő számlákon elhelyezett újabb összegeknek, valamint az új számlanyitásoknak volt köszönhető. 2011-ben pedig a nyugdíjrendszer átalakítása miatti bizonytalanság a NYESZ számlák további térnyeréséhez vezethet – teszi hozzá Breznay Endre.
Többszörösen nyerő a NYESZ
A TakarékBank elemzései szerint 2010-ben több esetben is jobban járhatott az, aki önkéntes nyugdíjpénztári befizetés helyett a NYESZ-t választotta, hiszen a rugalmas, bármikor változtatható befektetési struktúra miatt könnyebben lehetett a befektetési tanácsadók segítségével a piacnak megfelelő irányba állítani az aktuális portfóliót. Mindemellett a kedvező hozamot a NYESZ számlához tartozó kamat- és árfolyamnyereség-adómentesség is növelte.
A TakarékBank elemzésében három modellportfóliót vizsgált meg az éves hozam tekintetében, és az derült ki, hogy a hozam mértéke alapján minden esetben a NYESZ számlára elhelyezett megtakarítás teljesített jobban az elmúlt 12 hónapban, különösen, ha az adójóváírással korrigált hozamot vesszük figyelembe.
A vizsgált portfóliók közül az egyikben csak állampapírok szerepeltek, a másik kettőben 25, illetve 50 százalékos mértékben részvények is helyet kaptak. A törvény által a maximális adójóváírást biztosító 433 333 forint elhelyezése mellett az alábbi hozamokat lehetett elérni:
.jpg)
Hosszú még az út
Miközben a szabályozói környezet legutóbbi éles váltásai miatt növekszik az állami rendszerekkel kapcsolatos bizonytalanság, illetve megjelentek olyan befektetési termékek, amelyek állami adókedvezményekkel ösztönzik a hazai lakosságot a nagyobb mértékű megtakarításokra, az öngondoskodás szélesebb elterjedése egyelőre várat magára.
„Magyarországon a megtakarítási és befektetési kultúra a nyugati államokhoz képest kevésbé fejlett, ebből kifolyólag számos ügyfél rövid távú, rendkívül likvid megtakarításokban gondolkodik és elsősorban a lekötött betétekben bízik, azokat ismeri, – állapítja meg Breznay Endre. Felméréseink szerint a TakarékPont hálózat ügyfeleinek nagy része például tisztában van a TBSZ, a NYESZ és az önkéntes pénztár közötti különbségekkel, azonban a pontos kiaknázható előnyöket még nem kellően ismerik, emiatt a saját közép- és hosszú távú előnyeiket szolgáló megtakarítási lépésekkel még várnak.”
Az öngondoskodás és a biztos jövőt szolgáló egyéni megtakarítások előretörését az idén újabb szabályozói változás is erősítheti a TakarékBank szakemberei szerint, amelynek hatását szintén január végével az első fizetések átutalásakor érezhetik meg a hazai magánszemélyek. Az egykulcsos, 16%-os SZJA bevezetése kapcsán növekedni fog a lakosság rendelkezésre álló jövedelme, különösen a megtakarításokat egyébként is gyakrabban alkalmazó, az átlagnál magasabb jövedelműek körében. Ez a növekmény várhatóan nem fog egy az egyben a fogyasztásban lecsapódni, hiszen az emberek még mindig bizonytalanok a gazdaság és a munkahelyeik stabilitását illetően. Így a 2008 óta növekvő megtakarítási hajlandóság tendenciája várhatóan további lendületet kaphat 2011-ben.
Privátbankár