A digitalizációval sajnos a csalók, bűnözők is lépést tartanak, akik mások adataira, pénzére pályáznak. A pénzintézetek robosztus informatikai biztonsági rendszerrel védik az ügyfeleiket, köztük a fiatalok bankszámláit, de nagyon fontos, hogy ők is figyeljenek oda pár biztonsági dologra. “Az informatikai terület egyre nagyobb szerepet kap a digitalizáció előretörése miatt. Ez pedig nonstop feladatot jelent, mindig, mindenhonnan jöhet támadás. Mi akkor dolgozunk jól, ha ezek a modern bankrablók nem jutnak el az ügyfelekhez. Szerencsére a legtöbb támadást meg tudjuk hiúsítani” - mondta Nagy Ádám, a K&H információbiztonsági vezetője. Hozzátette: szerencsére egyre többen vannak, akik körültekintően, biztonsági szempontból megfelelően bankolnak, de azért még mindig sokan nem fordítanak kellő figyelmet erre.
A K&H információbiztonsági vezetője azt mondta, hogy ma már egyre több az okoseszközbe “költöztetett” bankkártya. Ezáltal a pénztárca funkcióját átveszi a készülék, amit éppen ezért nem szabad másnak odaadni. “A pénztárcát sem adjuk oda másoknak, a fizetésre alkalmas okoseszközt sem szabad” – mondta Nagy Ádám.
A K&H összefoglalója rendszerezi a leggyakoribb kifejezéseket is, amelyekről mindenkinek, így a bankoló diákoknak is tudniuk kell, ha biztonságosan szeretnének pénzügyeikkel foglalkozni.
Adathalászat, phishing: A csalók digitális úton (legtöbbször e-mailben, sms-ben, de egyéb csatornákon, mint a telefon, vagy épp az azonnali üzenetküldő alkalmazásokon keresztül is) adatokat, kódokat csalnak ki a gyanútlan ügyfelektől, majd megpróbálják megcsapolni a számlájukat.
- Okoseszközös fizetés: Ehhez az erre alkalmas, úgynevezett NFC technológiával “felszerelt” okoseszközbe “tehető” a bankkártya, ezt követően pedig érintéses fizetésre alkalmassá válik az adott készülék.
- Token: Bár a kártyát be lehet költöztetni az okoseszközbe, nem az eredeti, fizikai kártya adatait használja a rendszer a fizetéskor, hanem egy egyszer használatos kódot, az úgynevezett tokent. Ezért lehet fizetni úgy, hogy az eszközben nem tárolódnak a fizikai kártya adatai.
- Verziófrissítés: Lényeges, hogy csak az ismert gyártók okostelefonjait használják az ügyfelek, így a diákok is mobilfizetésre. Emellett fontos, hogy mindig a legfrissebb szoftververzió fusson az adott eszközön.
- Eszközvédelem: Nagyon fontos, hogy az okoseszközt megfelelően védjék a bankolók. Azaz jelszóval, PIN-kóddal, képernyőzárral vagy biometrikus – ujjlenyomatos, arcfelismeréses – módszerrel. Utóbbi ma az egyik legjobb módszer, hiszen ujjlenyomatból nincs két egyforma.
- Többfaktoros hitelesítés: Általában két hitelesítő adatot kombinál a felhasználói műveletekhez vagy a tranzakció ellenőrzéséhez. Ilyen például, amikor a mobilbankból indított átutalást az ujjlenyomattal hagyják jóvá. Az eljárás biztosítja, hogy az okoseszköz illetéktelen kezekbe kerülése esetén sem történhet visszaélés, hiszen az ujjlenyomatot a csaló nem birtokolja. Ez jelenleg a legnagyobb biztonságot nyújtó hitelesítési eljárások egyike, nem csupán a bankolásnál, de minden egyéb platformon is javasolt a használata, ahol erre lehetőség van.
A K&H információbiztonsági vezetője elmondta továbbá, ha esetleg megtörténik a baj és valaki kiadta a személyes vagy bankkártyaadatait illetékteleneknek, akkor azonnal forduljon a pénzintézetéhez. A banki ügyfélszolgálatok azonnal segítenek az érintetteknek, hogy elkerülhető legyen a további probléma.
Jelentés a háború állásáról – orosz módra. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
