6p

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A nyugdíjrendszer fenntarthatatlansága miatt egyre későbbre tolódik majd a nyugdíjkorhatár. Más kérdés, hogy ez nem hoz megoldást a „minimálbér-nemzedék” számára az időskori biztonság megteremtéséhez, s nem lesz megoldott idősebb munkavállalók foglalkoztatása sem.

A nyugdíjrendszer finanszírozhatóságának nehézségei időről - időre felvetik azt a kérdést, hogy milyen eszközökkel lehet a problémán enyhíteni. Az egyik ilyen lehetséges eszköz a nyugdíjkorhatár emelése, amit a születéskor várható élettartam növekedése, más oldalról pedig a gazdasági kényszer, a nyugdíjrendszer fenntarthatatlansága diktál. Az Európai Unióban 2005 és 2050 között a 0-54 éves korig csökkenni fog a népesség – a 15-39 év közötti nemzedékben negyedével esik vissza a létszám – miközben a 65-79 éves korosztályban 44,5 százalékkal többen élnek majd, míg a 80 év felett élő európai polgárok aránya közel háromszorosára nő majd. Mindez azt jelenti, hogy az EU-ban a 65 évesnél idősebb népesség aránya a jelenlegi 24,6 százalékról 2050-re 52,8 százalékra nő majd. Hazánkban első látásra kissé kellemesebb a helyzet: a jelenlegi 22,8 százalékról 48,3 százalékra emelkedik majd az elvben nyugdíjkorhatár felett élők aránya, ám így is megoldhatatlannal tűnik a feladat.

Havi 34 ezer fedezetlen új nyugdíjas

A korfa átalakulását több államban, így hazánkban is igyekszik lekövetni az I. (állami) nyugdíjpillér: jelenleg Magyarországon is átmeneti helyzetben vagyunk: a korábbi 62 éves öregségi nyugdíjkorhatár néhány éven belül fokozatosan 65 évre emelkedik. Az átmeneti helyzet annak fényében érdekes, hogy a szabályozás nyomán ma viszonylag kevés új tag lép be új nyugdíj-jogosultként a piacra, ám mint ahogy azt Farkas András, a Consequit értékesítési igazgatója egy korábbi sajtóbeszélgetésen elmondta, a helyzet átmeneti: a következő 15 évben 2,147 millió honfitársunk éri el a nyugdíjkorhatárt – kiöregszik a „GYES-nemzedék, azok a polgárok, akik az új családtámogatás bevezetésének köszönhetően születtek -, miközben ugyanezen időszak alatt a munkaerőpiacra csak 1,634 millió új munkavállaló érkezik, vagyis évente közel 34 ezer fővel lesznek többen a nyugdíjasok, mint a munkaképesek. Ha a fentiekhez hozzávesszük, hogy a gazdasági függőségi ráta, amelyet a nem dolgozó népesség és a foglalkoztatottak aránya ad ki - már ma is rendkívül alacsony, 1,62-es arányt mutat hazánkban, jól látható, hogy a rendszer akár néhány éven beül fenntarthatatlan lesz. (Hiába mutat a demográfiai (teljes) függőségi ráta – az inakív korban lévők és a keresni képesek aránya – sokkal jobb, 0,46-os arányt, a járulékfizetés nélküli foglalkoztatás, illetve az utóbbi időben felerősődő külföldi munkavállalás komolyan csökkenti az itthoni nyugdíjbevételt.)

A 65 éven felüliek aránya az aktív népességhez viszonyítva

2005 2025 2050
EU 24,60% 35,50% 52,80%
Magyarország 22,80% 34,50% 48,30%



forrás: Consequit

 

