Meghosszabbították a kamatstopot 2023. végéig. A döntés bejelentésekor elhangzott, hogy addig marad az intézkedés, amíg az alapkamat 10 százalék alá nem csökken. Akkorra ugyanis már kezelhető szintre csökkenhetnek a piaci hozamok, ennek hatására pedig a hitelkamatok is alacsonyabbak lehetnek. A Bankmonitor szakértői szerint ennek ellenére a kamatstop kivezetése után sok adós hiteltörlesztője akár meg is duplázódhat ideiglenesen, amire célszerű előre felkészülni.
A kamatstop az éven belül átárazódó, úgynevezett változó kamatozású lakossági jelzáloghitelek és a legfeljebb 5 éves kamatperiódusú lakossági jelzáloghitelek után fizetendő havi törlesztőket fagyasztotta be egy a jelenleginél alacsonyabb szinten. Ehhez jogszabályban rögzítették, hogy a hitelek árát alapvetően befolyásoló referenciakamat 2021. október 27-i értékét kell alapul venni az aktuális, ennél lényegesen magasabb érték helyett. A 3 hónapos kamatperiódusú kölcsönökre érvényes BUBOR értéke például 2021. október 27-én még 2,02 százalék, míg 2023. május 16-án már 16,16 százalékon állt, vagyis 14,14 százalékponttal lett volna magasabb ekkor a kamat az állami beavatkozás nélkül.
A kormány kommunikációja alapján az intézkedés addig marad velünk, amíg az alapkamat nem csökken 10 százalék alá, ezt várják idén év végére. Azért ehhez az időponthoz kötik a kivezetést, mert ekkor várható, hogy az aktuális hitelkamatok is érdemben alacsonyabbak lesznek a maiaknál.
Egy fontos félreértés
A Bankmonitor szakértői szerint a kamatstoppal kapcsolatban él egy tévhit: a kamatstoppal meghatározott kamatszint egészen a következő kamatfordulóig velünk marad. Vagyis, ha egy 1 éves kamatperiódusú hitel kamata a kamatstop alatt 5,4 százalék volt (2021. október 27-én a 12 havi BUBOR értéke 2,40 százalék volt, erre jön rá 3 százalékos kamatfelár), az adott hitel következő kamatfordulója pedig 2023. május 1-jén van, akkor egészen eddig ennek a kamatnak megfelelő összeget kell majd törleszteni.
A kormányrendelet azonban azt mondja ki, hogy a kamatstop ideje alatt kell a csökkentett referencia-kamatláb alapján meghatározni a kamatot, a kivezetést követő időszakra nem tartalmaz a rendelet konkrétumokat. Ez alapján joggal feltételezhető, hogy a kamatstop nem nyit új kamatperiódust, a kivezetést követően pedig az azt megelőző utolsó kamatfordulókor érvényes érték alapján kell a továbbiakban a kölcsön törlesztőrészletét meghatározni.
De mit is jelenthet mindez? Induljunk ki egy 1 éves kamatperiódusú lakáshitelből, aminek a fennálló tőketartozása 6 millió forint, a hátralévő futamideje 12 év, a fizetendő kamat pedig a referenciamutató aktuális értékéből plusz fix 3 százalék kamatfelárból áll össze. Feltételezzük azt, hogy a hitel kamata minden év májusában módosul.
A kölcsön jelenlegi kamata – a kamatstop védelme miatt – 5,40 százalék. (2,40 százalék volt az egy éves BUBOR értéke 2021. október végén, amihez hozzáadódik a 3 százalékpontos kamatfelár.) A hitel aktuális törlesztőrészlete ez alapján 56 705 forint.
De mi történne jövő januárban, a kamatstop tervezett kivezetését követően? Ebben az esetben a hitel kamata a szerződés szerint megemelkedne, új kamatperiódus nem indulna, vagyis az utolsó átárazódáskor érvényes feltételekkel változna meg a hitel kamata.
Ez alapján – függetlenül attól, hogy a BUBOR értéke hova csökkent 2023. január 1-jére – a 2022. április végi értékek alapján árazódna át a kölcsön. Az egy éves BUBOR értéke akkor 14,98 százalék volt, vagyis a hitel kamata 17,98 százalékra emelkedne a kamatstop kivezetése után. A törlesztőrészlet emiatt jövőre 98 997 forintra ugrana fel. Ez a szint egészen májusig megmaradna, amikor a hitel újabb kamatfordulója elérkezne.
Vagyis a pénzpiaci hozamok érdemi csökkenése nem eredményezi a kamatstop kivezetését követően azt, hogy az érintett kölcsönök kamata azonnal csökkenne. Azok csak a következő kamatfordulókor válnának olcsóbbá. Természetesen előfordulhat, hogy a kamatstop kivezetéséről rendelkező jogszabály később úgy módosul, hogy kezelni fogja a Bankmonitor szakértői által vázolt problémát.
Akkora zűrzavarra nem számítanak, mint áprilisban, de komolyabb kilengés jöhet a tőke- és devizapiacokon hétfőn. 
