Az országos reprezentatív kutatás szerint az 50 felettiek havi jövedelmük több mint háromnegyedét költik rezsire, élelmiszerre és gyógyszerre, miközben szabadidős tevékenységre mindössze kilenc, megtakarításra pedig csupán bevételeik két százalékát fordítják. Készpénzben és takarékszámlán is sokan tartják félretett pénzüket, de a legnépszerűbb pénzügyi eszköz az életbiztosítás.
A 4Life Direct megbízásából készített felmérés arra kereste a választ, hogy mire költik havi jövedelmüket és milyen megtakarításokkal rendelkeznek az 50 év felettiek, illetve, hogy a nyugdíjas korúaknak van-e egyéb bevételi forrásuk a nyugdíj mellett.
A kutatás rámutatott, hogy az 50 év felettiek havi jövedelmük kétharmadát élelmiszerre, rezsire illetve lakhatással kapcsolatos kiadásokra fordítják. Bevételeik fennmaradó egyharmada főként gyógyszerekre és egészségügyi kiadásokra (az összjövedelem 13%-a), valamint ruházkodásra és háztartási termékekre megy el. Kikapcsolódásra, szabadidős tevékenységekre a válaszadók mindössze havi jövedelmük 9 százalékát fordítják, félretenni pedig még kevesebbet, átlagosan két százaléknyit tudnak. (A jövedelem elköltésének arányaiban a kutatás alapján nincsen érdemi eltérés a már nyugdíjas és a még aktív 50 felettiek között.)
A megkérdezett 50 év felettiek közel egyharmada (31 százalék) egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással, ráadásul ez az arány magasabb a nők (38 százalék), valamint a fővárosban élők körében (36 százalék). A községekben élnek a legtakarékosabbak, az itt lakók háromnegyedének van megtakarítása. A legkedveltebb pénzügyi eszköz az életbiztosítás, amellyel több mint a válaszadók negyede rendelkezik. A megtakarítások között pedig népszerű a takarékszámla (17 százalék), az állampapír (11 százalék), valamint a lakástakarék-pénztári megtakarítás (9 százalék) is. A válaszadók ötöde viszont otthon, készpénzben tartja félretett pénzét.
A kutatás szerint a nyugdíjasok 23 százaléka nyugdíján felül is szert tesz valamilyen bevételre, elsősorban munkavégzés révén. Ötödük a nyugdíj mellett továbbra is dolgozik, és csupán a nyugdíjaskorú válaszadók elenyésző részének (1-1 százalék) származik rendszeres plusz jövedelme ingatlan bérbeadásból vagy családi támogatásból.
Ennek ellenére a nyugdíjasok 90 százaléka támogatja a gyermekeit és közeli hozzátartozóit valamilyen formában. Kétharmaduk legalább alkalmanként pénzzel vagy egyéb ajándékkal segíti a szeretteit, harmaduk viszont rendszeresen támogatja anyagilag a családját. A nyugdíjas válaszadók 17 százaléka valamilyen ingatlant vagy ingóságot íratott családtagja nevére, míg 38 százalékuk egyéb módon, például étkezéssel, a lakhatás támogatásával, vagy az unokák felügyeletével segít rokonain.
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