Emelkedő nyugdíjkorhatár

Érzi ezt a ma gazdaságilag aktív 25-55 éves korosztály is, s ezért úgy vélik, hogy amikor majd ők mennek nyugdíjba – akár akarják, akár nem - magasabb korhatárokkal kell szembesülniük – derül ki az UNION Biztosító megbízásából 2013 decemberében készített reprezentatív felmérésből. A megkérdezettek úgy érzik, hogy a nyugdíjkorhatár az idő múlásával párhuzamosan fokozatosan emelkedni fog. A nyugdíjkorhatárhoz legközelebb eső (45-55 éves) korosztály tagjai azon a véleményen vannak, hogy átlagosan 68 éves korukban fognak majd nyugdíjba vonulni. A középkorosztály tagjai (35-44 évesek) a várt nyugdíjba - vonulás időpontját már átlagosan 70 éves korukra teszik. A most családalapítás idején tartó 25-34 évesek körében pedig már 72 év a nyugdíjbavonulás várható időtartama. Arra a kérdésre, hogy egyetértenek-e az ilyen jellegű változtatással, 90 százalékuk elutasító, s csak 10 százalékuk gondolja azt, hogy a nyugdíjrendszer hatékonyan működéséhez megfelelően tud hozzájárulni a korhatár jelentős emelése. Ennek kapcsán komoly probléma – értett egyet Farkas András is egy közelmúltban tartott sajtóbeszélgetésen -, hogy már a jelenlegi helyzetben sem igazán biztosított az 55 év felettiek foglalkoztatása és ez a helyzet csak romlani fog.

Mire számíthat a minimálbér-nemzedék?

A nyugdíj elején még "költünk"

Ma Magyarországon 65 éves korban – tehát a jelenlegi nyugdíjkorhatár után – a még várható élettartam férfiaknál további 14, nők esetében 18 év. Az aktuális nyugdíjkorhatár után várható élettartam egyre nő, miközben az számszerűsíthető tény, hogy az átlagnyugdíj a KSH 2013-as becslése szerint az átlagkereset mindössze 66 százaléka. A nyugdíjba vonulás után a kiadások azonban nem csökkenek ugyanilyen mértékben, így mára megkérdőjelezhetetlenné vált az aktív években való előtakarékosság szükségessége, a nyugdíjas évek életszínvonalához tartozó anyagi fedezet megteremtése érdekében. A nyugdíjbiztosítás erre megfelelő termék – vélekedik a saját termékkel március 1-től a piacon lévő MetLife Biztosító vezérigazgatója, Bartók János. Bár a jogszabály szigorú kereteket szabott a nyugdíjbiztosítási termék esetében a nyugdíjba vonulás előtti hozzáférés korlátozása terén, e terméknél is adott, hogy a programhoz kapcsolódva eseti befizetéseket teljesítsenek, amelyekhez nyitott a hozzáférés.

De a nyugdíjba menők számára sem túl rózsás a helyzet: jelenleg a nyugdíj az utolsó nettó bér 80-90 százalékát teszi ki, ez a legoptimistább becslés szerint is 2050-re 50 százalékra eshet vissza. Ráadásul rendkívül komoly különbségek vannak a nyugdíj összegében: míg Budapesten átlagosa 113 forintot fizettek ki átlagosan egy nyugdíjasnak, addig Szabolcs-Szatmár megyében csak 77 ezer forint volt ez az összeg. A következő években pedig tömegével éri majd el a nyugdíjkorhatárt az elmúlt 20-25 év „minimálbér-nemzedéke”, akiknek jövőbeli juttatási várományáról mindent elmond az, hogy az öregségi teljes nyugdíj összege 4 éve változatlan, 28 500 forint. További érdekesség, hogy az új alaptörvény szerint már állampolgári jog az öregségi ellátás – vagyis az Alkotmány alapján immár az I. pillér szolgáltatása sem „biztos”.

Öngondoskodás kell

A jövő nyugdíjasainak aktív korukban maguknak kell félretenniük öreg napjaikra, mert az állami nyugdíjból nem fognak tudni megélni – figyelmeztet a Világbank is. Felmérésük szerint a polgároknak fizetésük legalább 10-15 százalékát kéne félretenni ahhoz, hogy utolsó nettó fizetésük 80-90 százalékához legalább hozzáférjenek. Ennek forrása azonban ma meglehetősen bizonytalan, hiszen – miként a Generali egy közelmúltbeli felmérése rávilágít a megtakarítani képes ügyfelek aránya a 2011-es 40 százalékról 2013. őszére 18 százalékra zsugorodott, s az átlagos megtakaírás is csak a jövedelem 4 százalékát teszi ki.

