|
| Dr. Kravalik Gábor |
Privátbankár.hu (Pb): Tavaly a munkáltatói befizetések nem voltak olyan magas szinten, mint a tagok megszokhatták, elsősorban az adózási feltételek miatt és főleg az egészségpénztáraknál. Most változás jön?
Dr. Kravalik Gábor (K.G.): A változás már tény. Az adóteher, ami valóban jelentősen fogta vissza a munkáltatókat jelentősen, közel három százalékkal, 41 százalék alá csökkent januártól. Az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári tagsághoz béren kívüli juttatásként adható munkáltatói hozzájárulás adóterhelése tehát a korábbinál jóval kedvezőbb lett. Ez fontos lépés, mivel sok munkavállaló számára a munkáltatók segítsége kulcsfontosságú ahhoz, hogy takarékoskodhassanak az egészségük megőrzése, napi céljaik mindennapi kiadásaik fedezése napi céljaik és kívánt időskori életszínvonaluk biztosítása érdekében. Az új adókulcs életbe lépése miatt azt javasolja az ÖPOSZ a munkavállalóknak és a munkáltatóknak, hogy ne rutinszerűen állítsák össze a cafeteriacsomagokat, hanem vegyék figyelembe, hogy a munkáltató az eddiginél kedvezőbben járulhat hozzá a pénztári megtakarításokhoz, amelyek az egyik legjobb alternatívát jelentik jelenleg az öngondoskodási piacon.
Pb: Az egyik legjobb alternatívának nevezte a pénztárakat. Melyek a legfontosabb érvek a pénztári megtakarítások mellett?
K.G.: Az önkéntes pénztárakban spórolhatunk egyénileg, de munkáltatónk is kiegészítheti az ide félretett pénzünket. A tagok bizalma, ami az egyre növekvő egyéni befizetésekből is azt gondolom egyértelmű, illetve a pénztárak eredményei is világosanmutatják, hogy az önkéntes pénztárak kiváló megoldást kínálnak a megtakarítóknak.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak évek óta remek hozamokat érnek el, vagyis jelentősen növelték az egy-egy tagra jutó átlagos vagyont. Ma az átlagvagyon 1 millió forint felett jár, pedig öt évvel korábban csupán 711 ezer forint volt. Ez több mint hatvan százalékos növekedést jelent. Az is nagyon fontos és az előbbi számokból is talán látható, hogy a pénztárakban lévő befektetéseket szakértők kezelik, gyakran több különböző pénzügyi konstrukciót (úgynevezett válaszható portfóliókat) is kínálva a tagság számára. A pénztárakkal való takarékoskodás így egyszerű, mégis hatékony. Emellett a nyugdíjkasszák alacsony költségekkel működnek, a díjterhelésük mindössze 0,84 százalékos. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításra tagi kölcsönt lehet felvenni, hitelfelvételnél fedezetként használható. Emellett az egyéni befizetésekre évi 20 százalék, maximum 150 ezer forint adó-visszatérítés jár, és ahogy említettem a pénztári öngondoskodást a munkáltató is kedvezményesen támogathatja.
Az egészségpénztárak évente több millió alkalommal és több tízmilliárdos összegben finanszírozzák a tagok által igénybe vett szolgáltatásokat. Az itt felhalmozott összeg természetesen az egészség megőrzésére, a váratlan egészségügyi kiadásokra bármikor – akár azonnal is – felhasználható. De az egészségmegőrzésnél jóval több célralehet spórolni és költeni az egészségkasszákkal. Felméréseink szerint az egészségpénztárak a lakosság legfőbb megtakarítási céljainak mindegyikére megoldást kínálnak.
Az úgynevezett önsegélyező szolgáltatások miatt akár gyermeknevelési támogatás, a lakáshitel törlesztés támogatása, vagy munkanélküliség esetén felvehető támogatás is lehetséges segítségével. Az egészségpénztári tagok számára tehát minden élethelyzetben nagyon fontos segítséget jelenthetnek a kasszák. Természetesen az egyéni befizetésekre itt is jár a 20 százalékos adókedvezmény, sőt aki két évre leköti ide félretett megtakarítását az további 10 százalékos adókedvezménnyel számolhat.
Pb: A pénztári megoldások mennyire népszerűek a nők és a férfiak körében? Van esetleg különbség?
K.G.: Bár a nemek aránya viszonylag kiegyenlített, ez a megtakarítások összegére ez már nem igaz, ezt nevezzük mi megtakarítási szakadéknak. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) egyik felmérése 10-ből csak 4 férfi nem spórol a nyugdíjas éveire, míg ez minden második nőre igaz. Az is beszédes adat, hogy a havi 10 ezernél kisebb összeget hasonló arányban tesznek félre a férfiak és a nők. Ezzel szemben, a havonta több mint 10 ezer forintot spórolók körében a nők aránya csupán 17 százalék, míg a férfiak majdnem negyede gyűjt ekkora összeggel idős éveire.
A megoldást ebben a kérdésben az jelentheti, ha az érintettek (a pénztártagok és akik ma még nem tagok egy-egy pénztárban) a rugalmas és alacsony költségek mellett fenntartható önkéntes nyugdíjpénztári megoldással minél előbb, és akár már havi néhány ezer forinttal de megkezdik a takarékoskodást. A vállalatok által elérhetővé tett pénztári juttatások is remek lehetőséget nyújthatnak a dolgozóknak, hogy az öngondoskodás útjára lépjenek, hiszencégek béren kívüli hozzájárulásuk révén segíthetnek az előtakarékosságban. A nők és a férfiak körében is egyértelmű az igény ezekre a juttatásokra, ezen belül is az öngondoskodást célzó pénztári megoldásokra. Felméréseink szerint a nők közel háromnegyedét (és a férfiak 66%-át) az ösztönözné, hogy a jelenleginél több pénzt tegyen félre nyugdíjcélra, ha a munkáltatója is támogatná ebben.
Pb: A gyakorlatban hogy ösztönözhetőek a megtakarításra a tagok és a munkáltatók egyaránt?
K.G.: A dolgozók egyetértenek abban: a munkaadóknak fontos feladatuk, hogy kiszámítható jövőt biztosítsanak munkavállalóik számára. Számítanak a vállalati segítségre. Ezzel a legtöbb cégvezető is tisztában van. Úgy gondolom, valahol itt kezdődik, hogy valaki felelős munkáltató. Azzal, hogy valaki vezetőként odafigyel a munkavállalói jövőbeni helyzetére, céljaira, sőt félelmeire is és például pénztári juttatásokkal hozzájárul a kollégák egészségmegőrzéséhez, illetve nyugdíjcélú megtakarításaihoz. Ezzel ugyanis már nem csak a saját cégéért, de a nála dolgozó emberekért, de egyben az ország jövőjéért is felelősséget vállal. Ebbe gondolkodásmódba illeszkedik, hogy egyre több munkáltató vezet be „vegyes” rendszert, tehát akkor és annyiban támogatja a pénztári megtakarításokat, ha a munkavállaló maga is részt vesz az öngondoskodásban. Az ÖPOSZ Századvég Gazdaságkutatóval közösen kidolgozott fontos javaslata is épp ennek a közös vállalásra épít a jelenlegi kedvezményrendszer kibővítésével. A felvetés alapjaa tagoknak az egyéni befizetések mellett a munkáltatói hozzájárulás után is járó adókedvezmény nyújtása. Ha ez a javaslat ebben a formában megvalósul, azzal a gyakorlatban is remek ösztönzőt kapna mind a munkáltató, mind a munkavállaló, hiszen így még vonzóbbá válnának a pénztári megoldások.
(X)
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