Égetően fontos volt tehát, hogy a biztosítók hosszú lobbizása nyomán ismét adókedvezmény segítse az öngondoskodást. Januártól a minimum 10 éves tartamú nyugdíjcélú szerződés után 20 százalékos, maximum 130 ezer forintos adójóváírást lehet igénybe venni. Az adójóváírás összegét minden esetben a nyugdíj-biztosítási számlán írja jóvá a NAV. Biztosított valamennyi, 55. évét be nem töltött ember lehet.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek A hivatalos adat kétszeresének érzik az inflációt a magyarok
Herman Bernadett | 2025. június 7. 10:47
A nyugdíjpénztári megtakarításokat nem tervezik lakáscélra elkölteni az emberek, az állampapír-kamatból a többség másik állampapírt vásárol, a családi adókedvezményt elviszik a napi kiadások, az inflációt pedig 9 százalékosra várják az idén a magyarok. A nyugdíjasok különösen pesszimisták az anyagi helyzetükkel kapcsolatban. 
Személyes pénzügyek Odacsap az MNB a bankoknak: betelt a pohár
Herman Bernadett | 2025. június 3. 14:18
A lakossági ügyfelek most már nem lehetnek „súlyosan gondatlanok”, ha a bank nevében szedik rá őket. Az öncsalókat viszont továbbra sem fogják kártalanítani. Az MNB korábbi ajánlásait pedig szigorúan be fogja vasalni a bankokon, mert az éltanulóknál sokkal kevesebb a csalás, mint a renitenseknél.
Személyes pénzügyek SZÉP kártyások figyelem: erre számíthatnak, akik túl sokat költenek a barkácsáruházakban
Herman Bernadett | 2025. május 31. 13:40
Az egyenleg felét lehet lakáscélra felhasználni. Ha valaki átlépi a limitet, mulasztási bírságot kaphat, amit persze el is engedhetnek. Öt hónap alatt találta ki a NAV és az NGM, mi legyen a túlköltő renitensekkel. Valószínűleg büntetlenül megússzák. 
Személyes pénzügyek Egymilliónál is több ügyfél érintett, nyártól nagyot kavar három bank is a kártyáival
Privátbankár.hu | 2025. május 30. 12:41
Érdemes megnézni, kiket érint a változás, hogy ne legyen meglepetés.
Személyes pénzügyek Lakásra, autóra költötték vagy befektették a fiatalok a munkáshitelt
Herman Bernadett | 2025. május 29. 17:07
A legtöbben lakáscélra használták fel a munkáshitelt, de minden hatodik fiatal autót vásárolt belőle, minden nyolcadik pedig befektette a 4 milliós kölcsönt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felméréséből.
Személyes pénzügyek Korai a számháború a minimálbérről – megszólalt a tárca
Privátbankár.hu | 2025. május 27. 14:22
A minimálbér emeléséről folyamatos a párbeszéd a munkaadói és munkavállalói oldallal – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Személyes pénzügyek Szörnyű lelet: egyáltalán nem érzik magukat anyagi biztonságban a magyarok
Privátbankár.hu | 2025. május 26. 11:06
Tíz magyar felnőttből kilenc aggódik amiatt, hogyan tud megélni.
Személyes pénzügyek Ma lejár a határidő, megszólalt a NAV
Privátbankár.hu | 2025. május 20. 09:22
Május 20. a személyijövedelemadó-bevallás határideje.
Személyes pénzügyek Nagy változás történt a lakáshitelt nyújtó bankoknál
Privátbankár.hu | 2025. május 19. 08:22
Május 1-jétől minden jelentős magyarországi kereskedelmi bank elfogadja hitelcélként a legrosszabb, „I” energetikai besorolású lakóingatlanokat a használt lakások vásárlására felvett jelzáloghitelek esetén.
Személyes pénzügyek Ezek a gimnazisták értenek a legjobban a pénzügyekhez – Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis!
Privátbankár.hu | 2025. május 15. 15:24
Idén is több mint ezer gimnazista és felkészítő pedagógusaik vettek részt a Privátbankár tavaszi pénzügyi vetélkedőjén. A győztes csapat Budapestről érkezett, a Top 4-be kőszegi, budakeszi és szegedi gimisek kerültek be.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG